A cseh Szent Vencel napját, szeptember 28-át a magyar néphagyomány összekapcsolta szürettel.  Időjárásjósló nap is!

 Azt mondják, hogy ahányszor van fagy Vencel nap előtt, annyiszor lesz fagy Jakab napja, május elseje  előtt.

Szőlősgazdák  patrónusa:

Szeptemberben a szőlősgazdák számára a szüret a legfontosabb, Vencel napján már nyakig benne vannak -  vagy éppen ekkor kezdik, ezért  ő hozzá folyamodnak a szerencsés szüret érdekében.

A zempléni Tállyán a templomban emlékeztek meg a szent Vencelről,  s a nevenapját követő  követő vasárnap a róla elnevezett oltárhoz szőlősgazdák járultak, égő fáklyával, gyertyával. Az oltárképet és szobrokat szőlőlevelekkel, fürtökkel  díszítik föl.

A szüretről bővebben itt olvashat:

http://netfolk.blog.hu/2012/10/11/erik_a_szolo_hajlik_a_vesszo

Ki volt Vencel?

A csehek első szentje a 10. században élt, és  szeptember 28-án szenvedett vértanúságot. A fiatal herceg  csupán  hét évig uralkodott. Ez idő alatt  felvette a kereszténységet, és  keresztény hitre akarta téríteni népét. Ez lett a veszte!

A cseh  nemesek   nem akartak kereszténnyé válni, ezért úgy döntöttek, hogy megölik a fejedelmet és helyére az öccsét, Boleszlávot ültetik.  Az álnok kistestvér kapott az alkalmon. A nemesek  elfogták és megölték m Vencelt.  Boleszláv állítólag   idővel megbánta tettét,  hiszen neki is része volt bátyja megölésében. Bűnbánatában Boleszláv v vitte véghez   Vencel  tervét. Megkeresztelkedett és elterjesztette a kereszténységet.  Vencel testét pedig átvitette Prágába, az általa alapított Szent Vitus- templomba.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_vencel

http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Vencel_cseh_fejedelem

Néprajzi Múzeum oldala