Netfolk: népművészet, hagyományok

Netfolk: népművészet, hagyományok

Az asszonyi fej ékessége a főkötő

2021. január 02. - netfolk

tull_fok.jpg

kalocsai főkötő

A magyar népi kultúrában egyes ruhadaraboknak szimbolikus jelentésük volt, árulkodott az illető társadalmi  és anyagi helyzetéről, munkájáról, életkoráról. Ilyen fontos megkülönböztetés volt az leányok és asszonyok közti státusz elválasztása. Erre a legáltalánosabb módszer a fejrevalók, kendők, fejviselet megválasztása.

A leányok szinte az összes népművészeti tájegységen pártát hordtak férjhezmenetelükig. 

A férjezettek  azonban fedték a hajukat.  Legősibb fejfedőjük a  fejkendő, majd a főkötő volt. A főkötő,  más neveken bóbita, fékető, kápli, kaskétli, kobak, konty, suta, tok, tolyola a magyar  néphagyományban az asszonyi identitás  jelképe,   a nemesi öltözködésből került át a népi kultúrába a 16-17. század folyamán.

De a főkötő praktikus viselet s volt: a főkötő befedte a fejet, ezáltal  melegen is  tartotta  , ez fontos volt, mert  amikor  huzatosak voltak a házak, vagy sok időt kellett kint tölteni. 

2-114a.jpg

Menyecske tüllkendős főkötőben

A lakodalom éjszakáján először felkontyolt újasszony fejére tettek. Ez volt az újmenyecske-főkötő, hiszen a főkötő  az asszonyokat megillető, a férjes nőt jelképező öltözék.

neprajz-lex-2-212f.jpg

Menyecske aranycsipkés ünnepi főkötőben

Mivel a  nők hajának  ősidők óta varázserőt tulajdonítottak,  az asszonynak  nyilvánosan  hajadonfőtt mutatkozni nem illett Így aztán az asszonyoknak  tilos volt fedetlen fejjel mutatkozniuk, miután házasságot kötöttek.  A férjhezmenetelnek a magyar nyelvben az az egyik kifejezője, hogy a nőnek „bekötötték a fejét”. A nők azonban  mindig is kreatívak voltak, és az egyszerű kendőkből illetve főkötőkből  a fejdíszek egész  kavalkádját hozták létre.

images_1.jpg

A 16–17. században Magyarországon az úri  viseletkből eredve a paraszti viseletben is megjelentek a kivarrott és csipkével díszített főkőtők.  Szabályozva volt, hogy  melyeket tették hétköznap  melyeket ünnepnapokon a fejükre. A hétköznapi fejrevalókat  egyszerű anyagokból varrták, az ünnepnapokon azonban finomabb  anyagból készült fejfedőket  vettek fel.

A főkötő  legtöbbször a  teljes hajat takarta. A pártával, a leányság jelképével szemben, amely nem fedte be a hajat

A  főkötő őse őse a megköthető lepel volt, ezt bizonyítja neve és a róla  lecsüngő pántlika (a hajdani kötözőmadzag maradványa) is.  Folyamatosan alakult ki a  keményebb vagy kikeményített fejkendők főkötővé  módosulása .

 letoltes.jpgkapuvári főkötő

  MÉRNÖKI ÉPÍTMÉNYEK

 

A főkötőknek kezdetben kétféle szerepe volt : az alsó részének a kontyot kellett rögzítenie és , takarnia. A felső volt a kirakatban, ez látszott, ez adta  a főkötő szépségét,  ünnepélyességét.

 

Kezdetben a hajkonty leszorítását szolgálta. A kontyot  vagy csak fedte, vagy annak formáját is alakította és rögzítette.

Szerkezete szerint két részből állt: alsó és felső főkötőből.   

A felső főkötőnek két fő típusa alakult ki: a főnemesi női viseletben kialakult kontyfőkötő és a száz évvel később felső főkötő.

A kontyfőkötők finom anyagból készültek, de mivel önmagukban nem volt tartásuk, kéregfőkötőn viselték őket. A kéreg értelemszerűen lehetett fa, de lehetett keménypapírhoz ragasztott vászon, de később készülhetett formázott keménypapírból .

Ha az alsó főkötő a kontyot csak fedte, puha főkötő volt a neve, mert hát puha volt. A puha főkötőt vászonból, gyolcsból, más egyszerűbb anyagból  készítették,  és logikusan csak ritkán díszítették.

