Netfolk: népművészet, hagyományok

Netfolk: népművészet, hagyományok

Jó gyakorlat a balatonendrédi vert csipke hagyományának megőrzése az iskolai oktatásban

2015. szeptember 28. - netfolk

 endre.jpg

A Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén a jó  megőrzési gyakorlatok  sorába került a a táncházmozgalom magyar modellje és a Kassai-féle lovasíjászat után a balatonendrédi vert csipke hagyományának megőrzése az iskolai oktatásban.

 

A vert csipkét  anno fehérnemű,  ruhadarabok, keszkenők, terítők díszítésre használták.  Az  1600-as években a  lapos gallérok  lettek divatosak, a csipke  gallér és kézelő az öltözködés főszereplője lett.  A csipkekészítés . Lajos uralkodása alatt élte virágkorát.  A XVII. században a festészethez hasonló kifejező művészetté vált a csipkekészítés. Ebben az időben számos vallásos tárgyú oltár- és asztali terítő készült belőle.
 
Magyarországon az 1500-as évek végén honosodott meg a csipkeverés.  A teljesség igény nélkül  Gömör megyében, Sóváron, Torockón,  Besztercebányán, Körmöcbányán és Selmecbányán is csipkeközpontok alakultak ki.. A népi hímzés mintakincsét véve alapul, tulipános, gránátalmás, pávás, szegfűs, szarvasos motívumokat ültettek át erre a technikára. Ezeket a mintákat a mai napig tanulmányozzák és alkalmazzák a hazai csipkeverő asszonyok.

 

Milyen az endrédi csipke?

csi_2.jpg

A csipkeverés Balatonendréd  szimbólumává vált.  Helyi motívumkincse tette egyedivé.Leheletvékony cérnából készül. A gombostűvel kitűzött közöket a motívumok között pókháló vékony fonállal szőtték a henger alakú, korpával töltött párnácskán, azon a bizonyos  csipkeverő ládikán. A vert csipke  mívességét a felhasznált orsópárok száma  is befolyásolja. end.jpg


A kezdetek:

Az endrédi csipke története nem veszik a régmúlt homályába.

1908-ban szervezte meg Kájel Endre református lelkész az első csipkeverő tanfolyamot Balatonendréden. Belgiumi tapasztalatai alapján felismerte az európai igényt a finom csipkeholmik iránt, egyben a falu asszonyainak is munkát tudott adni a csipkeverés tanításával. Emellett a közös munka által a közösség összetartását, és a református hit tételeinek terjesztését is remélte a csipkekészítéstől.

csipke.jpg

Kájel Endre kezdeményezésének következtében rövid idő alatt létrejött a faluban az akkori világhírnevét megalapozó réteg. Az első tanfolyamon 50 fő sajátította el a csipkekészítés fortélyát. Kájel Endre felesége, Koroknai Zsófia lelkes munkája is hozzájárult ahhoz, hogy a csipkekészítés az lett ami.

 

10958806-nagy.jpg

A képen Kájelné Koroknai Zsófia látható

 

endr.jpgKájelné emléktáblája lakása falán

A paplak egyik szobájában volt a csipkekészítés iskolája, műhelye, majd később telephelye. Kezdetben végcsipkéket készítettek, minta szerinti megrendelésre,(fehér-, asztal-, és ágynemű díszítése), később pedig saját mintákat alkalmaztak az igények figyelembe vételével, melyeknek belföldi és külföldi piacokon egyaránt sikere volt. Miután megjelent a piacon a gyárilag készült csipke, így a vert csipke iránti kereslet megszűnt, csupán a lakások díszítésre szolgáló terítők és ruhadíszek tervezése és készítése maradt fenn.

 cs_2.jpg

Stöckel Vilma tanítónő irányította a szakmai munkát. Állástalan tanítónők tanulták ki a technikát, melyet későbbi működési helyeiken, a csipketelepen ők is ingyen adtak tovább. A környező településeken fióktelepek jöttek létre, az endrédi vette át a készterméket és forgalmazta itthon és külföldön egyaránt. A Balatoni Kurír 1937-ben azt írta: „Balatonendréden világhírű csipkeverők dolgoznak”, egy évre rá a berlini világkiállításon az endrédi pillangós terítő nagydíjat nyert.

