Netfolk: népművészet, hagyományok

Netfolk: népművészet, hagyományok

Barkó reneszánsz – Budapesten is!

2014. június 13. - netfolk

 

A Józsa Judit Galéria „Nyiss ajtót a Barkóságra!” című programja telt házas esemény volt. A 2014. június 11-ei rendezvény céljai között szerepelt, hogy segítsen széles körben megismertetni azt a magyar vidéket, ahol nem matyók, nem csángók, nem is székelyek, hanem a barkók és leszármazottaik élnek.

barkonapjozsa.jpg

Józsa Judit kerámiaszobrász művésznő, a Magyar Kultúra Lovagja köszöntőjében elmondta, hogy több mint 3 éve már, hogy Észak - Borsodban 23 települést támogat. Az ott élő lelkes fiatalok egy csoportja létrehozta a Művésztanyát, ahol vissza lehet találni az ősi barkó gyökerekhez, csodaszép népi hagyományokhoz a budapesti Hagyományok Háza szakembereinek segítségével.

 

Valóban, kik is a barkók? Ahol a történelmi Borsod, Nógrád, Heves és Gömör vármegye összeér, azt a területet nevezték Barkóságnak vagy Barkóföldnek, s a barkók az ott fekvő mintegy ötven falu népe. A városoktól távol eső fekvő barkó falvak egészen a XX. századig megőrizték népi kultúrájukat. A vidék központja Ózd, ahol a 150 évig virágzó kohászat megszűnt, hiszen a múlt század végén a vasgyár bezárt, munkalehetőség nemigen van, s ez számos máig élő problémát generált.

A kohászat megszűnése óta felnőtt egy újabb nemzedék, olyan fiatalok is, akik nem a csodára várnak jobbá akarják tenni a világot s saját környezetüket is.

barkonap14.jpg

Pálmai Ilka a Meyke tervezte barkó ruhában.

-Célunk a hagyományaink, s ezen belül a már-már elfelejtett barkó értékek továbbörökítése, megújítása.    Ezek megvalósítására hoztuk létre a Művésztanyát– avat be Pálmai Ilka, a Királdon működő Művésztanya egyik megálmodója és motorja. – A Művésztanya célja az, hogy utat mutasson, lehetőséget tárjon a fiatalok elé. Megtiszteltetés, hogy a Művésztanya portékái most már a Józsa Judit Galériában is elérhetőek.

barkonaodolgok.jpg

Barkó portékák a Józsa Judit Galériában

A rendezvényen, ahol Paládi-Kovács Attila, a barkóság kutatója is megjelent,Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója méltatta a Művésztanyán mesterséget tanuló „inasok”tevékenységét, s példaként állította a maroknyi csapatot.

barkonapkelemen.jpg

-Egy tucat elhivatott ember nagyot fordíthat a világon- mondta s kifejezte, hogy a most befejeződött tanfolyam egyfajta mintaprogram, s amelyet remélhetőleg még több is fog követni.

Dr. Maácz Miklós, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője prezentációjában a vidékfejlesztés tekintetében beszélt fiatalok szerepéről.

barkonaodolgok.jpg

barkonapbekem.jpgBeke Márton, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy a fiatalok tanuljanak, lássanak világot, és aztán térjenek haza – ez a cél.

Visszatérve azt is megmutatják, hogy a falvakban működnek a közösségek, érdemes több diplomával is visszatérni, mert vannak lehetőségek. Kiemelte, hogy a Művésztanya a kultúra eszközeivel, a helyi kulturális értékek megőrzésével, az elfelejtett barkó értékekre fókuszálva szolgálja ezt a célt.

Mesterségtanulás a barkók földjén:

A barkó program megvalósításához a Művésztanya megnyerte a Hagyományok Háza szakembereit. A program lelke, Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza Népművészeti Tárának vezetője elmondta, hogy 2011-ben reménytelennek tűnt a kézművesség és a népi mesterségek jövője, még az is felmerült, hogy ezeket a mesterségeket a jövőben nem is kell oktatni. A helyzet szerencsére megváltozott, de természetesen ezért tenni kellett. 2012-13 januárjában a reménytelenségből fakadó„Párbeszéd a népi kézművességről” című konferenciára a Hagyományok Háza meghívta a Vidékfejlesztési tárcát, mely a népi iparművészetnek is „ gazdája”. A kommunikáció beindult, s a változás megkezdődött: a Vidékfejlesztési Minisztérium felkérte a Hagyományok Házát a Népi Kézműves Stratégia megírására. Ekkor írt levelet Fodor Edina hímző Beszprémy Katalinnak – lehetőséget keresett, hogy dolgozhasson. Beszprémy Katalin elmondta, akkor még nem tudott volna semmi biztatót írni, de a válaszra váró levél az íróasztalán volt. Aztán a szálak szerencsésen összefonódtak, a „Mesterségtanulás” kurzus egyik legelhivatottabb tanulója lett a levelet író Fodor Edina hímző.

