A csetneki csipke életei

2015. június 14. - netfolk

Magyarországon a halasi csipke mellett a csetneki magyar csipke is közismert. Nézzük a történetét.

A kezdetek: Csetneki Magyar Csipke /1880 - 1940/

Ez a szász eredetű felvidéki bányászvároska Gömör megye felső részén található. 1880-az években a meghatározó jövedelemforrás, a dohánytermesztés alábbhagyott.

A munka nélkül maradt helyi asszonyok igen rászorultak a munkalehetőségekre. A felszabaduló női munkaerő képzésével a Szontagh nővérek egy – a kor divatjának megfelelő – csipke készítési kultúrát honosították meg. Így alakult ki a gömöri vert csipke mellett egy sajátos motívumvilágú csipkekészítési technika. Szontagh Erzsébet és Aranka számukra házi ipar jellegű kézműves munkát tervezett meghonosítani

Szontagh Erzsébet Szontagh Aranka

A nővérek a Nyugat-Európából, pontosabban ĺrországból vették a csetneki csipke alapjait., de az első perctől kezdve magyar alapanyaggal, magyaros mintákat terveztek és készítettek. A Szontagh nővérek az ír horgolt csipke hagyományain 1905-ben létrehozták csipkekészítő háziiparukat. Gyermekeik nem lévén, halálukig anyai szeretettel egyengették a csetneki csipke sorsát, amely sok tervezés és áldozatvállalás után vált igazi magyar csipkévé. Aranka tervezett, míg az első mintadarabokat Erzsébet készítette.

A Révai Nagy Lexikon így ír a csetneki csipkéről:

"A horgolt csipke készítésének lényege abban áll, hogy az ábrás részek külön-külön horgoltatnak, azután egy a csipkeminta rajzával ellátott papiroslapra vagy szövetre tüzetnek s helyzetükben horgolt hálózattal rögzíttetnek. Ez a csipkefaj nálunk művészies kivitelben készül s neve: csetneki csipke."

A magyar úrihímzés formáival és varrott csipke elemekkel gazdagították az ír csipke néven ismert horgolt csipkét. A kezdetben alkalmazott horgolással való minta összeillesztés helyett Aranka rájött, ha varrással, csipkeöltéssel dolgozzák össze az elemeket, a csipke finomabbá, lengébbé válik.

1905-ben már annyi jó minőségű munkájuk volt, hogy a Budapesti Iparművészeti Múzeumban kiállítást tudtak rendezni.

1907-ben már 192 rajz csipkeváltozatuk volt, melyek motívumvilága a magyar hímzéseken alapszik. Legjellemzőbb motívumai a tulipán, a rózsa, a karika, a levél, a bajusz vagy a cseresznye, a cakkos kör, a kis és szárnyas gránátalma, a levél és a nagy zárt rózsa lettek. A kezdetben horgolással összeillesztett felületek helyébe a légies csipkeöltés vagy varrás lépett.

Az első tanfolyamot Kecskeméten tartották. Mivel a Szontágh-csipke elnevezésbe nem egyeztek bele a nővérek, ekkor kapta a csipke– a csetneki csipke nevet.

Ezután a csipkét számos rendezvényen, kiállításon és vásáron mutatták be az érdeklődő közönségnek.Magyarország majd minden városában voltak tanfolyamok. Hódolói nem csak Magyarországon voltak, minden héten indult csipke szállítmány Amerikába is.

1911-ben mintaboltot nyitottak, ahol Csetneki Magyar Csipke védjeggyel ellátott darabokat árusítottak. Ebben az időben mintegy 700 bedolgozójuk volt. A budapesti kézimunkaboltban gyakran csak mintadarabok voltak, képeslapokon számmal jelölték a csipkéket, s rendelésre dolgoztak.

A megszakadt fonál

Az I. világháború aztán megbénított minden üzleti forgalmat. Még az Egyesült Államok is visszavonta a megrendeléseket, a Szontagh nővérek s a csetleni asszonyok csipkéjének nem volt piaca. 1917-ben Erzsébet a halálos ágyán megígértette Arankával, hogy nem hagyja veszni a csetneki csipke ügyét. Csak 1921 táján mutatkozott lehetőség az újrakezdésre. Vadonatúj mintákkal, kisebb tanfolyamokkal kezdte, szerényebb körülmények között folyt az újrakezdés. A hajdani divatos bársonyruhákat ékesítő vastag csipke azonban nem illett az új módi lenge zsorzsettanyagokhoz, változtatni kellett. Ebben a második korszakban a csipkét inkább terítőként használták.

Az 1940-es években még ismert volt a csetneki csipke, a II. világháború aztán teljesen véget vetett ennek is. Aranka szegényen, magányosan halt meg 92 éves korában.

A csipke pedig csaknem fél évszázadra Csipkerózsika álomba merült.

A Csetneki Magyar Csipke reneszánsza/1996 - 2008/

1996-ban Medgyesi Károlyné Vághy Ida elismert csipkekészítő felfigyelt a sajátos, kifinomult technikára. Felkutatta a Szontagh nővérek és a csetneki csipke történetét, majd egy foszlódásnak indult csipketöredék felfejtésével rekonstruálta a csetneki technika alapfogásait.

Felújítását előkészítette:
Medgyesiné Vághy Ida
Gervai Mária
Hábel Györgyné

Ő maga így vall erről: „1997-ben határoztam el, hogy eredeti magyar darabokat keresek, amilyeneket jelenleg nem készítenek. ĺgy találtam rá a csetneki magyar csipkére. Régi könyvekből, a múzeumok anyagából keresgéltem ki a régi mintákat és elkészítésük leírását. Budapesten találtam olyan gyűjtőket, akiknek eredeti terítőjük, gallérjuk, ruhadíszeik vannak.

Felkutattam a Szontagh család leszármazottait, akik boldogan segítettek. Fényképeket, okleveleket, csipkéket, rajzokat adtak, melyek vándorkiállításon járják az országot” – mesélte Ida néni. 2000-ben magánkiadásban jelentette meg A Csetneki Magyar Csipke múltja és jelene című könyvecskét, amely rövid történeti áttekintést nyújt, tartalmazza a technika leírását és néhány eredeti mintát. 2004 februárjában létrehozták a Csetneki Magyar Csipke Alapítványt. Célja a kézimunka technikájának, történetének ismertetése. Továbbá ismeretterjesztés, kiadványok készítése, kiállítás rendezése, oktatás, tanulmányi utak szervezése, a csetneki magyar csipke zsűrizése és értékesítése. A vándorkiállítás legközelebb Rimaszombatban, majd a csipke születésének városában, Csetneken látható.

Medgyesi Károlyné Vághy Ida munkatársaival az eredeti mintarajzok alapján a mai kor igényeinek megfelelő csetneki csipkéket készít, „A Csetneki Magyar Csipke múltja és jelene” című könyve is segíti ezt a munkát.

2002 augusztusában a Iparművészeti Múzeumban láthattuk a „Csetneki csipke múltja és jelene” című kiállítást.