Netfolk: népművészet, hagyományok

Szilveszteri, újévi szokás a gulyafordítás

2013. december 29. - netfolk

A népi kalendáriumban szilveszter és az új év első napja  szinte összenőtt, ezért a két nap szokásai, hiedelmei  szinte azonosak. Úgy tarják, hogy e két napnak kulcsszerepe van abban, milyen lesz a következő év - jósolni is lehet a napból. A szokások és hiedelmek célja az hogy, biztosítsa a következő esztendőre az emberek egészségét, szerencséjét, az állatállomány szaporaságát és a termés bőségét. A szokások, babonák a családdal, a gazdasággal, a háztartással voltak összefüggésben .

A szilveszteri szokásokban kiemelkedően fontos szerepe van a zajkeltésnek, melynek elnevezései például a  kongózás, csergetés, pergőzés, nyájfordítás. 

szgulya.jpgA képen gulyafordítást végzők láthatóak.

 

A  pásztorfiúk  igen nagy zajjal  kergették el az óesztendőt,  a dudás az Ó szép Jézus kezdetű  nótára  zendített. Ezalatt a többiek   különféle zajkeltő eszközökkel szaladgáltak, s ezért ráadásul  a háziaktól pénzt vagy kalácsot kaptak.

A zajcsapáshoz tartozott a gulyafordítás ( micsoda príma név!)  is.

Ennek az volt a célja, hogy az állatok felriadjanak álmukból, s a másik oldalukra forduljanak. Miért volt ez kívánatos? Hát azért, mert így biztosították az állatok egészségét és  termékenységét a következő esztendőre.  Néhol azért engedélyt kértek az ifjak a gazdától, mielőtt nekifogtak a zajkeltésnek: "Megfordíthatjuk a Szent Péter csordáját?" Kongattak, énekeltek közben. A ceremónia végeztével ilyen s hasonló tréfás versekkel kérték az adományt:

Bemennék én tihozzátok, Ha van erős pálinkátok,

De ha nincsen pálinkátok, Be sem megyek tihozzátok...

 

 Hajdúszoboszlón a szilveszteri zajcsapáshoz  egy történetet  is  kapcsolnak. A hagyomány  szerint   a törökök 1660. december 31-i támadása alkalmával az asszonyok összeverték a tepsiket, meghúzták a harangokat, és a nagy zajjal  kikergették  a törököket. 

Másik magyarázat is van: a hajdúk török martalócokat üldöztek, és visszatérve köd ereszkedett rájuk, hogy hazataláljanak, az otthon lévők segítségül nagy zajt csaptak .Ennek
az emlékére tartják néhol még ma is a zajos összejövetelt.  Estefelé minden pásztor a piacra ment, ahol kolomppal, dudával, " ereszd el a hajamat"  jellegű zajcsapásba kezdett.

A szilveszteri zajongás célja egyértelműen a gonosz elűzése. Ez Erdély falvaiban is szokás volt. Ott  az  éjféli harangszókor a fiúk  teljes gőzzel, minden lehetséges zajkeltő eszközzel  lármáztak.  Tréfás kedvükben kicserélték az utcakapukat, a lányos házak tetejére szalmaköteget vittek, hogy azzal jelezzék az eladó lány van a házban.

A kalotaszegi Magyarlónán, amikor éjfélkor megkondult a harang, tüzes kerekeket  gurigattak le a hegyről "Boldog újévet!" kurjantások közben. Ezzel jelezték, hogy: "Tüzes kereken jött be az újév!"

Tánczos Erzsébet

FORRÁS:

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/neprajz-unnepek-es-nepszokasok/karacsony/szilveszteri-es-ujevi-nepszokasok

http://kapanyel.blog.hu/2012/12/31/szokasok_hiedelmek_szilveszter_es_ujev_napjan

Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó

 GUZSAL Y AS - Népművészeti és Kézműves Folyóirat

Pozsony  Ferenc: Az erdélyi szászok jeles napi szokásai. Csíkszereda, 1997. Pro-Print Kiadó

 

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr25716549

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.