Netfolk: népművészet, hagyományok

Netfolk: népművészet, hagyományok

Püspökbogádi női viselet

2014. november 05. - netfolk

 

püspökb1.jpgHol van Püspökbogád?

 PÜSPÖKCÍMER.jpg

 A történelem során Bogod, Bogáth, Bogad, illetve Püsköbogád és Püspökbogád nevet viselte a település, a második világháborút követően hagyta el a "püspöki" jelzőt

A Mecsek-hegység lábánál, Pécs mellet fekszik.

 

Püspökbogádi női viselet

 

PÜSPÖKBOGAD.jpg

Püspökbogádi baba

A baranyai öltözetek kevéssé ismert, több falura kiterjedő változata, igen sajátos, össze nem téveszthető jegyekkel. Nem olyan pompás és sokszoknyás, mint a sárközi, de  cifra.

püspökb.jpg

Püspökbogádi női frizuraként homlokra előre hajtott hajat „csipkékbe” rendezték.,homlokon lekötötték és kettéválasztva, hátrahajtva rózsafakontyra tekerték föl.

A főkötő fölé  kendőt kötöttek. A kontyot egyre nagyobb és díszesebb művirágos főkötővel fedték. A fiataloké itt is piros, kékes-zöld a középkorúaké,  fehér az idősebbeké. 

Nyakukra fodrot és színes üveggyöngyöt tettek. 

 

 

haj.jpg

A nők két inget viseltek egymás fölött. Ez mellévarrott típusú, bő ujjú volt, ujját hosszában csipke vagy szőttes betéttel díszítették. Az az asszonyok gyászban és böjtben fehér vászonszoknyát viseltek, amelynél a vászonvégeket csipkebetéttel varrták össze.

Kékfestő szoknyájukat  köténnyel hordták.

A női viselet jellemzője a farpárna, a „pufándli"

 A 20-as évek  módija szerint a szoknyának elől laposan, hátul kereken kellett állnia. Ennek érdekében kezdetben az alsószoknyák hátsó részének többszörös szegőzésével, később a derékra kötött pufándlival megemelték, „kitömték" a fartájékon a szoknyát. A pufándlival szélesedett a csípő, följebb került a derék is.kurtapofándli_1.jpg

Az ingekre mellen keresztezett kettős vállkendőt kötöttek. Télen rövid derekú, ujjas, kékposztó, barnaprémes mentét vettek fel.

  Rékli és röpike

 A felsőing egyre díszesebb lett, ujjába maguk szőtte mintás csíkot varrtak, széles slingelt fodrot illesztettek.

püspökidős.jpg

A keményített fodrok vállnál magasan felálltak, ez adta a püspökbogád-egerági viseletnek jellemző vonalát.

A felsőruhát testhezállóra szabták, a szoknyával azonos anyagból. Ujjuk hosszú és szűk, vállban  megemelt, nyakuk magasan záródott, elejük végig gombos. A szoknyán kívül, rövid derékkal, a kötény alatt viselték. Az egész réklit karcsúsították és hátul gömbölyűre képezték ki. Elejüket csipkével díszítették.

 Az 1930-astől kezdték röpikeként nevezni. A röpike általában a szoknya anyagából készült és a pufándli egyre nagyobb térhódítása miatt alja egyre bővebb és hosszabb lett. A röpike alja szépen ráfeküdt a szoknyára és ezzel tulajdonképpen eltakarta a szoknya hasítékát, hozzájárulva a kötény viseletének elhagyásához. Bőségüket a derékrésznél behúzott kötővel szabályozták.

 

 

 Tánczos Erzsébet

 

 

 Forrás:

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-807.html

 

http://public.neprajz.hu/neprajz.06.10.php?as=64340&kr=A_114_%3D%22P%C3%BCsp%C3%B6kbog%C3%A1d%22

 

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr396867183

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása