Különleges kézimunkák között találtam a mosolygós hétfalusi alkotóra, a Portéka Egyesület tagjára, Czimbor Izabellára. Kérnem sem kell, máris mesél a hagyományos hétfalusi csángó viseletről, szokásokról.

- Belenőtt ebbe a tudásba? - kérdezem a fiatal alkotót.

- Részben igen, hiszen jómagam hétfalusi csángó vagyok, részben iskolában tanultam.

- Hol?

- Brassóban végeztem el a hároméves népművészeti iskolát. A hétfalusi minták felgyűjtése, s hogy én is megalkossam őket, az otthon történt.

-Hol van Hétfalu és mit takar ez a különleges név?

-Hétfalu gyűjtőneve annak a hét egymás mellett fekvő csángó  községnek, ahol a folyók és a hegyek összezárták a magyarokat, szászokat és románokat. Az első írásos emlék 1366- ból maradt fenn. E történeti hét község a következő: Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszufalu, Tatrang, Zajzon, Pürkerec. A Brassó vonzáskörében levő négy település mára Négyfalu néven egy város. 

  Hétfalu csinos magyar templomaival, szépen épült házaival közel áll a szívemhez. Mi, hétfalusi csángók a 11. században megtelepült magyar határőrök leszármazottainak tekintjük magunkat. A környező szász polgárság a hétfalusi csángók kultúrájára nagy hatást gyakorolt, az evangélikus vallás követését is a szászoktól vettük át. Ez az együttélés tetten érhető népművészetünkben.

A zajzoni Evangélikus Templom díszszőttesei Czimbor Izabella munkái

- Hogyan?

- A mintákban például. A székely és a szász hatások letagadhatatlanok, ezeket kár is lenne tagadni, s népművészetünket gazdagították. A híres hétfalusi csángó szőttesekből és varrottasokból, még Erzsébet királyné is vásárolt a millenniumi kiállításon.

- Ez azért régen volt.

-Igen, de napjainkban is aránylag kevés dolgot vásárolunk üzletből. A textíliák egy részét még ma is ügyeskezű asszonyok állítják elő. A gyapjút magunk fonjuk, festjük, szőjük.

- Hogyan festik?

- A festékanyagok régen kizárólag növényekből származtak, ezek ma sem hagynak cserben. Az égerfa héjából vörös és barna színt nyerhetünk; barnára dióhéjjal lehet festeni. A vadalma kérgéből sárga színű anyagot vonhatunk ki; ugyancsak sárga színt lehet festeni a hagyma héjával.

- Viseletükben hangsúlyos a sárga szín.

-Igen, a népviseletünkre jellemző a férfiing a „sárigcérnás " hímzése citromsárga cérnával, vagy például a fiatalasszonyok sárga selyemfátyla. Érdekesség, hogy az ősi Kínában a sárga kizárólag a császár színe volt,s a Napot, a pompát, a jómódot jelentette. Ezeket a dolgokat, úgy látszik, a hétfalusi csángók is igen szeretik.

-Mi a hétfalusi szőttesek jellemzője?

-A szőtteseink felületesen nézve hasonlítanak a más vidékeken készültekre, de elkészítési módjuk és jellegük is más.

- Mi a díszítés jellegzetessége?

-A minták tömörsége, valamint a fő mintákat kísérő, úgynevezett mesterkék alkalmazása. Az idős asszonyok még emlékeznek arra, hogy gyermekkorukban a házaknál ott volt a magas lábú vetett ágy, benne hímes végű szalmazsák csíkos lepedőkkel letakarva, két-három rend merőhímes, azaz teljes egészében hímesen szedett párnával fölrakva a gerendáig. Ezek a nők szorgalmát és vagyonát hivatottak bemutatni, míg a színek az alkalmat és a családtagok korát.

Czimbor Izabella merőhímes párnái

- Mit jelent ez?

-Az alkalom? Lehet gyász, lakodalom – a fontos alkalmakhoz meghatározott szín és motívumvilág társult. Adott életkorhoz pedig a viseletben és a lakástextilekben is bizonyos színek kapcsolódtak. A férfiing színes rojtkötése elárulja az illető családi állapotát, legényeknek sárga, házas embereknek piros volt. De Hétfalu minden településének volt sajátossága a viseletben, mint egy nyitott könyvből, úgy tudtak olvasni egymásról a puszta megjelenésük alapján: ki melyik faluba való, milyen korú, családi állapotú - ezt mind elárulta a viseletük.

- Mi jellemzi a hétfalusi csángó hímzést?

- Sose tarkabarka. A hímzés a varrás és szövés technikájából ered: minél régebbi a hímzés, annál közelebb áll a szőttes hímzéshez, és annál inkább mértani jellegű. Hajdan, hosszú téli estéken, a tűz fényénél hímeztek nagy hozzáértéssel és szorgalommal. Erre utal a régi szólásmondás, hogy „ez még nem hímvarrás”, vagyis nem mestermunka. Hétfalusi csángó asszonyok varrták például Kossuth Lajos közelgő halálára a szemfedőt és a fejpárnát, az bizony hímvarrás volt!

-Mit tudunk a minták jelentéséről?

- Valamikor jelentéssel bírt mindegyik, de mára csupán néhánynak értjük a jelentését. A csillag a fényt jelképezi, a rombusz az erő jele, a búzakalász maga az élet. Igen kedveltek a növényi ábrázolások: bazsarózsa, cserefa, inda. Az alma női jelkép, ha magnélküli, akkor fiatal lánynak készült a hímzés. Vannak állatok, például bárány, griff, kakas.

- Ön miket alkot, és hol láthatjuk az alkotásait?

- Jómagam Hétfaluban élek. Nagy öröm számomra, hogy evangélikus templomainkban munkáim díszítik az oltárokat. Például Békéscsabán a Munkácsy Múzeumban láthatóak munkám.

Czimbor Izabella munkái a  Munkácsy Múzeumban

Itthon dolgozom, ha erre járnak érdeklődők, meg is mutatom nekik a szövés rejtelmeit. 5 éve vagyok a Portéka Egyesület tagja. Jó ám hasonló emberek közösségéhez tartozni! Küzdelmeink, törekvéseink, céljaink egyfele visznek minket. Nem olyan könnyű népi kultúrával foglalkozni manapság, jó ha tudja az ember, hogy vannak társak hasonló sikerekkel, kudarcokkal. Kultúránk megőrizte értékeit évszázadokon át, mi is őrizzük, és adjuk tovább, ez is közös bennünk.

- Most a Budai Várban a Mesterségek Ünnepén beszélgetünk.

- Igen, ide is a Portéka Egyesület színeiben érkeztem. Vásárokon is meg-megjelenek, de aki meg szeretné ismerni az alkotásaimat az a Hétfalusi Csángó Szőttesek facebook oldalom is megláthatja őket, és fel is tudja venni velem a kapcsolatot.

Tánczos Erzsébet beszélgetése