Netfolk: népművészet, hagyományok

Beszélgetés Hoppa Enikő nyelvésszel a csángókról, a csángó nyelvjárásról

2013. május 21. - netfolk
 hoppa.jpg
 
-Miért vonzó az Ön számára ez a népcsoport és kultúrája? A nyelvészeti érdeklődés volt először, vagy valami más?

-Egyetemista korom óta érdekel a téma. Azokban az években kezdtem el olvasni a csángókról. A nyelvészeti és néprajzi olvasmányok keltették fel érdeklődésemet annyira, hogy elhatároztam, hogy személyesen is ellátogatok Moldvába, hogy a saját fülemmel halljam a nyelvet és lássam, hol és hogyan élnek a csángók. A nyelvészeti érdeklődés volt az elsődleges, de azt is meg kell jegyeznem, hogy a néprajz is érdekelt mindig is.


-Miért különleges a csángó nyelvjárás?

-Magyar szakos egyetemistaként a nyelvészeten belül mindig is a nyelvi sokszínűség, a kisebbségi nyelvek, a nyelvek kölcsönhatásainak a kérdései érdekeltek a legjobban. A moldvai csángó nyelvjárás mint magyar nyelvsziget, és a magyar nyelvnek legjellegzetesebb nyelvjárása különösen érdekes ebből a szempontból.

-Mikor járt ott először ?

-Először 2000-ben jártam Moldvában, amikor első alkalommal mentem gyűjteni a nyelvjárást, és megismerkedni a csángók életével, lakóhelyével.

- Hol végezte a nyelvészeti kutatásait?

-A csángó falvakban, azaz Klézsén, Somoskán, Külsőrekecsinben, Pusztinában, Lészpeden, Gerlényben, Lujzikalagorban és Bogdánfalván. A Moldvában beszélt magyar nyelvet kutattam, ahogy azt a XXI. század elején beszélik. Az anyagot moldvai nyelvi gyűjtéseim adták, melyeket 2000 és 2007 között végeztem. Moldvában több nyelvjárási változat él együtt. A vizsgált falvak a nyelvjárás különböző változatait képviselik.

- Hol terül el Moldva?

- Moldva Románia keleti tartománya. Az a tájegység, ahol a csángó nyelvjárást beszélik. Dombos vidékről van szó. A dombok között találjuk a csángó falvakat, melyek szerencsére jelentős lélekszámúak. Az itt élők gazdálkodó életmódot folytatnak, azaz földművelésből, állattenyésztésből élnek. Napjaik a ház körüli munkákkal telnek.

- Hány alkalommal járt Moldvában?

- Többször is, és remélem még lesz is rá alkalmam. Először Klézsére látogattam, ez volt az első moldvai utam. Későbbi utazásaim során eljutottam Külsőrekecsinbe, Somoskára, Pusztinába, Bogdánfalvára, Lészpedre, Gerlénybe és Lujzikalagorba is. Azzal a céllal mentem, hogy diktafon segítségével anyagot gyűjtsek a moldvai magyar falvakban napjainkban beszélt nyelvjárásról. A hangfelvételeket személyes beszélgetések során lejegyzett nyelvi anyaggal egészítettem ki.

- Hogyan élt ott?

- Útjaim során mindig családoknál szálltam meg, részt vettem mindennapjaikban.  Ez azért is volt hasznos, mert így bőven nyílt alkalom beszélgetésre, ismeretszerzésre, hangfelvételek készítésére. Sokat köszönhetek a Moldvában, K1ézsén élő Duma Andrásnak és feleségének, akik segítették munkámat, és a moldvai magyarok életével is megismertettek. Köszönettel tartozom a pusztinai Nyisztor házaspárnak, akik ugyancsak segítették ott tartózkodásomat. Köszönet a nyolc falu lakosságának, amiért az utcán vagy házaikban elmondták gondolataikat, meséltek régmúlt eseményekről, beszámoltak mindennapjaikról, s ezáltal értékes nyelvi anyaggal láttak el.

Gyűjtésem során jártam az utcákat, ahol beszélgetőtársakra leltem a járókelők között. Volt, akit vízhordás közben találtam, volt, aki a mezőről jött hazafelé, másokkal a kocsma udvarán találkoztam. Többen behívtak házaikba, ahol családtagjaikkal is megismerkedhettem. Különböző témákról érdek1ődtem tőlük: napi munkák; család; iskola; ünnepek, mint húsvét, karácsony, esküvő, búcsú; munkavállalás a falun kívül stb. Sokan mesét, legendát, balladát mondtak, vagy múltbeli eseményekről számoltak be. A beszélgetések során a nyelvhasználati szokások is szóba kerültek.

