A jó gazda szerint:
Orsolyakor takarítsd be káposztádat,
Simon-Juda hóval tömi be a szádat.
Ha megdurvul a nyúl szőre,
siess fáért az erdőbe.
népköltés
A népi időjárás megfigyelés szerint
„Orsolya napja megjeleníti a téli időjárást”. A tapasztalat szerint, leginkább Orsolya árulja el, hogy milyen lesz a tél. Érdemes figyelni, mert ha Orsolya napján szép az idő, akkor az karácsonyig meg is marad. Kőszeg környékén és a Somló-vidéken ez a nap volt a szüret megkezdésének az ideje. Somló hegyén, ekkortájt híres szüreti mulatságot tartottak – ezt megörökíti „Tóth Mari esete” is Mikszáth regényében.
Hogy mit jelent az Orsolya név, arról megoszlanak a vélemények:
Az egyik elmélet szerint az Orsolya név a latin Ursula ( azaz medve) magyaros olvasata. A szó egyesek szerint a Kis Medve csillagképre utal, de arra nem találok magyarázatot, hogy ugyan miért lehet ez.
Újabban viszont ezt a medvés eredetet kétségbe vonják, és egy ónémet név, a Hors latinosított formájának vélik, melynek jelentése ló, paripa. A germánok ugyanis a lovat szent állatként tisztelték, ezért a név totemnév lehetett.
Ki volt Szent Orsolya?
A legendának több változata van. Az egyik szerint az ötödik században élt Orsolya brit királylány volt, aki buzgó keresztény családban nevelkedett. A földi javak hidegen hagyták, szüzességi fogadalmat is tett. A szomszédos király azonban fia számára megkérte Orsolya kezét, aki persze szíve szerint nem kíván élni a lehetőséggel. A leány imádkott, sírt; álmában egy angyal vigasztalta meg: kérjen három év haladékot.
Orsolya és tizenegyezer társnője hajóval római zarándokútra indult. Tudom ez legenda, de elképzelhetjük, ha ez így alakult volna, egy generációnyi hajadon szépen elment volna az országából. A leányok bejárták a szent helyeket, majd pápai áldással, a kereszt zászlaját lengető hajójukkal visszaindultak hazájukba. Ám mire Kölnhöz érkeztek, a várost körülzáró hun seregek megrohanták a hajójukat. Orsolya a kereszt zászlaját magasra emelve kiáltotta társai felé: "Testvéreim győzedelmeskedjünk a halálon, lelkünk-testünk tisztán jelenjen meg Isten színe előtt!"
Orsolya-legendának van több érdekes magyar vonatkozású változata. Az egyik szerint Orsolya magyar király és királyné leánya volt .A szüzek itt is Rómába zarándokolnak, hogy aztán innen a pápa és számos bíboros kíséretében a szlavóniai király puszta és elhagyott birodalmán át Jeruzsálembe menjenek. Ez a király azonban nagy sereg katonát küldött ellenük mikor megtudta, hogy a keresztények, hitük megtagadására akarja őket kényszeríteni. Az állhatatos zarándokokat végül megölette a király.
Egy másik változat szerint Attila, a szittya magyarok fejedelme látván a Rómából tovább zarándokló amúgy ebben a változatban is magyar származású a lányok szépségét, kérlelte őket, hogy adják fel hitüket. Orsolya azonban nem engedelmeskedett Ezért aztán Attila lenyilazta őt és mind a tizenegyezer leányt. Kordula nevű társnője bújt el közülük csupán a hajófenékben, de másnap előbújt és feladta magát, így ő is Szent Orsolya egyik vértanú társnője.
Tánczos Erzsébet írása
Forrás:
http://www.palfalva.hu/kalendarium.htm
http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2001.10.21/1205.html
http://mek.oszk.hu/04600/04657/html/unnepikii0076/unnepikii0076.html