Kedves Olvasóm!
Ha szereted a netfolk bejegyzéseit, hívj meg egy kávéra, he teheted...
Átvitt értelemben persze.
A netfolk blogot évek óta saját, és talán mások örömére is írom. Most eljött az idő, hogy az olvasó közösséghez forduljak, hogy a blogot a már megszokott színvonalon tudjam a jövőben is írni. Ebben segít, ha havonta egy kávé árával támogatod a blogot. Ezt megteheted ide kattintva: https://www.patreon.com/netfolk
Ki volt Szent Balázs?
A legendás Szent Balázs napja február harmadika. A hagyomány szerint örmény származású püspökvolt, aki vértanú lett.. Számos csodája ismeretes. A legismertebb ez: egy nap egy rémült anya kereste fel, mert fia a torkán akadt halszálkától fuldoklott. A szent megáldotta a fiút, és eltávolította torkából a szálkát. Szent Balázs ezért legfőképpen a torok, védőszentje. Az ápolók ilyenkor parázsra vetett alma héjával füstölik meg a betegeket, hogy a betegséget, fájdalmat elűzzék.
Néphagyományok Balázs napon:
Balázsjárás:
Maskarába öltözött gyermekcsoportok jártak házról házra.
Egyikük Balázs püspököt személyesítette meg - fején papírsüveggel -, a többieken papírcsákó volt, oldalukon fakard. Nyársat vittek, hogy a háziak arra tűzhessék a kolbászt és a szalonnát.Balázs napján a diákok végigjárták a házakat, ez volt a balázsjárás. A "balázsjáró" ( katonaként viselkedő, az iskolának verbuváló gyermekkíséretével) eleveníti fel a szent történetét. Talán azért a katonai kíséret, mert a püspököt katonák kísérték a kivégzésére, és azokat a katonákat is tanította, térítette.
BALÁZSJÁRÁS
Szent Balázskor mint Szent Gergely napján, az iskolába toborozták a gyerekeket. Emlékezzünk, a közoktatás ekkor még álom sem volt!
A balázsjárók . végigjárták a házakat vasnyársat tűztek a szoba közepére, azt énekelve körbetáncolták, s kérték a ház asszonyát, hogy a tűzzön nekik a nyársra finomságokat.
Valószínű, hogy a balázsolók szerzeményébõl az iskolában csaptak lakomát a diákok, a maradék pedig a tanító szegényes kamráját gyarapította.
A gyermekek természetesen - a finom ajándékokat figyelembe véve -, nagyon kedvelték e szokást.
Ma is él a templomi "torokszentelő" szokás.
Ma is él a templomi "torokszentelő" szokás. Ekkor a pap két keresztalakba illesztett vagy összecsavart gyertyát tart a hívek álla alá, s e szavakat mondja: Szent Balázs püspök és vértanú esedezése által mentsen és őrizzen meg téged az Úr a torokbaj és minden egyéb bajoktól az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. Amen.
A képen Gulyás Béla, Carmelita Nővérek és Petrits József Balázs- gyertyái láthatóak.
IDŐJÓSLÁS:
Balázs napját az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, és az időjárásjóslás napjának is nevezték. Bácskában úgy tartják, ha ezen a napon esik, akkor nyáron jég veri el a termést, Baranyában, Szeged környékén is a szőlő négy sarkában megmetszenek egy-egy tőkét, hogy a madarak ne bántsák a termést.
A szőlősgazdák a földjük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét. Így igyekeztek biztosítani, hogy Balázs megvédje a szőlőket, és szőlőéréskor elűzze a szőlőszemekből lakmározó madarakat.
Tánczos Erzsébet írása
Forrás:
sulinet
Esztergom Anno
http://www.martinus.hu/misc/news/2538/.20110206_orseg_014_balazsolas
Magyar néprajzi lexikon
Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó
GUZSAL Y AS - Népművészeti és Kézműves Folyóirat
Napról napra, a mi kalendáriumunk PL-0038 ,Sinai utcai óvoda munkaköz. Pedellus Novitas Kft., 2004