- Igaz, hogy  moldvai csángók  a honfoglalás idején „ elcsángált” , határőr szerepet vállalt magyarok, akik azóta is nyelvükben őrzik magyarságukat?

- Ebből gyakorlatilag alig valami felel meg a valóságnak. Moldvában a magyar eredetű lakosságnak az egynegyede ismeri a nyelvjárást Hogy az illető tud-e magyarul, nem a legfontosabb ismérve származásának.  Ennél fontosabb a katolikus vallás, melyet napjainkig megtartottak. Hogy a moldvai csángók a honfoglalás idején a Kárpátokon kívül maradt magyarok utódai, mára már meghaladott történelmi álláspont, melyet bizonyítékokkal nem sikerült alátámasztani. Elképzelhető ugyan, hogy egyes csoportok a honfoglaláskor lemaradtak, s letelepedtek Moldvában, de ők a népvándorlás viharait kevés eséllyel élhették volna túl. A Moldvában ebben az időben létező úz, besenyő és kun falvak ugyanis kivétel nélkül megsemmisültek. A helynevek sem támasztják alá a honfoglaláskori eredetet. A Kárpát-medencébe érkezésük idején és az azt követő első századokban a magyarok egyszerű személynévvel nevezték meg településeiket, legfeljebb egy -d kicsinyítő képzőt tettek hozzá. Moldvában ilyet nem találni, pedig tudvalevő, hogy a helynevek népességcsere esetén is továbbélnek. A XII. század végétől a XIII. század végéig volt szokás magyar nyelvterületen templomuk védőszentjéről elnevezni a települést, de Moldvában ilyet sem lelünk. Fellelhetők viszont azok a településnevek, melyek személynévből keletkeztek – falva utótaggal. Ez a névadási szokás a XIII. században kezdődött és még a XV. században is élt. A határőr feladat igaz, ugyanis a tatárjárás után IV. Béla nagy számban telepített magyarokat Moldvába a Kárpát-medencéből a határ védelme érdekében. A védővonalra a katonák családostul települtek. Az őrhelyek kezdetben zárt láncot alkottak, ez a zártság idővel megszakadt.

- Mit bizonyít mindez?

- A tények arra utalnak, hogy magyarok nagyobb tömegben leghamarabb a XIII. században kerülhettek Moldvába, de egy évszázaddal korábban már élhettek itt magyarok csekélyebb számban Kárpátokhoz közeli területeken. A XIII. század elején II. Endre német lovagokat hívott az ország keleti határának védelmére, de hamarosan ellentétek alakultak ki közöttük, s II. Endre el is (nem kell) űzte őket. Csak ezután kezdődött el a határvédelem tervszerű kiépítése, magyar határőrök telepítése  a védővonalra.

- Honnan jöttek a betelepülők?

- Erdélyből, a Közép- Mezőségből érkeztek, pontosabban a Maros középső és az Aranyos alsó folyásának vidékéről.  Ez a betelepülés első hulláma volt.

- Tehát több is volt.

- Igen, a XV. század folyamán újabb letelepedőkkel bővült a moldvai magyar lakosság. Ezúttal nem határvédők telepedtek le, hanem husziták, akik Dél-­Magyarországról és Pozsony környékéről menekültek. Zsigmond és Mátyás ugyanis pápai kívánságra üldözte a huszitákat. A husziták új falvakat hoztak létre, mint például Husz, Jeromosfalva, Tatros. Ez utóbbi szellemi központtá vált, az első magyar bibliafordítás is itt készült. A XVl. században szintén menekültek érkeztek,  székely családok, amelyek  János Zsigmond és Báthori István magas adói miatt hagyták el szülőföldjüket. A legnagyobb számban a XVlII. században kerültek magyarok Moldvába, akik az 1764-es madéfalvi veszedelem után érkeztek a Székelyföldről. 

- Mi volt a mádéfalvi veszedelem?

