A tojásírás gyakorlásának hivatalos napja Gyimesen nagypéntek. Hogy a hímes tojásnak egykor mágikus erőt tulajdonítottak, azt a következő hiedelem is bizonyítja. Azt a fakanalat, amivel a hímes tojást beleforgatják a festékbe el szokás vinni az éjjeli misére. A nyelére fúrt lyukon keresztül nézve ugyanis megláthatni, kik a falu boszorkányai, mert ők – a fakanálnyél lyukán át nézve meglátható– az oltárnak háttal állnak. A leleplező személy azonban feltétlen vigyen magával egy zacskó mákot és szórja maga köré aztán uzsgyi, fusson haza, mert ha megfogják elverik. A mákot viszont megállnak szemenként összeszedni, ezzel időt nyer a fakanalas kísérletező.
Bereczné Lázár Nóra Magyar Kézműves Remek-díjas népi iparművész hímeseit a gyimesi motívumok ihlették
A tojásfestés szellemi központjának az erdélyi Gyimest tartják, számtalan minta származik erről a vidékről. Természetes, hogy a kislányok megtanulják a hagyományos mintákat. Tyúkláb, tőtött rózsa, csillagos, szegfűves, fecskefarka, bárányláb, békasegge, kakastaréj, cserelapis, bojtágas, kupás ... ezt mind ismerik. Húsvét közeledtén egy-egy gyimesi házban akár háromszáz hímes tojás is készül.
Antalné Tankó Mária: Gyimesvölgyi írott tojások mintái
A gyimesiek nagypénteken írják a tojást a maguk számára, de van olyan ügyeskezű asszony aki rendelésre is ír tojást. Friss tojásokat használnak erre a célra, mert az öregecske tojás a festékben „feljön”.
A képen Fekete Ildikó Magyar Kézműves Remek-díjas népi iparművész gyimesi mintákkal díszített hímesei láthatóak. Beszélgetésem Fekete Ildikóval: http://netfolk.blog.hu/2013/09/17/fekete_ildiko_a_matematikus_tojasiro
A tojást megfőzik, majd lehűtik.
Felforrósítják a viaszt, majd kezdődhet az írás. Gyakorlott mozdulatokkal osztják fel a tojásokat, négy, nyolc vagy tizenhat részre. A mintákat régóta kívülről tudják, pillanatok alatt láthatjuk kirajzolódni a tőtött rózsát, csillagot, hatrózsát, csipkerózsát és a többit.
A megolvasztott viaszba egy kis kormot kevernek, hogy az írás nyoma jól látszódjék a tojáshéjon. Azt az eszközt, amivel írják, késicének nevezik.
A viasszal megírott tojást aztán hideg vagy kissé langyos festékbe teszik. Nem forróba, mert leolvadna a viasz.
Gyimesen csak piros tojást festenek. A tojásokat beleteszik a piros lébe, de nem tarják sokáig benne hosszasan. Azt tartják: ne legyen sötét a színe, hiszen „Jézus vére is piros volt, ezt jelképezi a piros tojás”.
Miután a festőből kiemelt tojás megszikkad, egy, megforrósított rongydarabbal a megírott tojásról ledörzsölik a viaszt.(Manapság a hajszárító nagy segítség a viasz leolvasztásában.)
Ezután következhet a fényezés, melyhez szalonna vagy olaj használatát ajánlják.
A képen Fekete Ildikó Magyar Kézműves Remek-díjas népi iparművész gyimesi mintákkal díszített hímesei láthatóak. Beszélgetésem Fekete Ildikóval: http://netfolk.blog.hu/2013/09/17/fekete_ildiko_a_matematikus_tojasiro
Moldvában – ellentétben Gyimessel – a piros mellett zöld, kék, sárga hímeseket is festenek.
Moldvában a megírott tojásról a viaszt nem dörzsölik le, egyszerűen rajta hagyják.
Antalné Tankó Mária: Gyimesvölgyi írott tojások mintái
A képen Fekete Ildikó Magyar Kézműves Remek-díjas népi iparművész gyimesi mintákkal díszített hímesei láthatóak. Beszélgetésem Fekete Ildikóval: http://netfolk.blog.hu/2013/09/17/fekete_ildiko_a_matematikus_tojasiro
Tánczos Erzsébet írása
A kép és a szöveg forrása:
Praktika Magazin 2008/3. Az első képen Szabó Éva népi iparművész alkotásai
http://home.hu.inter.net/kortars/9905/kallos.htm
http://www.szekelyhon.ro/archivum/offline/cikk/4635/gyimesi-himes-tojasok
Antalné Tankó Mária: Gyimesi írott tojások
(Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 1999.) illetve: http://mek.oszk.hu/02900/02907/html/
