Július 13. Margit napja, de miért nevezik mérges Margitnak?

2013. július 12. - netfolk

Miért mérges?

Szent ide vagy oda, Margit elég furcsa ragadványnevekkel rendelkezik: Mérges Margit meg Pisis Margit. Előbbi a hónapban gyakori égiháborúkra, jégverésre utal, mely gyakran elveri a termést, a sok munka eredményét. eért a rigmus: Mérges Margit,
Mert áldást nem hoz.

A Pisis Margit név meg az időszak felhőszakadásaira emlékeztet. Különösen nagy baj volt ez ekkor, mert az aratást is igen hátráltatta.

Margit a 40-es

Margit napja negyvenes nap. A hiedelem szerint, ha ekkor esik, dörög, villámlik, vihar dühöng , akkor 40 napig ilyet várhatunk. A megfigyelést tudományos tapasztalatok is valószínűsítik, hiszen a Medárdi monszun utóhatása sokszor könnyen birokra kelhetett a perzselő forrósággal.

Termésjósló is Margit. Régen azt vallották, ha Margit napján esik, a dió, a mogyoró lehullik vagy férges lesz.

Ki a nap Margitja?

Antióchiai Szent Margitról különben elég keveset tudni.

Antiókhiai Szent Margit vértanú és szűz, eredeti nevén Marina (a keleti egyház így is tiszteli), a négy fő szűz és a tizennégy segítőszent egyike. Legendája szerint július 13-án halt mártírhalált. Mindössze tizenöt éves volt ekkor.

Margit egy tekintélyes pogány pap leánya volt. Apja nagyon szerette, anyja korán meghalt, s így a kicsi Margit vidékre került egy dajkához, aki keresztény volt. Amikor a felcseperedett Margit hazakerült, apja felismerte, hogy keresztény lett. Mindent elkövetett, hogy lányát ,,kijózanítsa". Amikor látta, hogy semmire sem megy, elűzte a házától.

Ekkor került a képbe Olibrius, a keresztények üldözésére. Útja a legelő mellett vitt el, ahol Margit a többi lányokkal a bárányokat őrizte.

Olibrius meglátta, hogy Margit a legszebb közöttük. Parancsot adott szolgáinak, hogy tudják meg, ki ez a leány. Ha szabad, feleségül veszi, ha rabszolga, megadja az árát és ágyasává teszi. A szolgák útnak eredtek, megkeresték Margitot, s a prefektus elé vitték.

A prefektus közeledését Margit visszautasította, mire a sértett férfi bíróság elé hurcoltatta a lányt, pusztán azért, mert kereszténynek vallotta magát. A lányt hite miatt megkínozták, tömlöcbe zárták.

Az ördög sárkány képét öltve jelent meg előtte, és le is nyelte, de Margit a vadállat gyomrában is magasra emelte a feszületet, mire a sárkány gyomra megrepedt, ő pedig kiszabadult.

Akkor Margit üstökön ragadta és térdre kényszerítette a sárkányt, aki a pogányság és minden bűn, baj szimbóluma volt.

E tette miatt a moldvai csángók a jégverés ellen Margitot hívják segítségül, hiszen az a sárkány műve. Ezért ábrázolják úgy, hogy a sárkányt tapossa.

Margit a börtönben győzedelmeskedett a sárkányalakban megjelenő kísértő felett, de hóhéraival szemben védtelen volt. Fáklyákkal égették a testét, aztán vizeshordóba vették, végül lefejezték.Szenvedései láttán pogányok ezrei tértek keresztény hitre, ezeket a poroszlók rögtön kivégezték. Miután a bakó fejét vette, maga is holtan terült el a mártírnő lábánál.

Antiókhiai Szent Margit a magyar Árpád-kor kivételesen tisztelt szentje, aki a „Királyság Patrónája” címet viselte. Kultusza akkor lendült fel igazán, amikor II. Endre szentföldi keresztes hadjáratáról hazahozta koponyaereklyéjét. Hazai kultuszának része lehetett abban, hogy IV. Béla Margitnak nevezte el a tatárjárás borzalmaitól való szabadulásáért cserébe Istennek ajánlott leányát. Az Árpád-házi királyleány domonkos apáca, majd maga is az egyház szentje lett. Egy történelmi mendemonda szerint az Árpádok vére buzgott Skóciai Szent Margitban is , aki Szent István rokonának, Ágotának lett volna leánya. Ő is szolgálhatott Árpád-házi Szent Margitnak példaképül, hiszen a 9 éves királyleány már 6 éve apácák közt nevelkedett, amikor majd 200 évvel idősebb néhai rokonát szentté avatták.