Netfolk: népművészet, hagyományok

Június 8. - Medárd napja

2013. június 06. - netfolk

"Medárdus napja ha tiszta,
nem jő a rossz idő vissza!"

medardus.jpg

 

 Medárd napja a hónap legismertebb időjárásjósló napja.

Medárd püspök napjához szerte Európában időjárási regulák fűződnek, amelyek évszázados megfigyelések eredményei. A szent különben az időjárás, a gabona aratásának és a szüreti munkának is a védőszentje. Hozzá fordulnak még fogfájás esetén, gyermekáldásért, mentális betegségben szenvedők, parasztok(?),rabok, fogságba vetettek, sörfőzők, a szőlősgazdák.
Ha  Medárdkor esik az eső, akkor a következő negyven napon hasonló lesz az időjárás.  Fordítva is igaz: ha nem esik, akkor negyven napos szárazság következik.

aszály.jpg

 

 

A legutolsó fagyos napként tartották számon június nyolcadikát, Medárdot pedig az utolsó fagyosszentként  félték. Minderről a következő kis rigmussal emlékeztek meg: "Medárd előtt ne várj nyárt, utána dér nem tesz kárt." Jelnek tekintették, ha sok béka jött elő, ha a tyúkok a porban fürödtek, vagy ha a vakond magasan túrt.

 

MEDÁRDDAL, SZEGÉNNYEL TEHÁT MINDENKÉPPEN BAJ VAN!

Ha esik, akkor az a baj, ha a nap süt akkor meg az. Pedig igen nehéz élete volt Medárdnak, s semmi köze sem az esőhöz sem annak hiányához. Rossz helyre osztották a kalendáriumban, hát így járt szegény!

A kalendáriumban a szentek ünnepe szerint igazodó néphagyomány a megfigyelt időszak időjárásának kezdetét az ő nevéhez kapcsolta.

Medárdot 33 éves korában szentelték pappá, a papság és a nép egyhangú kívánságára  lett püspök  Medárd fáradságot nem ismerve járta egyházmegyéjét: ahol csak tehette irtotta a pogány erkölcsöket.

Feje fölött kiterjesztett szárnyú sasmadárral szokás ábrázolni. Ez a gigantikus sas megvédi az esőcseppektől, ami utalás a legendára, mely szerint Medárdot gyerekkorában kiterjesztett szárnyaival óvta meg a madár az esőtől.

 

medard.jpg

 

A püspök szent életű, jámbor ember volt, halála előtt meghagyta társainak, hogy ne a katedrálisban temessék el, hanem annak az udvarán, hogy az arra járók lába, és a mennyből aláhulló édes eső szabadon érhesse a sírját. Ez így is történt, de, 971. július 15.-én a szerzetesen úgy döntöttek, hogy a püspök nem nyugodhat kint az udvaron. Ezért kiásták a sírt, a hamvakat pedig bevitték a templomba. A temetés napján hatalmas eső kerekedett, és negyven napig tartott. Úgy tartják azért, mert a szerzetesek nem vették figyelembe a püspök kérését.

Amit mi június 8.-án Medárdkor mondunk, az az Egyesült Királyságban július 15.-én Szent Swithin napján aktuális.  Ők ezt tartják: 

 

St Swithun's day if thou dost rain
For forty days it will remain
St Swithun's day if thou be fair
For forty days 'twill rain nae mare
 

Tehát a 40 nap egy legenda csupán. A negyven egyébként bibliai szent szám. Utólagos mondai magyarázat szerint egy pajkos táncoló társaság nem hallgatott a szent püspök jámbor intelmeire. Ezért Medárd imádságára negyven napos eső most szét őket. Somogy megyében úgy tartották, ezen a napon mindenképpen lehűlés várható. Ha nem esik, de esőre szükség volna, Algyőn az öregasszonyok nagy kakast fürdettek meg, hogy zápor kerekedjék. Ugyanott  ezen a napon egy nagy kakast kellett megfőzni, hogy eleredjen az eső. A l lányok a mezőn sebesen forogtak körbe-körbe, közben pedig egy mondókát ismételgettek: "Ess, eső, ess, zab szaporodjék, búza bokrosodjék, az én hajam olyan legyen, mint a csikó farka, még annál is hosszabb, mint a Duna hossza." Ha  megjött az eső, de túl sok, a mondóka ekképpen módosult: "Süss fel nap, Isten tányérkája, Kertek alatt kislibáim megfagynak."

szakadoeso.jpg

 

Másutt  a termésre is következtettek. Ha esik, akkor a fű szépen kihajt, a szőlő bőven terem, de a bor gyönge lesz.    A bukovinai magyarok szerint e napon kezdődött az özön­víz, és akkor is negyven napig esett.
Úgy vélték, ha Medárd napján süt a nap, akkor édes lesz a bor, ha esik, akkor savanyú. - milyen más variáció van? Baranya és a Muravidék szőlősgazdái szerint, ha  ekkor esik, rossz szőlőtermésre kell számítani,  cserébe a szénatermés bő lesz.


A Medárd-napi esőzések tudományos magyarázata is van:

Ezt  pedig nyári monszun jelenségnek hívják. (Monszunnak azokat a hatalmas méretű esőzésekre szokták hívni, amelyek Dél- és Délkelet-Ázsiában jelentkeznek nyáridőben, amikor a tikkasztó meleget hatalmas zivatar kíséretében hosszan tartó esőzés váltja fel.)

Ez a jelenség Európában is előfordul,  szerencsére sokkal enyhébb formában. A kontinens belső területei felmelegednek, a felemelkedő meleg légtömegek helyébe az Atlanti-óceán felől hűvös, páradús levegő  áramlik. Emiatt a  koranyári időjárást nyugati irányból érkező, gyakran igen heves, dörgő-villámló hidegfront érkezése jellemzi. A front mögött óceáni légtömegek érkeznek. Ezért június hazánk legcsapadékosabb hónapja.

 Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=10017

http://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-medard-puespoek

http://hu.wikipedia.org/wiki/Med%C3%A1rd

http://www.delmagyar.hu/blog/tudosblog/honnan_ered_a_medard_legenda_es_honnan_van_a_negyven_nap/56/1776/

http://en.wikipedia.org/wiki/Swithun

http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pev=2007&pho=06&pnap=8&n=mami7090

http://www.vallalkozoinegyed.hu/20090608/aszaly_szarazsag_vis_maior_graf_jozsef

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr95342408

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.