- Előzménye Mária Terézia egy intézkedése volt, mellyel Erdély keleti és déli peremére határőrvidéket szervezett, s a határőrök bizonyos könnyítéseket kaptak. Ez az ottani románoknak felemelkedést jelentett, a szabad székelyeknek viszont lesüllyedést. Ezért Madéfalván összegyűltek, és fellázadtak az intézkedések ellen. A császári sereg rájuk támadt, és súlyosan megtorolta a lázadást. A szervezőket és a résztvevőket fej- és jószágvesztésre ítélték. A székelyeknek  tehát menekülniük kellett, s Moldvában találtak menedéket. Egy lujzikalagori férfi így  mesélt a madéfalvi veszedelemről: „Itt ezek a faluk a Bákó körül vannak jövel, de mikor vót a Mátéfalván veszedelem. Egy része. S béött onnét a plebános. Madzs'ar plebános. Itt madzs'arok vótak min. S béizélta, hodzs' béellgedi, ho jöeneg be a nép ide a itt ebbe erre térre, Bákó térire. A plebános megeŋgette, lehet jöeneg bé. Ne öjék meg ott a népet. Mátéfalván. Sakkor béöttek ide. S asztánd es utuján jöttek mék hegyek felünnét es, mert mind ek akkor tartozott a Madzs'arorszákhoz. S nagy vot a, nagy vot a bir. Tudod, mi a bir? Az adó. Hodzs' kellett sokat fizessenek az emberek. Fődre, tehenyekre, sok a, sok vo, sok vót a fizető. Sakkor elvették itt. Itt nem kellett adzs'anak semmit.”

- Az együtt menekülő székelyek együtt is maradtak Moldvában?

-Egy részük igen, s önálló falvakat alapítottak, mint Pusztina, Frumósza, Lészped, Magyarfalu, Lábnik, Kalugarén. Más részük azonban a már meglévő magyar falvakba települt. Ilyen falu például Klézse, Forrófalva, Lujzikalagor, Külsőrekecsin. Harmadrészük román falvakba vagy azok környékére települt. Elképzelhető, hogy egyes falvakat székelyek és románok együtt népesítettek be. Ez utóbbi csoportba tartozik például Gerlény, Lilijecs, Szaloncka, Szerbek, Gyidráska, Jenekest, Bogáta, Dormánfalva, Szárazpatak, Ketris, Furnikár. A különböző időben és más helyekről betelepedett magyarok más nyelvjárási változatot beszéltek. A különbségek ma is fellelhetők a csángó falvak nyelvjárásában.

-A helybeliek mit tartanak falujuk eredetéről?

- Az idős emberek közül többen ismernek olyan népmondákat, melyek a saját vagy valamelyik csángó falu alapításáról szólnak. Ezek a magyar folklór fontos részei.

- A nyelvhasználat az egyetlen különbség ezek között a falvak között?

- A viseletben mutatkozó különbségek is megkülönböztetik őket egymástól. Ismerik a szomszédos falvak hagyományos díszítő mintáit, tudják, miben különböznek sajátjuktól. Tapasztalataim alapján elsősorban a későbbi, székely alapítású falvak lakosságára jellemző, hogy elhatárolják magukat a középkori eredetű magyaroktól, s hangsúlyozzák székely mivoltukat. Elhatárolódásuk alapja nem csak a nyelvi különbözőség, hanem egyes életmódbeli eltérések is, mivel a középkori eredetű magyar lakosságot a hosszabb ideje tartó együttélés miatt erőteljesebben befolyásolta a román környezet. 

- Honnan ered, mit jelent a csángó név?

- A csángó mint etnikai csoport neve csak 1781-ben tűnik fel először. A név eredetének legelterjedtebb magyarázata a többségtől való elszakadásból indul ki. Eszerint a 'kószál', 'csavarog', 'vándorol', 'elkóborol' jelentésű csáng igéből származik. Egy másik elképzelés a középkori határőri tevékenységükkel hozza kapcsolatba az elnevezést. Ez úgy tartja, hogy a határvédelmi feladat ellátása közben végzett kerengő mozgásukról kaphatták nevüket. Utóbbi magyarázat a csáng ige 'ide s tova kering' jelentésén alapul, mely megegyezik az őr szó korai 'forog', 'kereng' értelmével. Így a Magyarország nyugati részén fekvő Őrség és a keleti szélen lévő csángók lakhelye ugyanazt a jelentést takarja. Más, meg nem erősített elgondolás szerint a határőrök a harang félreverésével, azaz csángatással jelezték a veszély közeledtét. Megint más laikusok a csángatást egy másik eseményhez kötik: ahhoz, hogy a régi időkben, ha elment valaki a faluból, akkor az illető személyt vagy személyeket elcsángatták, azaz verték a harangot, de csak az egyik oldalán. Ez az elképzelés pusztinai adatközlőim számára sem volt ismeretlen.

