Netfolk: népművészet, hagyományok

Netfolk: népművészet, hagyományok

Június 15. Árpádházi Jolán(ok) napja

2014. június 15. - netfolk

 

A Jolán név csak a XVIII. századtól létezik, de eredetét tekintve a név a Jó lány-ból ered, mások az ősi itáliai-etruszk termékenységet védelmező istennő, Júnó (Jó nő) névváltozatának tartják. Jolántát az ógörög Viola, máshol Ilona névből is származtatják.

Két Árpád-házi királylány is viselte ezt a nevet, azaz a Jolandát. II. András második házasságából született Jolánta királylány később Aragónia királynéjaként egész Spanyolország legendás alakja. Jolán a magyar királyi udvarban nevelkedett.

 jolandasapnyol.jpg

A katalán földön Magyar Viola néven számos népballadában megénekelt Jolánta 1235-ben kötött házasságot I. Jakabbal, Aragónia hős királyával. A királyi párt máig az Ibériai-félsziget szabadítójaként ünneplik.  Emlékét őrzi a castellóni hagyományos Magdalena-ünnep, melyre egész éven át készülnek a népek, hogy aztán kilenc munkaszüneti ( de kiváltság ott élni!) napon át ünnepeljék Castellón nevű településük megalapítását.

Az ünnepségnek fénypontja Jakab király, illetve hitvese szobrának megkoszorúzása (Homenatge a Na Violant d’Hongria – Tiszteletadás Magyar Violantnak).

Violant de Hongria - Magyar Viola az őse a hagyományos „Magdalena ünnepen” évről évre megválasztott magyar-aragóniai királynénak.

IV. Béla király ötödik lánya a június 15-én ünnepelt Jolán, akit persze Jolandának nevezték.Ő lett Árpádházi Boldog Jolán.

arpadhazi_boldog_jolan_small.jpg

 

 Őt a szülei a tatárjárás idején Krakkóba vitték, és nővére, Kinga, V. Boleszláv lengyel fejedelem felesége gondjaira bízták. 1256-ban a krakkói székesegyházban tartott esküvői szertartás után a fiatal pár a férj hazájába, Nyugat-Lengyelországba költözött. Jolanda felvette a Heléna nevet, mert a Jolanda idegenül csengett azon a vidéken. Huszonhárom éven át éltek szép, szeretetteljes házasságban, három gyermekük született: Erzsébet, Hedvig és Anna. Jolán segítette a szegényeket és a szenvedőket, gondozta a betegeket, az árvákat. Férjétől minden segítséget megkapott ehhez, úgyhogy Boleszláv a néptől elnyerte a jámbor jelzőt.

Akkoriban a lengyel fejedelem sokszor harcolt hol a németek, hol a litvánok ellen. Boleszláv az egyik csatából halálos sebbel tért haza. A megözvegyült Jolán vagyonát az egyház és a rokonai között, majd visszatért a krakkói udvarba Kingához. Amikor Kinga is özvegy lett, a két nővér kolostorba vonult.

jal.jpg

Kinga halála után Jolán egy a férjével együtt alapított kolostorba vonult, ahol apátnővé választották. Akkoriban elsősorban azokat a szerzetesnőket választották elöljáróvá, akik özvegyként léptek be a rendekbe. Úgy vélték, egy család (és egy udvar) irányításában szerzett gyakorlatuk előnyére válhat a kolostorközösségnek is.

Jolán szerényen élt, és a csendes imádságban egyre közelebb került a szenvedő Krisztushoz. Legendája szerint Jézus gyakran megjelent neki látomásaiban, és még a halála napját is előre megmondta neki. Hogy ezt jó volt-e tudni, az számomra kétséges…

 Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_Jol%C3%A1n_arag%C3%B3niai_kir%C3%A1lyn%C3%A9

http://alfahir.hu/node/27447

http://hu.wikipedia.org/wiki/Boldog_Jol%C3%A1n

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr726303817

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása