Hosszúhetény község Baranya megyében, Pécstől egy ugrásnyira, a Zengő lábánál.
Nevéhez méltóan több kilométer hosszan benyúlik a Zengő és a Hármashegy felé is a település.
A falu színpompás népviselettel, sajátos népdal-, néptánc-, népszokás- és tájszókinccsel és tájszólással bír, s hagyományait a falu ápolja. Radó Tihamér népviseletgyűjtő példát mutat az értékőrzésre, mint ez a cikk is bizonyítja: http://kozkincs.khszinhaz.hu/hirek/a-hiros-hetenyi-viselet-orzoje-rado-tihamer-781
A hosszúhetényi népviselet
A magyar népviselet a magyarság hagyományos öltözködési módja. Fő táji típusai a dunántúli, a felföldi, az alföldi és az erdélyi. Jellegzetes vidékei: Galga-mente, Kalotaszeg, Kalocsa, Lóc, Matyóföld, Hosszúhetény, Hollókő, Kazár, Ormánság, Sárköz, Székelyföld, Torockó, Püspökbogád. - írja a wikipédia.
A tizennyolcadik századtól Hosszúhetényben a fehér hímzéssel díszített fehér ruhát hordtak, melyeket keményítve vasárnaponként a templomba, lakodalmakon, temetéseken vették fel.
Hosszúhetényben a huszadik század elejéig a fehér volt a gyász színe is . Az Ormánságból ismert a sáfránnyal sárgított, szőtt vásznak, melyekből alkalmi – gyász is! – öltözeteket varrtak az asszonyok. Ez a sajátos színezés tette ünneplővé az egyébként simán szőtt anyagot.
1978-ban egy 92 éves nénit kívánságára, halálakor ebbe a viseletébe öltöztettek és temettek el, ez volt az utolsó eset.
A fehér hímzés az 1870-es évektől egyre színesebbé vált, majd a viseletek a húszas-harmincas évek polgárosodó paraszti divatját tükrözték.
A harmincas évek elején Hosszúhetény is a Gyöngyösbokréta mozgalom látókörébe került.
A hetényi csárdást megtekintve meg is értjük, hogy miért:
Ebben az időben a baranyai magyarság viseletének és népzenei arculatának egyik éke volt a hetényiek öltözködése, tánc- és dallamkincse, mely országos hírűvé tette Hosszúhetény nevét. A hagyományőrzést folytatta a Népi Együttes és manapság is aktív a Hosszúhetényi Hagyományőrző Egyesület, mely 1972 óta a baranyai magyar hagyományok õrzője, utóda a harmincas évek Hetényi Gyöngyösbokrétájának és az ötvenes évek népi együttesének. Számtalan hazai és külföldi fesztiváldíjban részesült, tulajdonosa az Örökösen Kiváló Együttes címnek. Törekvése, hogy a helyben gyűjtött filmekrõl a táncokat, magatartásmódokat a táncosok visszatanulják, a közönségnek bemutassák, s átélhetõvé tegyenek olyan szokásokat, melyek nekünk már nem részei az életünknek.
NŐI VISELET:
Egyik különlegessége a homlok fölött vastag „hurkába” csavart haj, melyet előrefésülés, és fonás után egy szalaggal lekötöttek, majd hátracsavartak. A fonást a fejtetőn kontyba fésülték, s hozzá tűzték például a menyasszony koszorúját, a menyecske gyöngyös „fékötőjét”, vagy az idősebb asszonyok „sipkás fékötőjét”. A lányok haját egy ágba fonták.
Ez a film magáért beszél:
Az asszonyok és lányok rövid szűk ujjú kis imögjükön bő ujjú, nagy imögöt viseltek, ami fátyolszövetből, gyolcsból esetleg batisztból készült.
Jó, de mi az az imög? Más néven ümög.
A köznapi nyári viseletű menyecske bevarrott, szűk ujjú inge kezdetben fehér vagy egyszínű, a harmincas évektől egyre színesebb lett.
A menyasszony és a menyecske bő ujjú imögöt viselt, melyet könyök felett szalaggal vagy pertlivel kötöttek meg. A szép tartást az alsó ing keményített ujja adta.
Hosszúhetényben és néhány szomszédos községben a női ingek ujjaiba hosszában csillagos mintájú piros szőttes csíkokat illesztettek.
Ünnepi viselethez tartozott a saját maguk által díszített kendő, mely két részből állt:
Az alsókendő csipkével szegélyezett kendő, vászonból.
A felsőkendő drága selyem, széles fekete csipkével.
A menyasszony alsó és felső kendője is fehér, s díszes.
Az archaikus mintásan szőtt, fehér felsőszoknyákat idővel hímzett bársonyszoknyák váltották fel.
Mindig legalább három alsószoknyát vettek alá, melyek a hossza a legalsótól kiindulva fokozatosan nőt, s az alját csipke díszítette.
A kötényviselet :
A menyasszony „slingőtt” kötényt, a lány hímzett bársonykötényt, a menyecske selyemkötény viselt.
Hétköznap az asszonyok kék vászonkötényt kötöttek maguk elé, így védve ráncba szedett szoknyájukat.
A lányok, asszonyok „csöcsös” vagy „bütykös” harisnyája a kor nőideáljának megfelelően vastagította a lábszárukat.
Lábukon a lányok papucsot vagy fekete pántos cipőt, a fiatalasszonyok hímzett fekete bársonycipőt hordtak ünnepi alkalmakkor.
Dologidőben mezítláb, papucsban vagy tutyiban, klumpában jártak.
A legdíszesebb öltözékben templomba jártak, még a táncalkalmakkor is az egyszerűbb, olcsóbb anyagú ruhákat öltötték magukra.
Hosszúhetényi ízeket varázsolnak elénk az ízőrzők itt: http://port.hu/pls/fi/films.film_page?i_film_id=104722
Most, hogy ezt elolvasta, nézze meg a szemléltető filmet :
FÉRFI VISELET:
A férfiak ünnepi viseletében hamarabb megjelenT az általánosabb, polgáriasodó viselet, mint a nők öltözetében.
Jellegzetes szabású kalap, vászon vagy gyolcs ing, kabát, csizmanadrág keményszárú csizma volt a hosszúhetényi férfi ünnepi viselete.
Hétköznap bőszárú gatyát viseltek köténnyel, s mezítláb, esetleg klumpában dolgoztak.
Tánczos Erzsébet írása
Forrás:
http://www.muharay.hu/index.php?menu=108
http://www.baralib.hu/sites/default/files/page-attachment/hosszuheteny_neptanc.pdf
http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?pid=19396
http://www.bama.hu/baranya/kultura/a-punkoknak-bejott-a-hetenyi-nepviselet-395587
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-892.html
A képek forrása:
http://xfree.hu/album_show.tvn?aid=247362
http://public.neprajz.hu/neprajz.06.10.php?bm=&kr=A_114_%3D%22Hossz%C3%BAhet%C3%A9ny%22
http://hosszuheteny-regi-fotoi.webnode.hu/hosszuhetenyi-nepviselet/