Nyelvjárási adatok bizonyítják, hogy a szó korábbi hangalakja a-zó volt: csangó A szó hangalakjára épül egy újabb nem tudományos nézet: néhányan úgy vélik, hogy a szó a csángók beszédmódját tükrözi. Utal arra, ahogy a csengő szót kiejtik. Nyelvjárásukban ugyanis nagyon gyakori a nyílt e, mely hangzásában közel áll az á-hoz. A csengő szónak szerintük azért van itt jelentősége, mert csoportokban vándorolva érkeztek Moldvába, állataik nyakába csengőt kötöttek.

- Miért van nevükben a moldvai jelző is?

- Azért, mert a Gyimes-szoros és a Brassó közelében lévő Hétfalu magyar lakosságát is csángónak nevezik, s néha a bukovinai székelyekre is ezt az elnevezést használják. 

- Mi jellemzi a moldvai csángók identitását?

- Mivel hosszú idő óta román környezetben élnek, kötődnek mind a magyar, mind a román közösséghez. Esetükben azonban az identitás fogalmát a mai felfogástól eltérően kell értelmezni.. Számukra nem az anyanyelv az identitás meghatározó tényezője. A nyelvcserét ezért nem veszteségként élik meg, hanem az élet szükséges velejárójának tartják. Magukhoz legközelebb állónak a többi csángó falu katolikus lakosságát érzik függetlenül attól, hogy milyen nyelven beszélnek A hovatartozás meghatározásában a vallási felekezet a döntő, hisz ez különíti el őket egyértelműen a körülöttük élő görögkeleti románoktól. A magyarul már nem beszélő csángók magyar eredetét is római katolikus vallásuk bizonyítja. A magyar nemzetté válás folyamataiból kimaradtak, ugyanakkor a helyi és a megyei adminisztráció, az iskolarendszer és a katolikus egyház a román nemzeti öntudat megerősítésére törekedett. Az iskolákban megbüntették a magyarul beszélő gyerekeket, az istentiszteleten a pap pedig a magyar nyelv használata ellen prédikált. Mivel az iskolahálózat román nyelvű volt és ma is az, ezért a magyar nyelvű írásbeliség nem terjedhetett el. Igazán sem magyarnak, sem románnak nem érzik magukat. Iskolában és iskolán kívül már több faluban tanulhatnak magyarul a gyerekek. Azt tapasztaltam, hogy ugyanazon személy önmeghatározását is befolyásolhatja az időpont vagy a szituáció. Így beszélnek magukról:

S akkor nem vajuŋk se rományok, tiszta rományok, se magyarok, tiszta magyarok. Esszebolondítottuk a bajokat. (Pusztina 2006. 58 éves férfi)

- A nyelvi identitásukat hogyan határozzák meg?

- Nyelvüket különbözőnek tartják a Kárpát-medencei magyar nyelvváltozatoktóI. Erre néhány idézet:

„Mük nem baszélüŋk rományul. Baszélüŋk igy. Csál ŋ góul. Nem magyar, mert csáŋgó ez. Mert a magyarok, látod-e te nem iérted mit baszélek én.” (Klézse 2000. 80 éves nő)

„Há, itt e faluba aszt beszéljük e csáŋgót, eszt, csáŋgó magyart.” (Klézse 2000. 61 éves nő)

„Baszélüŋk csáŋgó nyalvet.”(Külsőrekecsin 2001. 49 éves nő)

- Mi volt  a munkamódszere? 

-Nyelvi anyagokat vettem fel, majd lejegyeztem. Ezek elemzéséből született a nyelvjárási leírás, mely a könyvben szerepel. Az elemzést a hangfelvételekről és a feljegyzésekből származó példák és szövegrészletek támasztják alá, melyek kiejtés szerinti fonetikus leírással olvashatók. A tájszavak jelentését Moldvában szerzett ismereteim alapján adtam meg. Az alábbi sorok, melyek a „Mük csángóul beszélünk” című könyv bevezetésében is szerepelnek, a moldvai tapasztalatokból, élményekből születtek. A szövegben dőlt betűvel szedett szavak, kifejezések abból a nyolc falu valamelyikéből származnak, melyekben megfordultam. A nyelvjárási elemekkel átszőtt leírás célja a moldvai csángó falvak világának bemutatása. Egy napot idéz az olvasó elé abból a varázslatos világból, melybe szerencsém volt belekóstolni.

Kivirjadt. Kinyitom a szemem. Bár korán regvel van, az áldott nap sugarai méges bésitnek a házba mostjunyi fogyatékján1. Felkelek, belebújok pántófomba2, s egy kevest üldögélek még a széken. A kamera3 falain kézből szőtt kávorok4, szent képek és néhány családi poza5. A nagy, barna dufáb6 fából van csánva, ebben vanakoznak7 a gúnyák8 és proszópok9. Kúel felől10 hangokat hallok, az ulicán1l emberek, asszonyok, kölkök és cinkákl2, kik mennek dologra.

Kell egyem, mert étlen vagyok.A konyhában a kinyér az asztalon,mellette a lapítól3. Ezen vágok egy szeletet belölle. Megkenem vajval, s fogom enni. Megszonnyulok15, ezért teszek fel vizet a melegítőre16. Készítsek csájt17, de nádmézet18 nem teszek beléje, mert nem jó, ha az italnivalól9 erőst édes. Forró a csáj, kell keverjem a kicsike kalánval. Az asztalra vagyon teve tányér, krátyica21, polonyik22, kés és furkulica. Ebből tetszik, hogy készőbben főzni fog egy fehérnép24 a familiének25 annak. A kinyeret eszem meg, s aztá mejek ki ez ográdába26.

Az udvaron nagy zaj fogad, a purkelic27 felől hallok hangokat, hol néni Teri eteti a disznyókat, s takarítsa ki az ólat. A pislenyek28 és a libák csokrolódnak körülötte, és ő ad enni nekiek es. A ház mögötti kis kert is őt várja, ahol sokecska zöldség terem ilyenkor nyárba: padladzsika29, csiperus3°, hajma, bosztá31, faszulykd32, mázer33, vinyet34 és pityóka35.

Kilépek e kapun, elindulok a földes úton egyenesen eléfelé36Az emberek kapával, kaszával a kezükben jönnek velem szembe. Tepelődnek37, mert szeretnék érjenek a mezőre korán, mikor még nem jő ki az a nagy meleg. Mennek pujba38, hol kapájják meg a terebuzát39, mert sok a burján40. A szőlőben is munkálnak, felvágják a szőlőfülköt4l. Míg az asszonyok kapálgatnak, az emberek kaszálnak. A kaszálásnak most van a timpje42. A füvet kaszálják le, s hánnyák fel a szekérre. A szekervel aztán viszik haza, teszik bé az istállóba, szárasztják meg, hogy legyen mit egyenek télbe az állatok.

Egy kereszteződéshez érek. Egy kút mellett gyermekek játszodnak. A kútnál fehérnépek tanácsolnak43, míg merik ki a gelátákval44 a vizet. Az arra járók rájuk köszönnek:

- Tanácsolnak?

- Tanácsolunk. Menegetnek?

- Menegetünk.

Elhalad mellettem egy szekér, ritta45 egy bába46 s egy bacsu47.Motorzúgást hallok messzünnet, egy masin48 közeledik meg. Hátranézek, és látom a porzó úton robogó autót, amint lassít, majd megállapodik egy ház előtt. Edzs férfi kiszáll belőle, és bémenen a kapun.

Menek elébb az ulicán. Egy kicsánt49 kapuhoz érek. Belépek. Velem szemben a házon a magazin mixts° feliratot csitilem5l. Ez a vegyesbolt, hol a világ veszi a kinyeret, pasztát52, üdítőt, édességet, szappant, kofetát53 és zehart54. A boltos helybeli, üsmeri az egész vásárlót.

A bolthoz közél egy kékre festett házban ül55 Anti bácsi és Kati néni. Ma nem mentek ki a mezőre, honn mieskednek56. Anti bácsi az udvaron pakkanija57 a fát, hogy a hidegebb napokon legyen mivel fűteni. A ház elejibe menden módú virág van: botoska58 és napraforduló es. Micsa szép büzük van! Kati néni megtéglálta a csercsáfokat59 és az ingeket, most köftséget60 készít a konyhában. Ketten vannak, mert a gyerekeiket elcsapták idegen országokba. Fiuk Szpániába61 munkál egy konsztrukcénél62, de augusztba jő haza, adnak nekie vákáncét63. Ljánkájuk Magyarba van, el van adódva64 oda. Ő es megjárja őköt nemsokára, és hozza a nyipótecskát65 is, mellik két esztendőske.

