Tura község Pest megyében található, a palóc tájegységhez tartozik.

A képen Tura címere látható.

Tura szerepe a népművészetben egyrészt a népzene, másrészt a hímzések terén jelentős. Bartók Béla igen sok népdalt gyűjtött Turán. (A leghíresebbek ezek közül az Ablakomba, ablakomba, valamint a Kecskemét is kiállítja kezdetűek.) A zeneszerző emlékét ma a nevét viselő Művelődési Ház falán márványtábla őrzi. A híres turai hímzés évszázados múltra tekint vissza. A turai viseletet ma már csak színpadi kosztümként viselik, szerencsére a szüreti bálokon, búcsúkban sokan, s egyre több fiatal ölti magára. Az 1900-as évektől a piacozás, a vasútnál való elhelyezkedés  az addiginál kedvezőbb körülményekhez juttatta az embereket, és ez az öltözködésükön is meglátszott.

Az 1876-ban született Kiss Mihályné így emlékszik vissza nagyszülei öltözetére:

"Az öregapák ruhája tiszta kenderbül volt.[...] Az ing még olyan rövid vót, hogy kiláccott a dereka az öregeknek, ha lehajótak. Az ing nyaka madzaggal megkötve, az ujja nagyon bő vót. Bőgatyát hordtak hozzá. [...] A gatyát, inget, ha vászonbúl vót is, kivarrtuk, rojtoztuk, mesterkéltük. [...] Az én öreganyám nyáron félingbe járt, télen meg ködmön vót rajta. A ruháján semmi díszítés nem vót, csak a ködmön vót cifra. Ződvel vót kivarrva elől és hátul is; a birinyi szűcsök varrták." ( forrás:wikipédia)

A turai női viselet:

Az idős asszonyok mindennapi és az új menyecskék ünnepi öltözetében egy  sokáig megmaradt a kékfestőszoknya és a kötény: a széles kecele. A jászberényi ködmön és a csizma is sokáig megmaradt viseletükben. A ruhákat  idővel vászon helyett gyolcsból készítették. A  hazatérő  („világlátott”)summáslányok hatására a lányok  alsószoknyákkal szélesítették termetüket. Divatba jött a különböző gyári anyagokból készült hosszú szűkujjú női ujjas, a bujka. A turai viselet legszebb darabja, a fehér, lyukashímzéses keményített vállkendő.

A nagylányok, menyecskék a legjobban a piros-kék, vagy zöld posztó- és fekete selyem aranycsíkos szoknyát hordták, apró hajtásokba szedve. Ehhez tavasztól őszig nagyobb ünnepeken fehér gyolcs ingvállat, hűvösebb időkben bujkát hordtak.

A képen turai népviseletes menyasszony látható, a kép forrása: vilagbiztonsag.hu

A menyasszonyok öltözete az 1910-es évektől fehér gyolcsból készült. A szülők a 12-14 éves máriáslány részére úgy szabták a ruhát, hogy az majd menyasszonyi ruhául és a temetésükre is jó legyen. A Néprajzi Múzeum Textilgyűjteményében található Sára Józsefné (1895-1973) teljes menyasszonyi öltözete. A ruha ingválla és a fehér kézbevaló kendő különlegesen finom gyolcsból készült. A lábszárközépig érő "menyasszonyi szoknya" 1 cm-es apró ráncokba szedett keskeny övrészbe van foglalva. A hét szélből szabott, szintén apró hajtásokba szedett "kecele" (kötény) beborította a szoknyát, melyet eleje közepén csokorra kötött zöld pántlikával kötöttek meg. A menyasszony koszorúja két részből állt. A szem fölötti részhez két darab piros pántlikát varrtak, mellyel a szemet takarták. Úgy mondták: "szégyeli magát a menyasszony, azért húzza a szemire" A koszorú hátlapján kalászok voltak, ezek a házasságra való érettséget jelezték, mint Mezőkövesden. A koszorú levelei elöl ugyanúgy az archoz simulnak, mint Galgamácsán és Sióagárdon. A koszorúba tűzött és a hajba font cifra szalagok a szoknya aljáig értek.

A régi máriáslány képeken Bozó Györgyné Terka néni látható aki manapság az egyetlen trukkoló asszony Turán (A trukkoló az, aki a  hímzést előre nyomdázza az anyagokra).

A lábbeli fekete, oldalvarrott, "laposszárú" csizma ezt Turán lagosnak  hívják.Később fekete, pántos, gavallérsarkú cipő váltotta fel fehér patentharisnyával. A zöld selyemmel hímzett fehér ködmönöket az 1910-es évekig viselték a menyasszonyok. Az 1930-as években már csak az öregasszonyok vették fel.

A lányok hajviselete az 1930-as évektől egyszerűsödött, a három ágba font, cifraszlagos hajfonatok elmaradtak, 4-5 ágba fonták a hajukat.

Turai női főkötők

A legtovább a női fejviseletet őrizték meg, amely aranycsipkés újmenyecske főkötővel, fályollal. A főkötők kemény kéregpapírra erősített szatén és brokát anyagból készültek, a főkötők eleje sűrűn lerakott szalaggal díszített.

A turai Mária-lányok:

Turán közel 100 évvel ezelőtt kezdődött a Mária-lány kultusz. A Mária-lányoknak nem az oltárszolgálat volt a feladata és ma sem az, hanem az ünnepek, a körmenteket szebbé tétele.

A turai Mária-lányok viselete:

  A turai népviselet ruhája volt  a " kiindulópont", azon kék szalagot viseltek keresztbe,  melyen  „Üdvözlégy Mária” felirat  szerepelt. Eleinte nem viseltek koszorút, egyszerűen egy fehér szalag volt a hajba bekötve. Ha menyasszony volt a Máriás-lány, koszorút kapott, és a kék szalagot az esküvőn is viselte, s azt az esküvő alatt ünnepélyesen adta át a plébánosnak. Később, a népviselet múlásával már vegyes volt a viselet: nem egységes fehér ruha kék szalaggal. Némelyik lányon volt koszorú, másokon nem.

Úgy  25 éve egységesítették a Mária-lányok viseletét, és a mai napig így  öltöznek a turai Máriás-lányok: fehér köpenybe, a szélén kék szalaggal. Koszorút tesznek a fejükre. 

Ma is 17 fő van a Máriás-lányok között

Mária-lányok koszorújukkal tűntek ki a környező községek leányai közül.

A férfi viseletben a 30-as években vált általánossá  az ellenzős nadrág és a cingombos lajbi a korábbi vászon bükkfagatya és bükkfaing. Divat lett a bőrnadrág, a debreceni guba és szűr mellett. Előbbiek a két világháború között el is tűntek a már pantallóban, mellényben járó férfiak öltözetéből. A vasutas zubbonyt és fehér nadrágot „népviseletként” hordták.

 Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Asz%C3%B3d_vid%C3%A9ki_n%C3%A9pviselet

http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?pid=19427

http://www.nepviseleteink.hu/paloc-nepviselet/turai-nepviselet/

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-855.html