"A változás szele! Erős gyökérzettel rendelkeznek a magyarországi skanzenek?" címmel a Szabadtéri Néprajzi Múzeum adott otthont október 6-án és 7-én a szabadtéri múzeumok szakértői számára megrendezett szimpóziumnak. A tanácskozás célja a fenntartható, élő, aktív, nemzetközi színvonalú hazai skanzenek körének megteremtése volt.
Az október 6-7-ei továbbképzés egy sorozat első állomása, melyen a struktúraváltozások miatti új helyzetben a múzeumok úttalálását vitatják meg. A konferencián a kérdésre az összes szabadtéri néprajzi múzeum bemutatta az intézményét érintő változásokat, és azt, hogy számukra mi lehet a jövő útja. Ezekben a válaszokban nagyon sok elem szerepel, hiszen mind financiális téren, mind szervezeti szinten, intézményi küldetés tekintetében, tudományos tevékenységben, látogatóikkal való kapcsolatban helyt kell állniuk a szabadtéri néprajzi múzeumoknak. Az előadók kérdéseiket és kételyeiket is megosztották egymással. Az előadások képet adtak a hazai skanzenek helyzetéről, küzdelmeiről, a lehetséges megújulási irányokról.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum új irodaépületében található a konferenciaterem
Dr. Bereczki Ibolya kinevezett főigazgató köszöntőjét követően beszámolókat hallhattunk a magyarországi skanzenek működéséről a múzeumi rendszer átalakítását követő időszakban.
Dr. Bereczki Ibolya
Elsőként Horváth Sándor számolt be a Vasi Skanzent érintő változásoktól „A változás szele a Vasi Skanzenban” című előadásában felvázolta az intézményben bekövetkezett szervezeti változásokat.
Bemutatta az intézménynek az idei év Adria Projektjében betöltött szerepét. 2014- ben az Őrségi Nemzeti Park monografikus bemutatását is elkészítették: tudományos igényességgel, a tágabb összefüggések bemutatásával, de olvasmányosan, a nagyközönség számára jelentettek meg.Az előadó felvázolta a Vasi Skanzen misszióját is: a vasi falusi életmód bemutatásával bio- öko – és natúr módszereket közvetíteni, önellátásra, túlélésre alkalmas technikák átadása és terjesztése. Ennek gyakorlati megvalósulására példa a Csináld magad! Családi szombatok sorozat, rögtön október 11-én a CSINÁLD MAGAD! Hordóbeli káposzta a káposzta tisztítását, gyalulását káposztáskádba csömöszölését, fűszerezését jelenti– egy olyan technikát tanulhatnak meg a résztvevők, mely anno anyáról leányára szállt. Ma a tudás átadásában, megtartásában aktív szerepe van a múzeumoknak is. Horváth Sándor bemutatta az új kezdeményezéseket is, melyeknek célja, hogy minél szélesebb csoportot megszólítsanak. Igyekeznek becsalogatni a bicikliseket, az időseket, a múzeumba szoktatni az ifjúságot. Ennek fontos eszköze a naprakész honlap ( http://www.vasimuzeumfalu.hu/hu/hirek) és közösségi oldal is, melyek az élő kapcsolatot szolgálják a nagyközönséggel.
Dr. Páll István, a Sóstói Falumúzeum igazgatója bemutatta az intézmény utóbbi néhány évében történt 
szervezeti változásokat, és azok hatásait.
Rámutatott, hogy Nyíregyházán a legnépszerűbb látnivaló az állatpark – még külföldön is tudják népszerűsíteni magukat, második a sorban a gyógyfürdő. Az igazgató célként határozta meg, hogy a Sóstói Múzeum is kihagyhatatlan látnivalóvá váljon a Nyíregyházára látogatók számára. Az Árpád-kori skanzenrész átadására a múlt héten került sor a most 35. évét ünneplő intézményben, ez is egy lépés ebben a folyamatban. Az előadó hangsúlyozta, hogy Sóstó és turizmus- mostanság ez a két kulcsszó Nyíregyházán, s a Sóstói Múzeumfalu szerencsés, mert mind a két kifejezés vonatkozik rá.
Varju András igazgató a Göcseji Falumúzeumot mutatta be. Ebben látványos segítség volt megújult honlapjuk, mely a http://gocsejiskanzen.hu/ A honlapon nemcsak virtuális sétát tehetünk a szabadtéri néprajzi múzeumban, de az aktuális programok mellett a Régi gyűjtemény újragondolva – nagy fejlesztések küszöbén a Göcseji Falumúzeum linken sok újdonságot is megismerhetjük.
Az előadó kiemelte- a közösségi oldalakon fontos a naprakészség, a folyamatos kapcsolat az érdeklődőkkel, ez https://www.facebook.com/gocsejiskanzen közösségi oldalukon is tetten érhető. Kiemelte az ifjúság becsalogatásának fontosságát: a régészettől a játékos várostromig sokféle program szerepel múzeumpedagógiai kínálatukban. A Göcseji Múzeum megújult földszinti és emeleti terein , az egykori raktárak helyén egy uniós pályázatnak köszönhetően modern látványraktárak és múzeumpedagógiai oktatótermek létesültek.
A projekttel több ezer műtárgy válik láthatóvá elsősorban (de nem kizárólag ) a múzeumi foglalkozásokra érkező gyerekek előtt.
A szünet után következett Dr. Cseri Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkára a szabadtéri néprajzi múzeumoknak a 21. században betölthető szerepét elemezte.
A szakember, aki kinevezése előtt csaknem húsz éven át a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója volt, rámutatott, hogy korunkban nem elég, ha egy szabadtéri néprajzi múzeum megőrzi és bemutatja a múlt emlékeit.
Külföldi példákkal bizonyította, hogy igen jelentős társadalmi szerepet tölthetnek be ezek az intézmények – a feladat összetett, nem könnyű, de vannak követendő példák. Fontos, hogy skanzenek ne egymás riválisaiként tekintsen egymásra, hiszen nem azok. Egy kezdeményezés, mely az ország egyik részében sikert aratott, miért ne valósulhatna meg a többi skanzenben is. A szabadtéri néprajzi múzeumok összehangolt koncepciója a jövőbeni eredményes működés egyik záloga. A skanzenek helyi törekvések mellett fontos, hogy közös projektekben is gondolkodjanak, melyben minden skanzen megtalálja a helyét, és kiveszi a munkából a részét.
Ehhez a témához kapcsolódott az október 7-ei program, melynek egyik témája: Stratégiák és elvek a skanzenek 21. századi megújulásához volt.
Tánczos Erzsébet beszámolója