Endrédi csipke csak egy van - egy kis történelem

Népművészeti kincse, a vert csipke összeforrt a falu nevével: sajátságosan egyedi mintakincse (a hópehely, a pávafarok, a bazsarózsa, a cserfalevél, ibolyalevél, tulipán, napraforgó …) az oka, hogy az egyébként máshol is ismert csipkeverési technikát, technológiát a „balatonendrédi” jelzővel lássa el.

 balatonendredi_csipke_001.jpg

A Balatoni Kurír (1937)ezt írta: „Balatonendréden világhírű csipkeverők dolgoznak.” : 1938-ban nyert nagydíjat pillangós terítőjük a Berlini Világkiállításon, és ekkor szállítottak az angol királynőnek az endrédi csipkeverők munkáiból.

A háború utáni évek nem kedveztek a csipkének, a csipkeverés a családokban örökítődött tovább.

1951-től a tehetséges tanítvány Gecsei Lídia lett a Csipketelep vezetője. Még „endrédibb”csipkét álmodott. Minden csipkéje egy-egy megvalósult álma.

 

Az 1980-as években úgy tűnt:  bealkonyul ennek a hagyománynak.  A nénikkel  szinte  kihalt egy generáció, akik természetes úton, családi eltanulással adhatták volna tovább a  csipkeverés hagyományát.  A Balatonendrédi Általános Iskola felismerése, hogy ne hagyják veszni e kincset, s  az   Önkormányzat  és az iskola összefogása mentette meg a balatonendrédi csipkét.

A  csipkeverés a helyi tanterv része, húsz éve folyamatosan oktatják a lányoknak és délutáni szakkörön is van  fejlődési lehetőség. 1996 nyarán a tantestület női tagjai  igen aktívan töltötték a vakációt: mind megtanulták a csipkeverést, ma közülük kerülnek ki azok, akik tanítják is.

  Az endrédi csipkeverés generációról generációra öröklődött, talán ezért is kaphatók a  gyermekek  arra, hogy ők is megtanulják. 

Több mint csipke

 Balatonendréd lakói jelképként fogadták el a csipkét. 1995-ben Balatonendréd megalkotta címerét. Adta magát, hogy a község szerepeljen benne a csipke.

782p.jpg

A csipkeminta Endréd hagyományos népművészetét, a kalász és a pajzs zöld színe lakóinak fő foglalkozási ágat, a mezőgazdaságot, valamint a természeti környezetet jeleníti meg

 A jövő:

A hagyományőrzés támogatóinak célja a csipkeverés  megtartása. Idős asszonyok, a családi örökségként a technikát megtanuló közösségek, egyének a néprajzi értéket megőrzését   végzik.

 

 Tánczos Erzsébet

 

 Forrás:

http://www.szellemiorokseg.hu/index0.php?name=f25_jo_gyakorlatok_regisztere

 http://siofokhirado.hu/articles/view/h%C3%ADrek/m%C3%A9g-nem-vil%C3%A1gh%C3%ADr%C5%B1-de-m%C3%A1r-iskol%C3%A1ban-oktatj%C3%A1k-az-endr%C3%A9di-csipkever%C3%A9st

https://www.google.hu/search?q=vert+csipke++balatonendr%C3%A9d&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0CAcQ_AUoAWoVChMI3JP714eayAIVxBcsCh3kDQev&biw=1280&bih=913#imgdii=MQfQdkyVcRPd9M%3A%3BMQfQdkyVcRPd9M%3A%3BUjSQlHiXkQcqMM%3A&imgrc=MQfQdkyVcRPd9M%3A

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr227850112

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása