Mikor van farsang?

A farsang évenként ismétlődő, rövidebb-hosszabb ideig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes felvonulások jellemeznek. Az egyház az ördögök ünnepének tartotta és tiltotta, de gyakran a világi hatóságok se nézték jó szemmel a farsangi kicsapongásokat. A farsang vízkereszt utáni naptól ( népies neve regélő hétfő hamvazószerdáig tart. Így hát a farsang lehet hosszú, vagy rövid, ez attól függ, hogy mikorra esik húsvétvasárnap. Húsvét ugyanis mindig a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltét követő vasárnapra esik. A legkurtább  a farsang akkor, ha március 22-én, tehát a tavaszi napéjegyenlőség utáni napon telihold van és vasárnap is. Ez húsvét legkorábbi időpontja. Ilyenkor farsang húshagyója a gyertyaszentelő utáni napon van.

IDÉN  RÖVID A FARSANG, NINCS SOK IDŐNK  IDŐNK MULATNI!

Kedvcsinálónak énekeljen Szvorák Kati, az iskolások meg farsangoljanak a nóta közben:

 Szigorúan véve a  farsang vízkereszttől hamvazószerdáig tart, s a szombat estétől húshagyó kedd éjfélig tartó időszak a farsangfarka, ez az „ ereszd el a hajamat” engedélyezett időszaka . A kövércsütörtök a sonka és kocsonyafőzés-, és a vendégjárás ideje. Péntek a készülődés-, szombat - vasárnap - hétfő a mulatás napja. Kedd a sonkahagyó, szerda a csendes hamvazó, az a böjt hivatalos kezdete. A magyar farsangi időszámítás azonban engedékenyebb, gyakorlatilag torkos vagy zabálócsütörtökig tart, mert ugye ételt ki nem dobunk. („Inkább a has fakaggyon, mintsem az étel megmaraggyon.” –tartja a mondás), ekkor még elfogyasztják a maradékot. Ennek a farsangfarki evés-ivásnak megvan a maga ősi, gonoszűző és termésvarázsló eredete.

Húshagyó kedden morzsolják le a vetnivaló kukoricát, ez a nap vetőnap a mákra és a palánta-félékre, termőnap a gyümölcsfa-takarításra.

A fenti  képsorok talán ízelítőt adnak hangulatból. Farsang farkán ugyanis táncmulatságokat rendeztek. A legények hívogatták a lányokat, de a házasemberek is mulatoztak, sőt még az asszonyok, sőt a gyermekek is. A házasemberek batyusbálja, kosarasbálja nevében jelzi, hogy a tánc mellett fontos szerepe van ilyenkor az evésnek és az ivásnak is. Régebben főként baromfihúst és kelt kalácsot vittek. Sokfelé szokás volt, hogy az asszonyok külön mulatságot rendeztek farsangkor. A férfiak is odatévedhettek, de Kalotaszegen nem engedik be a férfiakat. Még a  gyermekeknek is rendeztek bálokat, ezek is három napig tartottak.

A farsangi báloknak elsősorban a párválasztásban volt jelentős szerepük. A lányok ilyenkor adták a legényeknek a bokrétát, melyet a legények farsangvasárnap a kalapjukra tűzték, így mentek el a bálba.  Akinek több is jutott, annak azzal kellett először táncolnia, akitől az elsőt kapta, ezt tűzték a kalapjuk elejére. Akinek egyet adtak na az a legény már foglalt volt.

A vénlány- és vénlegénycsúfolás  nem éppen lélekmelegítő szokás, ezekkel tréfásan vagy durván figyelmeztették azokat, akik még nem találtak párt.

A vénleányokat siratták:  Húshagyó,húshagyó, Engemet itt hagyó! 

Farsangi népszokások:

Nagyon sokféle farsangi népszokás van, s ezek többsége egész Európában tetten érhető.  

A teljesség igény nélkül ide   tartoznak a dramatikus játékok mind, aztán a temetés utcán  kocsmában fonóban játszva – persze szimbolikusan ez is a tél temetése. Ezek a halottas játékok rendkívül változatosak. A halottat gyakran szalmabábbal, döglött állattal, a koporsót lefelé fordított teknővel alakítják A. halottat alakító személyt, szalmabábot végigviszik a falun, és a falu végén beletemetik a hóba,  esetleg elégetik vagy széttépik Mátraszelén a szalmabábut rossz férfiruhába öltöztették fel és ezt a Fassang Jancsit  ( BESZÉDES EGY NÉV!)egy kis kocsin húzták végig a falun. Tréfás, erotikus szöveggel búcsúztatták szegény kiszolgált  Fassang Jancsit.

A szokás az egész tél elmúltát jelképezi.

Ilyenkor van az álesküvő; Cibere vajda és Konc király viadala ( mindig, mindig győz a sonka az eddigre halálosan megunt cibere felett);  játékok.

A magyar falvakban az alakoskodók beöltöztek ördögnek, kereskedőnek, cigányasszonynak, katonának, koldusnak, menyasszonynak, kéményseprőnek, boszorkánynak. A magyar falu álarcos alakoskodása között feltűnnek az állatalakoskodások. Különösen kedvelt a medve-, ló-, kecske- és gólyaalakoskodás.

Ilyenkor történik a rönkhúzás és álesküvő, ami a képen látható. Az álesküvőn férfiak öltöznek nőnek, vicces szertartásban adják össze őket.

Nem utolsó  a sorban a busójárás.

Busójárás:

Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával magyarázzák. A történet szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról. Szép történet akkor is, ha nem nincs történeti alapja. A város  ugyanis 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság betelepítése csak tíz évvel   ezután kezdődött meg.  Ők hozhatták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson nyerte el mai alakját.

Hogy néz ki a busó?

A busó öltözete nem változott : szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben a kereplőt vagy buzogányt tartották.  Mi teszi a busót busóvá? Hát  a fűzfából faragott,  eredetileg állatvérrel festett álarc.
Az így beöltözött busókat kísérik a jankelék. Nekik az a szerepük, hogy távol tartsák  a gyerekeket a busóktól.  Hagyományosan hamuval, liszttel, ma  inkább ronggyal vagy fűrészporral töltött zsákjukkal  csépelik a népeket. Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és „bao-bao!”-t ordítozó busócsoportok célja az volt, hogy kifejezzék jókívánságakat, elvégezzék a télűző varázslatokat, és megkapják az ezért járó adományokat. Hajdanán házról házra jártak, tehát a farsangi köszöntők sorába tartozott a szokás.

Mára a Népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból,  de látványosabb lett mint valaha. A  csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik, iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot.  Este a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. A helyiek farsangja azonban nem ez.

 Ők kedden magukban farsangolnak a máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával. így búcsúznak a  téltől és behívják a tavaszt.

 Farsangi ételek:

A farsang jellegzetes étele a fánk, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak, íze mellett  azért is sütötték, hogy a vihar ne vigye le a háztetőt. Kedvelt ilyenkor a rétes, mert szerencsét hoz, ha jól nyúlik.  A bőséges ételfogyasztástól a következő évi bőségét remélték.

Íme a szalagos fánk egy jól bevált receptje:

Nekem is ez a bevált receptem, de a kép innen való:

http://gonyu.network.hu/blog/gonyu-klub-hirei/sussunk-szalagos-fankot

Ezt az oldalt is ajánlom, szerintem ugyanaz a recept, mint a mi családink:

http://desszert.eu/szalagos_fank

Köszöntők

A farsangi köszöntő többnyire gyermekek, egyes helyeken lányok, legények, néhol házas emberek adománygyűjtő szokása. Sok helyen a tanítók, illetve a falusi papok jövedelméhez tartozott a farsangi adomány, amely a farsang köszöntésévei, búcsúztatásával és jókívánságokkal kapcsolódott össze. Általában farsang utolsó napjaiban kosárral, tarisznyával jártak házról házra a köszöntők. ( Eredetileg a busójárás is farsangi köszöntő szokás volt.)

A farsangi köszöntők általánosan ismertek voltak a magyar nyelvterület nagy részén. A bekéredzkedés: "Szabad-e farsangot köszönteni?" után énekelték, illetve mondták el jókívánságaikat a gazdának és háza népének Kívánok most minden jót, Drága jó bort, olcsó sót, Jó kenyeret, szalonnát, Melléje meg pogácsát.

Leányos házaknál még megtoldották a következő tréfás szöveggel:

A ház leányának én most azt kívánom, Legyen a bolhától csendes nyugodalma, A farsangon egy cifra lakodalma,

Én is, ha kell, megadom a vámot,

Éljen és viruljon e háznak minden népe,

Maradjon mindenki békességben!

A köszöntésért tojást, szalonnát, pénzt kaptak. Az adományokat elosztották vagy a közös mulatságra fordították.

Számos termés és termékenységvarázsló szokás kapcsolódhat a köszöntéshez. Az asszonyok kukoricát szórtak a farsangolók lába alá, hogy minél több kiscsirkéjük keljen ki.

 Forrás:

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-108.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Farsang

http://farsang.lap.hu/busojaras_-_mohacs/11277055

http://www.unnep.mentha.hu/farsang.htm

http://www.nosalty.hu/receptek/alkalom/farsang