muvesztanya_1.jpg

A Művésztanya csapata

A tanfolyamon az ország neves szakemberei: Ament Éva a bútorfestés, Pintér Piroska a szövés mestere és Illés Vanda a 2013 évi Junior Príma Díjas hímző oktattak Beszprémy Katalin mellett. A mesterek és az „inasok” között szakmai és emberi kapcsolat alakult ki, a szeretet fantasztikus energiákat szabadított fel. Tevékenységükkel bebizonyították, hogy a népi hagyomány nem az öregek dolga, a hagyományainkat meg lehet, és érdemes megélni!

Így hódít teret a barkó reneszánsz.

 A Művésztanyában folyó munka elismerését jelenti, hogy Molnár-Madarász Melinda –Meyke barkó ruhát tervezett a csapat számára.

barkonők_1.jpg

 Meyke tervezte barkó ruhában a csapat- jól látszik, sok sok a variációs lehetőség

Design - tervezés Észak- Borsodban című előadásában Meyke elmondta, hogy céljának tekinti közel hozni a népművészetet a ma emberéhez. Pályáját kalocsai, matyó, kalotaszegi jellegű ruhák tervezésével kezdte. Mikor a Művésztanya megkereste, hogy olyan barkó ruhát tervezzen, mely a hagyományokból táplálkozik, de nem rekonstrukció, kényelmesen viselhető, variálható ruhákat tervezett. Ez a munka különleges volt, mert míg a matyó vagy kalocsai viseletek tárháza bárki számára hozzáférhető, barkó anyag alig volt.

barkonapmeykeeee.jpg

Meyke bemutatta a motívumokat, melyekből dolgozott a barkó ruha megalkotásakor

- A hímzés, viselet terén nagyon kevés adat állt a rendelkezésünkre – avat be Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza Népművészeti Tárának vezetője. – A barkóság viszonylag hamar polgárosodott, több emberöltőn át nem számított értéknek a paraszti viselet, kézimunka, eszközök. Ezért nem különösebben vigyáztak rá, nem őrizték, így aztán alig maradtak meg a darabok. Azért mentünk gyűjteni a barkó falvakban élő idős asszonyokhoz, hogy megkeressük és összegyűjtsük, ami még fellelhető barkó érték – tudtuk meg Beszprémy Katalintól.

Találtunk régi fényképeket – a korabeli viselet ezeken jól látszik, s kézimunkákra is akadtunk. A „Fölszállott a páva” egyik középdöntőjében Sebestyén Márta a Meyke által tervezett barkó ruhában jelent meg. A helyiek számára ez igen nagy büszkeséget jelentett, hiszen azt a barkó ruhát az egész ország láthatta.

barkonapsebestyen.jpgSebestyén Márta a barkó ruhában, mellette Molnár-Madarász Melinda –Meyke, a tervező

Az első „Mesterségtanulás” kurzus résztvevőinek a program részeként ünnepélyesen adták át az okleveleket.

barkonap matenekovacs adriennn.jpgRozim Pál Józsefné Jutka, a legjobb varrónő  átveszi oklevelét

- Most a legfontosabb számunkra, hogy minél többen megismerjék a munkánkat, termékeinket – avat be Pálmai Ilka a terveikbe. - Fantasztikus érzés, hogy népművészeti körökben egyre nagyobb elismerést kap a barkóság, köszönhetően a Hagyományok Házával közös együttműködésünknek. Munkáink által meg akarjuk mutatni a világnak, hogy micsoda barkó kézműves értékek vannak, s hogy ezek milyen szépen illeszkednek a XXI. századi életünkbe.

-Most, hogy a tanfolyam hivatalosan véget ért, mi lesz az inasok csapatával? Lesz folytatás? – kérdezem a frissen végzett alkotókat.

- A tanfolyam igazi, sorsfordító csoda volt. Befejeződött, de együtt folytatjuk, mert nagyon összetartó közösséggé kovácsolódtunk. A mesterségeink is egymásra épülnek: a szövők a szőttessel az alapanyagot állítják elő, amire a hímzők kézimunkáznak. Így alakulnak ki a ruhadarabok is: barkó hagyományok alapján ma is hordható viselet- mutatja Varjánné Krisztina.

 barkonap18.jpg

-A „Mesterségtanulás” képzés a résztvevők számára több mint önmegvalósító program, értékes időtöltés–mutat rá Farkas Éva, a program megálmodója és egyik szervezője. - Sokak számára a kenyérkeresetet jelentheti majd, hiszen most a termékek értékesítését dolgozzuk ki. Áprilisban jártunk a portékáinkkal Olaszországban, és minőségi kézműves termékeink igen nagy sikert arattak.

himzettinfg_1.jpg

 

 Barkó rózsák - ing részlete

Az együttműködő közösség, a tanfolyamon elsajátított hagyományőrző szemlélet, az oktatók szakértelme és támogatása sokak számára sorsfordító lehet. Azon dolgozunk, hogy ez a csoda folytatódjon, s egyre ismertebbé váljon a barkó reneszánsz! 

 

A „Mesterségtanulás” képzésen, Királdon beszélgettem a mesterekkel és az inasokkal: http://netfolk.blog.hu/2014/05/07/megvalosulo_a_csodak_a_barkok_foldjen_a_muvesztanya_utjara_indult

 

 

Tánczos Erzsébet írása

A fényképeket Tánczos Erzsébet készítette, illetve a Művésztanya engedélyével használja fel.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr1006299197

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

levendulaliget 2014.09.01. 08:27:49

Örülök, hogy sikeresek, de jó lenne, itt helyben, a barkóságban is többet látni a szép hímzéseikből, és más termékeikből. Talán itt nem vennék meg ezeket, de pl. "tájékoztatást" lehetne tartani (nagyobb reklám kellene). Nem csak az egykori barkóságért kell tenni. Mert, ha itt helyben nem teszünk valamit, akkor a barkóságnak végleg vége lesz (mi nem vagyunk olyan híresek, mint a matyók stb.), most még vannak idősek (és persze fiatalabbak is), akiknek ez nem csupán dísz, érdekesség. De már vannak, akik azt sem tudják, mi az a barkó.

netfolk 2014.09.01. 16:56:49

@levendulaliget: Így igaz, teljesen egyetértek. Továbbíthatom a kommentjét a kurzus szervezőinek?

levendulaliget 2014.09.10. 20:03:03

@netfolk: Elnézést, hogy csak most válaszolok. A továbbítást Önre bízom, egyébként is akárki láthatja a hozzászólást, nyilvános. Viszont a hozzászólásom második része nem igazán nekik szól (mert természetesen nem ők tehetnek róla), hanem sokunknak szól, akik barkók vagyunk, akiknek fontos valamilyen szinten a néphagyomány, mégis külön-külön mintha csak szélmalomharcot folytatnánk. Az a tapasztalatom, hogy olykor nehéz felkelteni az érdeklődést, minél kisebb a település, annál inkább látszik, milyen kevés embert mozgatnak meg az ilyen-olyan programok, viszont láttam már pozitív példát, hogy megfelelő népszerűsítéssel idős és fiatal is bevonható rendezvényekbe... Tehát megértem őket, hogy nem akarnak mondhatni lottózni, ha nem sikerül valami jól, az elég kiábrándító tud lenni. Persze, akik közülünk készek szélmalomharcot is folytatni, azok nem adják fel. Ezen mestereknek, és a Művésztanyának (de persze más hagyományőrzőknek is) kívánom, hogy ne érje őket kudarc, csakis sikerek!

netfolk 2014.09.10. 20:27:31

@levendulaliget: Kedves Levendulaliget, tegeződhetünk? Ha időd , kedved, ... engedi, akár a FB-on keersd meg Pálmai Ilkát vagy a Művésztanyát. Szerintem sok közös van bennetek. Például a szélmalomharcosság feltétlenül közös.

Köszönöm a választ:
Erzsi
süti beállítások módosítása