Gyerekek „ zsugáznak” nagy jókedvvel, húznak, lesik a párokat. Nyilván eszükbe sem jut – nem is kell – hogy vidámságuk közben tanulnak is. Amivel foglalatoskodnak ugyanis a Nefelejcs népviseleti kártyajáték.
Illésné Marika és a nefelejcs kártyajáték
A játék kitalálója és megalkotója Illésné Marika. Őt faggatom arról, hogyan jutott el élete a nefelejcs kártyajáték megvalósulásához.
-Semmi különleges nincs a gyerekkoromban. Átlagos városi gyerek voltam. Gödöllőn születtem, és az életem nagy részében ott éltem. A gyerekkorban játszott viseletes kártyajátékot teljesen elfelejtettem, nem foglalkoztam a viseletekkel, hagyományőrzéssel. Közgazdasági szakközépiskolát végeztem, és sokáig pénzügyi, könyvelési területen dolgoztam. Volt egy pár év kitérőm a kereskedelem és vendéglátás felé is, mert egész életemben több dolog érdekel egyszerre. Ezért kipróbáltam magam vállalati büfésként, gyermekholmi bizományosként, és bioboltosként is. Mindezekhez elvégeztem a megfelelő iskolákat. Végül, rendre családi dolgok miatt egyik vállalkozás sem lett túl hosszú életű.
-Mit jelentenek a családi dolgok ebben az esetben?
-Három gyerekem van, az életemben nyilván ők a legfontosabbak. A fiaim felnőttek, a kisebbiknek már családja is van, a két éves unokámmal nagy örömömre sokat vagyok együtt. A lányom még csak 15 éves, egy 8 osztályos gimnázium tanulója. Érdekes, hogy szerettem volna, ha valamelyik gyerekem népi táncos lesz. Sajnos egyiknek sem fűlt hozzá a foga, ezért ez a vágyam nem teljesült.
-Azért a néphagyomány csak az élete, életük részévé vált.
-Igen, mivel egyre jobban érdeklődtem a vidéki élet után, az életem úgy alakult, hogy 2009-ben vettünk egy parasztházat jókora telekkel egy alföldi faluban. A férjem nem adta fel a Gödöllő környéki munkahelyét, ezért csak hétvégén találkoztunk vele és a fiúkkal, akik egyetemre jártak és kollégiumban laktak. Én a nyolc éves lányommal ebben a faluban, Nagyfügeden éltem, és gazdálkodtam.
-A hagyományőrzés miért, mikor lett fontos az életében?
-Úgy látom, egyre több embernek fontos a régi értékek újra felelevenítése, egyre többen költöznek vidékre, és szívesen alkalmazzák a paraszti élet hagyományait. Egyre több olyan porta található az országban, ahol arra törekszenek, hogy a látogatóknak megmutassák a régi paraszti életmódot interaktív kereketek között, tehát a városiak kipróbálhatják magukat ezekben a munkákban. Most már több helyen megrendezik a kézi aratást, a kukoricafosztást, egyes helyeken tehenet vagy kecskét lehet fejni, és vajat köpülni, sajtot készíteni, kenyeret dagasztani, a kemencében megsütni. Számos néptánccsoport lép fel országszerte, visszahozták a népi játékokat, és a mai gyerekek szívesen kipróbálják falunapon, búcsúkban, fesztiválokon. A népművészek portékái is nagy érdeklődésre tartanak számot. Egyre többen tartják fontosnak, hogy hagyományainkat ne veszítsük el. S amíg élnek olyan idős emberek, akik átadhatják tudásukat, fontos, hogy minél több információt begyűjtsünk tőlük. Tapasztalatom szerint a 70-es 90-es évek modernségre törekvése után most korszellem is, hogy visszanyúlunk a múltba. Megtapasztaltuk, hogy azok voltak az igazi értékek, amiket dédanyáink, dédapáink tudtak. Tehát én nagyon derülátó vagyok a régi értékek újjáéledése tekintetében. Terveztem, hogy létesítek egy értékőrző életmód központot ezen a helyen, és a hagyományos paraszti életmódot bemutatjuk a városi érdeklődőknek. Sok érdekes programot tudtunk volna megvalósítani, de sajnos anyagi okok miatt fel kellett adnom ezt a tervemet. Bár visszaköltöztem Gödöllőre, a vidéki élet kitörölhetetlenül rányomta bélyegét a gondolkodásomra. Ezért elvégeztem a Kresz Mária Fazekasközpont népi játszóház vezetői tanfolyamát.