 Ám ha az hozzájárult a konty formájának alakításához, akkor kéregfőkötőnek hívták. Ez a szerkezet tette lehetővé, hogy a főkötőt egyfajta koronaszerű építménnyé alakítsák .

A kontyot rögzítő alsó rész félgömb vagy kúp alakú volt, s ezt rögzíteni kellett. Sokszor fával oldották meg ezt, de a  Dunántúlon formázott keménypapírból készült, Mezőkövesden   keménypapírhoz ragasztott vászonból formálták az  alsó főkötőt.

 De a rögzítőanyag  akár szalmafonat vagy bőr  is lehetett .  

 

 A felső főkötő sem maradhatott kellő tartású alap nélkül. Mivel azonban a súlyt már  lehetett büntetlenül növelni,  elől papírral merevítették ki. Ez a  megoldás  kitűnő lehetőséget kínált a szebbnél szebb és ötletesebbnél ötletesebb főkötők kialakításához.

Emellett a  hajdani  semmi különös madzagszerű főkötőfűző széles és díszes pánttá alakult. Anyaga a selyemtől kezdve a bársonyon át a csipkéig minden lehetett, amihez hozzá lehetett jutni, ahogyan a díszítésekhez is fonalat, gyöngyöt, pántlikát is felhasználtak. Idővel minden egyes tájegységnek kialakult a jellegzetes főkötő stílusa.  A súlyos ünnepi főkötő alaposan megterhelhette a  nők vállát és a nyakát, de a szépségért szenvedni kell… .

Ünnepi felső főkötő az újmenyecske-főkötő, melyet a lakodalom éjszakáján először felkontyolt asszony fejére tettek. Ezt csak meghatározott ideig,  legtöbbször az első gyermek megszületéséig viselhette az új asszony. Megkülönböztetettséget anyagának megválasztása vagy díszítettsége jelezte. A menyecske az általánosan használttól eltérő formájú volt.  Erre példa a mezőkövesdi fekete fátyollal viselt suta valamint  a hollókői nagyfékető, amelyet hátul  dús szalagdíszítés is borított.

  A főkötő is mutatta az idő múlását. A korosodó asszony a felső főkötők közül a díszesebbeket  fokozatosan letette,  idővel csak az egyszerű alsó főkötőt viselte,  az lett a  halotti főkötője is, abban temették el. A főkötő fölött fejkendőt is viselhettek.

Itt a csővári főkötőről írtam:  https://netfolk.blog.hu/2015/01/19/csovari_viselet

 Ténczos Erzsébet írása

Kedves Olvasóm!

Ha szereted a netfolk bejegyzéseit, hívj meg egy kávéra, he teheted...

Átvitt értelemben persze.

A netfolk blogot évek óta saját, és  talán mások örömére is írom. Most eljött az idő, hogy az olvasó közösséghez forduljak, hogy a blogot  a már megszokott színvonalon tudjam a jövőben is írni.  Ebben segít, ha havonta egy kávé árával támogatod a blogot.  Ezt megtejeted itt: https://www.patreon.com/netfolk

Figyelmedbe ajánlom ezt a szavazást is . Itt most Te döntheted el, hogy mikről írjak 2021 januárjában Mi érdekel leginkább? ( Témajavaslatok 2021 elejére) https://www.patreon.com/netfolk

Minden jót, jó egészséget az új évre!

Forrás:

  1. Kerékgyártó Adrienne: A magyar női haj- és fejviselet (Bp., 1937); H. Kerecsényi Edit: Az asszonyok fejviseletének alakulása Kiskomáromban és környékén az elmúlt kilencven év alatt (Népr. Ért., 1957); Fél Edit: Népviselet (Bp., 1962).

Flórián Márta (2001) Magyar Parasztviseletek. Planétás Kiadó, Budapest.

http://www.mimicsoda.hu/print.php?id=1289

Magyar néprajzi lexikon

https://hu.pinterest.com/pin/514395588663059627/

https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-neprajzi-lexikon-71DCC/f-72612/fokoto-727CC/

http://www.elib.hu/02100/02115/html/2-178.html

http://lexikon.katolikus.hu/F/f%C5%91k%C3%B6t%C5%91.html

http://www.falusiturizmus.hu/hu_HU/services/22/csovar-vara.html

http://www.panoramio.com/photo/336215

http://www.pinterest.com/pin/31243791140615391/

https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-neprajzi-lexikon-71DCC/f-72612/fokoto-727CC/

 

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr466955635

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása