A pünkösd ünnepe a zsidó valláshoz kapcsolódik. Ekkor -a Pészach utáni ötvenedik napon - ünneplik a hetek ünnepét, a tóra adását, a betakarítást.
Kedves Olvasóm!
Ha szereted a netfolk bejegyzéseit, hívj meg egy kávéra, he teheted...
Átvitt értelemben persze.
A netfolk blogot évek óta saját, és talán mások örömére is írom. Most eljött az idő, hogy az olvasó közösséghez forduljak, hogy a blogot a már megszokott színvonalon tudjam a jövőben is írni. Ebben segít, ha havonta egy kávé árával támogatod a blogot. Ezt megteheted ide kattintva: https://www.patreon.com/netfolk
Köszönöm.
A húsvétot követő ötvenedik napra esik pünkösd, mozgóünnep mely május 10-e és június 13-a között kell legyen. Görög nevének (pentékoszté) a jelentése is ötven, a magyar pünkösd szó láthatóan a görögből származik. Ekkor több régi búcsújáróhelyen búcsújárónapot tartottak, s bár néhány helyen a pünkösdi búcsúnap elvesztette jelentőségét, de Csíksomlyón erre a búcsúra zarándokolnak el a legtöbben.
A katolikusok pünkösdkor régente galambot bocsátottak szabadon a templomban, vagy égő kóccsomókat szórtak szét a "tüzes nyelvek" emlékére.
Pünkösd a Szentlélek eljövetelének ünnepe az egyház tanítása szerint. Pünkösd napján hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol Mária és a tanítványok ültek. Lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek leszálltak mindegyikükre.
Ezután különféle nyelveken kezdtek beszélni. A népek meglepődve vették észre, hogy amit az apostolok beszélnek, ki-ki a maga nyelvén érti. Ekkor sokan megtértek, és belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is. Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik.
Szentháromság szobor Budapesten
Liturgikus színe a piros.
Az ünnep természetes jelképei zöld ág és a rózsa.
Árpádházi Szent Erzsébet nevét is említik a pünkösdi köszöntők szövegében. Az ő alakjához számos legenda fűződik, az egyik legismertebb az úgynevezett rózsacsoda, amelyet először XIV. századi forrás említ. Szent Erzsébet neve gyakran szerepel a pünkösdi énekekben. Az összefüggés bizonyára a pünkösdirózsa és Szent Erzsébet legendájának egyik motívuma, a rózsacsoda következtében alakult ki.
Az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, nyíló virágokat. Azért teszik ezt, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám. Van, ahol a lányos házakat díszítették fel zöld ágakkal, virágokkal.
Sokféle szokás kötődik pünkösdhöz, nézzünk néhányat:
Májusfaállítás
A magyar nyelvterületeken hagyományosan a május elsejére virradó éjszaka májusfaállítás ideje. Másik jeles alkalma azonban pünkösd, és a május elsején állított fákat rendre pünkösdkor bontják le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.
A májusfát csoportba szerveződve állítják a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák alkalmasak májusfának. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítik. Általában az udvarló legény vezetésével állítják a fát, Gyakran a közösségeknek is van egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kíséri.
A májusfaállításról bővebben itt olvasható:
http://netfolk.blog.hu/2013/05/06/majus_elseje_a_majfak_napja
A legjellegzetesebb pünkösdi népszokások egyike az ügyességpróbával egybekötött pünkösdi királyválasztás:
A pünkösdi király vagy királyné választás Európa-szerte elterjedt szokás volt. A pünkösdi királyválasztásról a középkor óta vannak adataink. Versengés útján választották (lóverseny, bikafékezés, bothúzás, kakasütés), hogy a falu legényi közül ki az az egy, aki egy évig ingyen ( vagyis a falu költségére) ihat a kocsmában. Hatalma néhol egy napig, de gyakrabban egy évig tartott. A közmondás is ismert: „Rövid, mint a pünkösdi királyság.”
A cím különös előjogokkal járt. Büszke viselője ingyen ihatott a falu kocsmájában, külön meghívás nélkül részt vehetett a lakodalmakon, mulatságokban, kortársai kötelessége volt minden ellenszolgáltatás nélkül őrizni a jószágait. A szokásnak Jókai Mór Egy magyar nábob című regényében is emléket állít.
Pünkösdkor a legények, fiatal férfiak erőt, ügyességet, gyorsaságot követelő versengés keretében döntötték el, ki közöttük a legrátermettebb.
A többnyire lóversennyel vagy más ügyességi próbával választott pünkösdi király hatalma maximum egy évig tartott.
Egy XIX. századi szokásgyűjtemény részletesen közöl egy lovasversennyel történő pünkösdi királyválasztást a Dunántúlról. A győztest és lovát virágokkal és szomorúfűzágakkal borították be. „Egy évig azután őt nevezik pünkösdi királynak. Nem kell pedig hinni, hogy ez csak valami üres czím. Járnak emellé hatalmas kiváltságok. A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos, minden kocsmában ingyen rovása van, amit elfogyaszt, fizeti a község, lovát, marháját tartoznak a társai őrizni, s ha netán valami apró vétséget követne el, azért testi büntetéssel nem illetik. Ilyen nagy úr a pünkösdi király egy álló évig”.
A képen pünkösdi lovaglás látható.
A múlt századihoz hasonló módon választottak pünkösdi királyt Pusztaszemesen még az az 1940-es években is. A győztest és lovát virággal borították. Végigvágtatott az utcán, tíz-húsz fős lovas kísérte. A lovak nyakán csengő csörgő volt, kanászostorral durrogtattak, rikongattak, kurjongattak. A pünkösdi királyjelölteknek 5–6 kilométeres távon kellett lovagolniuk, fejükön félig telt borosüveggel táncolni úgy, hogy a teremben méterenként borosüvegek voltak letéve. Akinek sikerült, az lett a pünkösdi király.
Pünkösdi király - ma is népszerű a szokás!
Néhol a lovasversenyt tekézés és birkózás egészítette ki. A versenyek győztese lett a pünkösdi király. Pünkösd volt a legényavatás ideje: A bálteremben aztán letettek egy csokor pünkösdirózsát a padlóra, azon kellett áthajolnia, és a legények sorra rácsaptak a fenekére. Azután annyit ihatott, amennyit bírt. Majd a legényavatás következett, mely szintén veréssel járt. A legényavatás lényege az volt, hogy ettől kezdve udvarolhatott, járhatott kocsmába meg bálba.
A pünkösdi királyválasztásnak is – mint a legtöbb népszokásnak – van gyermekjáték-változata: a fiúgyerekek gallyakat dugdostak le a porba, két fiút befogtak lónak és hajtották a gallyak között és körül, miközben énekelték a „Mi van ma, mi van ma…” kezdetű jellegzetes pünkösdölő éneket.
A múlt századi adatok még szólnak pünkösdi király- és királynéválasztásról nagylányok és legények köréből. A palócoknál a legények külön egy királyt, s a leányok is egy királynőt választottak
A 20. században a pünkösdi király- és királynéválasztás már csak a gyerekek, kisebb lányok körében volt ismert.
Tánczos Erzsébet írása
Forrás:
Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó
http://www.rtlklub.hu/hirek/belfold/cikk/166089
http://sztkereszt.blogspot.hu/2012/05/szentlelek-het-ajandeka.html
http://www.nyugatijelen.com/kronika/csiksomlyoi_bucsu.php
http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/122.html
http://richpoi.com/cikkek/kultura/ma-is-elo-hagyomany-a-majusfa-allitas.html
http://www.meska.hu/Blog/label/hagyomany?p=dHlwZT1tZXNrYSZsYWJlbD1oYWd5b23DoW55
http://szeged.hu/hirek/13976-punkosdi-kiralyt-es-kiralynet-valasztottak.html
http://szerkeszto.gportal.hu/gindex.php?pg=30284592