-Mit tanul egy népi játszóházvezető?
-Különböző kismesterségeket, mint szövés, agyagozás, bőrözés, kosárfonás, de sok egyebet is, például néprajzot. Ez a néprajzoktatás hozta elő a gyerekkorban játszott népviseleti kártyajátékkal kapcsolatos emlékeimet. Ugyanis fél évszázada, gyerekként játszottam egy kártyával, amelyből megismerhettem Magyarország népviseleteit Akkor jöttem rá, hogy én még közel 50 év elteltével is emlékszem bizonyos viseletekre. Ebből jött az ötlet, hogy a mai gyerekeknek is játékos formában, élményszerűen tanítsuk meg gazdag viselethagyományunkat, mert így jobban benne marad a köztudatban.
A képen a régi-régi kártya látható
-Azonnal neki is fogott a megvalósításnak?
-Jaj, nem. Az ötletemet pár évig dédelgettem, mert a nagyfügedi kudarcom után nem mertem újabb vállalkozásba kezdeni. Végül mégis nekifogtam, hogy megvalósítsam a vágyamat, és grafikust kerestem. A hitelesség nagyon fontos, ezért olyan néprajzkutató is kellett a csapatba, aki lektorálja a munkánkat. Szerencsémre lelkesedésemmel Marina Gonzales grafikust és Dr. V. Szathmáry Ibolya néprajzkutatót is könnyen megnyertem a játék megalkotásához.
-Ekkor már főállásban fejlesztette a kártyát?
-Közel sem, pénzügyes területen dolgoztam teljes állásban, mert a család eltartásához az én fizetésemre is szükség volt. Mintegy kikapcsolódásként, a munka és a családi teendők után tudtam csak nekifogni a kártyajátékkal kapcsolatos munkáknak.
-Mi a kártyajáték lényege, különlegessége?
-A játékosoknak az egyes vidékek női és férfi viseletét kell összepárosítani. Fontosnak tartom, hogy a mellékelt térképen meg is kell mutatni, hogy a megtalált viseletpár hova való. Így a többszöri játék folyamán a játékosok emlékezetébe vésődnek az egyes viseletek és helyük a Kárpát-medencében.
-Iskolás kortól javasolja a játékot?
-Kisebbek is elkezdhetik! Az olvasni még nem tudó kisgyerekek is tudnak a játékkal kártyázni, mert a lapok felső sarkában egy-egy motívumot helyezünk el.
Az ovisok ezek alapján tudják összepárosítani a férfi és női viseletet. Az iskolások számára a lapok aljára írtuk, hogy mely vidékről származik a viselet, és ezt a helyet kell megtalálni a térképen is.
-Hogyan választották ki a viseleteket?
-Könyvtárakban, a Néprajzi Múzeumban kutattunk, és az internetről is igyekeztünk anyagot gyűjteni, de Szathmáry Ibolyától is kaptam sok nagyszerű anyagot. A merész terv az, hogy az egész Kárpát-medence területén élő viseletet feldolgozzuk. Ezt azonban nem lehetett egy lépésben megvalósítani.
-Miért?
-Hűű, számos akadályba ütköztünk. Maga a megvalósítás is olyan volt, mintha egy társasjátékon lépegetnénk. Fejtörést okozott, sok mindent át kellett gondolni, amikor szembesültünk azzal, hogy a női viseletekről sok információ van, de sokszor nem hiteles viseletek jelennek meg, egyes vidékek viseletei közé bekerülnek más helyről származóak is.
-Hogyan lehetséges ez?
-Az internet például a tudás egy kincsestára, de mivel bárki közzé tehet gyakorlatilag bármit, nincs szakmai kontroll, szakmailag hiteltelen dolgok is előfordulnak. Ez minden témában így van. Résen kellett tehát lennünk a feldolgozásnál, hiteles forrásokhoz kellett nyúlnunk.
-A források felkutatásával véget is értek a szakmai gondok.
-Nem egészen, mert például a régi viseletekről a könyvekben leginkább fekete-fehér fényképek találhatóak, a színes filmek még sehol sem voltak.
-Honnan tudhatjuk akkor, hogy milyen színű volt egy –egy jellegzetes ruhadarab?
-Ezt nem könnyű megoldani, de nem lehetetlen feladat. A leírásokból tudjuk kihámozni, hogy milyen színű volt a viselet. Szembesültünk aztán azzal is,hogy a férfi viselet közel sem olyan változatos, mint a női.
-Ez mit jelent, s miért okozott nehézséget?
-A férfiak legtöbbször a hagyományos fekete nadrágot, fehér inget és fekete mellényt vagy kabátot viseltek. Ez szép és jó, de nem lett volna elég eltérő a kártyalapokon. A koncepciónk pedig az volt, hogy a kártyajátékot játszó gyerekek meg tudják különböztetni az egyes vidékre jellemző viseletet.
-Hogyan oldatták meg ezt a problémát?
-Úgy, hogy olyan településeket kerestünk, ahol a férfi viselet eltér a hagyományos fekete-fehér összeállítástól, vagy van valamilyen különleges jellemzője. Ez lehet egy nyaksál, vagy díszesebb ing, vagy férfikötény - valami, ami megkülönböztető jellegzetesség. Ez sem volt éppen egyszerű, mert a férfi viseletekről sokkal kevesebb információ van, mint a nőiről. Sok kutakodást kívánt, hogy olyan egész alakos képekre leljünk, amelyeket hitelesen lehet megrajzolni. Munka mellett ez a gyűjtés igen nehézkes, ezért sok időt vesz igénybe.
-Mennyi idő kellett a kártya megalkotásához?
-Úgy egy év alatt sikerült tizenhat párt megrajzolni, és kiválasztottuk a Fekete Péter megfelelőjét, az alföldi Csikóst is. Ezzel azonban még nem voltunk készen, hiszen a vidékre jellemző motívumot is meg kellett találni, ami a kártyalap felső sarkába kerül- páronként ugyanaz. Ez az olvasni mg nem tudó kicsik miatt volt nagyon fontos. A nyomdai munkák úgy 2 hónapig tartottak, én ezt elég hosszúnak éltem meg. Végre 2015 októberében sikerült véglegesíthettük a dobozt, amiben a 16 pár, a Csikós és a térkép található, valamint a játék leírása. E szerint ez egy egyszerű Fekete Péter játék a térképpel kiegészítve, amin meg kell mutatni a viselet helyét. A kicsiknek természetesen ezt nem kell megtenni. De másképpen is lehet játszani a paklival.
-Hogyan?
-Ha kivesszük a Csikóst a pakliból, akkor memória játékra is alkalmas. Ebben az esetben is az a cél, hogy a párok megtalálása után a térképen is megtalálják a viselet helyét. Így játékos formában észrevétlenül rögzülnek a viseletek az emlékezetbe.
Csikós- a Fekete Péter
- Megjelenése óta mi történt a kártyával kapcsolatban?
-Most már úgy látom, hogy nagyon szerencsés volt a megjelenés, mert karácsony előtt sikerült az egész országban népszerűsítenünk – ezért külön köszönet illeti a Nagycsaládosok Országos Egyesületét. Az Egyesület országos levelező listáján keresztül sikerült nagyon sok helyre eljuttatni az információt a kártya megjelenéséről.
-Honnan ered a kártya neve: Nefelejcs?
-Sokat járattuk az agyunkat, hogy játék lényegét kifejező nevet találjunk. Végül felmerült a nefelejcs virág, mely több népdalban is szerepel – és egyben a törekvésünket szimbolizálja: ne legyenek elfelejtve a viseleteink. Így s ezért lett Nefelejcs népviseleti kártyajáték a neve. Hogy sokakhoz eljusson a játék, honlapot és facebook oldalt is készítettünk.
-Játékboltban viszont nem találkoztam vele.
-Ez nem lep meg, mert szándékosan alakítottam így. Azért nem lehet játékboltokban és egyéb értékesítő helyeken kapni, mert nem szeretném, hogy feltornázzák az árát, s akkor a szegényebbek nem ismerkedhetnének meg a kártyával. Ezért nem adtam viszonteladóknak a jogot, hanem inkább magam foglalkozom minden egyes pakli kártyával, amit megrendelnek. Postán, csomagküldővel juttatom el a megrendelőknek a lehető legolcsóbb áron. Gödöllőn vagy Budapesten még személyes átvételre is van lehetőség, s akkor személyesen meg is tudunk ismerkedni, pár szót váltani. Engem érdekel, hogy kikhez kerül a kártyajáték -- számomra ez egy misszió. Fontosnak tartom, hogy minél szélesebb körben megismerkedjenek a gyerekek a hagyományokkal.
-Lesz-e folytatás, hiszen a kezdeti tervek igen nagy ívűek voltak?
-Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk a játékról, és sokan mondták, hogy szívesen fogadnák a folytatást. Erre alapozva újabb kártyacsomagot szeretnénk megjelentetni. A csapatunk sajnos megváltozott: Szathmáry Ibolya családi okok miatt nem tudta vállalni a lektorálást, a grafikus is változott. Tóth Csaba dolgozik az újabb népviseletes kártyán. Róla azt is érdemes tudni, hogy festőművész. Ibolya ajánlására felkértem lektornak Lackovits Emőke néprajzkutatót, akinek több könyve is megjelent a viseletekről. Szerencsére látott fantáziát és kihívást is a kártyajátékban, s elfogadta a felkérést. Velük folytatom tovább a viseletek feldolgozását. A tervek szerint karácsony előtt szeretnénk megjelentetni, de ez az év több akadályt is gördített elénk. Nagyon el vagyunk maradva a feldolgozásban, nem tudom, hogy sikerül-e elkészülnünk időre a játékkal.
-Mi a csúszások oka?
-Mindnyájan főállás mellett foglalkozunk a kártyajátékkal. Nekem tavasszal balesetem volt, a grafikusnak meghalt az apukája. Ezért lassacskán haladunk, de remélem, hogy karácsony előtt mégis sikerült megjelentetni.
-Miben hasonló s miben más az újabb pakli?
-Ez a játék újabb tizenhat párból áll, de egy nagyobb, részletesebb térkép a melléklet. Újdonság, hogy a párosító játékon kívül még egy érdekesebb játékszabályt is tervezek, hogy a nagyobbak is töretlen élvezettel forgassák a lapokat.
-Elárulja, hogy mely viseletek szerepelnek az újabb kártyacsomagban?
-A székely, kurtaszoknyás falvak viselete, hosszúhetényi, debreceni, ormánsági, boldogi menyasszony-vőlegény, gombosi, csökölyi biztosan benne lesz. Tervezzük még mátyusföldi, zoborvidéki, Szeged – Arad környéki, hollókői viseletek feldolgozását is, hogy párat említsek kedvcsinálónak.
- Kiknek ajánlja a kártyát?
- A visszajelzések szerint kellemes, hasznos időtöltés, ezért családoknak, pedagógusoknak, különféle foglalkozások vezetőinek ajánlom. Helye van a hon- és népismeret oktatásában, hiszen ha játékosan tanítunk, az sokkal hatékonyabb. Mindenkinek jó játszást kívánok.
Lejegyezte: Tánczos Erzsébet
A képeket Illésné Marika küldte.
.