"Kétasszonyköze”  vagy "kétboldogasszonyköze " az elnevezése a két nagy Mária-ünnep, Nagyboldogasszony  (augusztus 15.) és Kisboldogasszony (szeptember 8.) közti időszaknak.

Sok népi szokás alakult ki, amely Nagyboldogasszony  és Kisboldogasszony  közti napokhoz kötődik.

Főként az asszonyi munkákra tartották igen alkalmasnak - vannak női munkát tiltó napok szép számmal, Nagyboldogasszony napja is ilyen, de a "kétboldogasszonyköze " éppen a munkák elvégzésére való. Ilyenkor ültették a tyúkokat, hogy az összes potenciálisan bennük lakozó tojást kiköltsék. Az ekkor tojt tojásokat külön gyűjtötték, mésszel beszórták, mert tapasztalatuk szerint így tovább eláll.

 Kedvező, szerencsés időszaknak tekintették gyógyfüvek, magvak gyűjtésére, de leginkább a párkeresés, eljegyzés ideje ez.

Derült idejével jó szőlő- és gyümölcstermést jósolnak ezek a napok.

A képen ezerjófű látható, családom kedvenc teaalapanyaga- finom és egészséges.

 A "kétasszonyköze”varázserejű időszak, ekkor szedik a különféle varázsfüveket, cséplik a magnak való búzát, gyűjtik az ültetni való tojást. Az ekkor keltetett tyúkok lesznek a legjobb tojók.

Zagyvarékason a búzát  ekkor ki kell szellőztetni, hogy ne legyen dohos, ne essen bele a zsizsik.

Tánczos Erzsébet írása