Anti bácsiék házánál folyik a potok. Hangokat hallok onnét. Kilépek a kapun, pár lépéssel megkerülöm a házat, és látom, hogy két asszony ruhákat mos e potokba. Mellettük ligyánkában66 a szennyes, abból veszik ki, s mossák egyesével a kendözőt67, pantalont68, katrincát69 és bernicet70.

A nap már alacsonyabb an jár, de még nagy a meleg. Néhányan térnek meg vissza a mezőről. Elvégzették a dolgot. A kocsmák fognak megtelni. A fárasztó munka után huz a szivük 71, hogy igyanak egy pahár sört vaj bort. A világ közben beszélget, zuatol72. Megtudódik, hogy ki kivel vevődött el73, ki hová mutálódott74, kinek melyik országban dolgozik nyámja75, ki betegedett el és miről prédikált a páter76 az a vasárnap, mellik eltőt.

Harangoznak. Éppen hat óra van. Két idős asszony a tamplom felé tepelődik. Ők ma, miesnapon77 is elmennek a misziére.

A falu vége felé járok. A tehenyek jőnek haza, jóllaktak a közeli legelőkön. Bémennek a nyitott kapukon, hazatalálnak. Az állatokat nyolc-tíz esztendős kölkecskék hajtsák. Ők es végzettek mára.

Bészürkült. A dombtetőn vajok, fölöttem már fémlik78 a Vencelszekér79. Mögöttem a faluból csak a kucsák ugatását hallom. A világ nyuguszik. Holnap új nap virjad.

1 június végén; 2 papucsomba; 3 szoba; 4 terítők; 5 fénykép; 6 szekrény; 7 vannak; 8 ruhák;

 9 törülközők; 10 kintről; 11 utcán; 12 kislányok; 13 vágódeszka; 14 kezdem; 15 megszomjazom;

16 tűzhelyre; 17 teát; 18 cukrot; 19 innivaló; 20 kanállal; 21lábos; 22 merőkanál; 23 villa;

 

24 nő, asszony; 25 családnak; 26 udvarra; 27 disznóól; 28 csirkék; 29 paradicsom; 30 paprika;

 

 31 tök; 32 bab; 33 lencse; 34 padlizsán; 35 burgonya; 36 előre; 37 sietnek; 38 kukoricaföldre;

39 kukoricát; 40 gaz; 41 megkapálják a szőlőt; 42 ideje; 43 beszélgetnek; 44 vödrökkel; 45 rajta;

 

46 néni; 47 bácsi; 48 autó; 49 nyitott; 50 vegyesbolt; 51 olvasom; 52 tésztát; 53 kávét; 54 cukrot;

 

 55 lakik; 56 dolgoznak; 57 vágja; 58 büdöske; 59lepedőket; 60 ételt; 61 Spanyolországban;

62 építkezésen; 63 szabadságot; 64 férjhez ment; 65 unokát; 66lavórban; 67 kendőt; 68 nadrágot;

69 téglalap alakú szőttes lepelszoknya; 70 szőttes öv; 71 szeretnék, vágynak rá; 72 pletykálkodik;

73 házasodott össze; 74 költözött; 75 rokona; 76 pap; 77 hétköznap; 78 fénylik; 79 Göncölszekér

 

- Mi lesz a csángókkal 50 vagy 100 év múlva? Lehet, lesz jövőjük?

- Nem tudjuk pontosan. Ha a mostani tendencia folytatódik, akkor valószínűleg kevesebb beszélője lesz a nyelvnek, mint amennyi ma van. Jelenleg a fiatal generációnak már a román az anyanyelve. Sokan közülük kamaszkoruk táján megtanulnak magyarul is. A később megszerzett, nem anyanyelvi szintű nyelvtudás már nem biztosíték arra, hogy gyerekeiknek ők is tovább fogják adni a nyelvet. Maga a nyelvjárás is változófélben van. Az iskolai magyaroktatás és a magyarországi munkavállalás következménye a magyar köznyelv hatása a dialektusra. Elképzelhető, hogy azok, akik a következő évtizedekben beszélni fogják a nyelvjárást, sokkal inkább a magyar köznyelvhez közelebb álló, kevésbé nyelvjárásias változatot fognak beszélni. A nyelv kihalásáról egyelőre semmiképp sem lehet beszélni. A nyelv mellett pedig a katolikus vallás megléte igazolja a csángók magyar eredetét, melyhez a mai napig ragaszkodnak.

 

Tánczos Erzsébet írása

 

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr805124181

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.