Szelíd és vad - mi közük egymáshoz?
Melyik képen melyik látható? Nem is egyszerű eldönteni?
A megoldás a bejegyzés alján olvasható!
A szelíd- meg a vadgesztenye is késő ősszel érik, s fontos gyógynövény. Ha a terméseket és a termésburkokat tekintjük, láthatunk hasonlóságot a szelíd- és a vadgesztenye között. Hasonlóak, de attól még nem rokonok. Mondhatnám, hogy a különbség virágzáskor szembetűnő, de ez sem igaz, hiszen a tavasszal virít, a szelíd pedig nyáron, tehát nem is egy időben. A vadgesztenye hatalmas, fehér fürtvirágzatát mindenki felismeri annyira látványos.
A szelídgesztenye virága barkában és az annak tövén lévő füzérben nyílik, ebből is látszik rokonságára a bükkfafélékkel. Rendszertanilag azonban semmi közük sincs egymáshoz. A szelídgesztenyét Castanea sativa, míg a vadgesztenyét Aesculus néven nevezi a botanika, teljesen különböző nevükből is látszik, hogy ha hasonlóság van is közöttük, rokonság kizárva!
A szelídgesztenye hazánk leghosszabb életű gyümölcsfája, még 700 éves példányaival is találkozhatunk.Terebélyes, hatalmas törzsű, szép lombkoronájú termesztett vagy díszlő fa. Karógyökérzete mélyre növő. Oldalgyökerei gyakran a föld felszíne fölé emelkednek és az ott elhelyezett tereptárgyakat megemelik. Törzse 25-30 m magasságot érhet el. Kérge idősebb korára hasadozóvá válik. Szórt állású, hosszúkás-lándzsás levelei vannak. Egylaki, váltivarú porzós és termős virágai vannak. A termős virágokat kupacs veszi körül. Jellegzetes makktermése van, amely augusztustól-októberig érik be.
A vadgesztenye a görög szigetvilágban, a szelídgesztenye Közép- és Dél-Európában őshonos. Hogyan került el mihozzánk?
Mióta van nálunk szelídgesztenye?
A rómaiak egyik fontos tápláléka volt, úgy vélekedtek, hogy az ember számára ott vannak meg az optimális életfeltételek, ahol a szelídgesztenye megél. Ezért aztán az egész birodalomban szakadatlanul telepítették. Pannóniába is ők vitték magukkal, a telepítették ezt az igen hasznos növényt. Hogy mi mindent köszönhetünk nekik! S hogy mire használták? Például gesztenyelisztet állítottak elő belőle, amit ma is igazi szuper - alapanyagnak neveznek.
Ez az egyik elmélet ( elég hihető szerintem), de van másik is! A " friss" vizsgálatok és levélkövületek azt bizonyítják, hogy a szelídgesztenye ősidők óta él a tölgyerdeinkben, a rómaiak tehát örülhettek, mert nem kellett betelepíteniük. Hogy lett közben a tölgyesből gesztenyés? Úgy, hogy amikor az erdőterületeket művelésbe vették, a tölgyfákat kivágták, de az ízes termést érlelő gesztenyefákat nem bántották. Ezért idővel jelentős gesztenye ligetek, erdők alakultak ki.
Hogy hol az igazság arra magam is igazán kivácsi vagyok, de nem én vagyok az, aki dönthet a kérdésben.
Az már tény, hogy Magyarországon Mátyás király idejében lett a gesztenye ínyenc csemege, maga Beatrix királyné is hozott csemetéket Itáliából - persze nem saját kacsójával. A palotában a gesztenye kedvelt csemegének számított, sütve és mézzel ízesítve fogyasztották.Mátyás király kedvenc étele pedig a gesztenyével töltött kappan, azaz a gesztenyével töltött kakas lett.
Íme egy gesztenyével töltött kappan recept,
Mátyás király szakácsa biztos használná a modern technika nyújtotta lehetőségeket:
Ez kell hozzá:
1 tyúk vagy kappan
úgy fél kilónyi gesztenye
1 fej vöröshagyma
2 szelet kenyér
2 dl húsleves
2 dl száraz fehérbor
1 evőkanál fenyőmag vagy mandula
picike reszelt gyömbér
lehelletnyi őrölt szegfűszegici-pici fahéj
só ízlés szerint
Elkészítés:
A gesztenye héját kezünk épségére ügyelve bevagdossuk, majd húslevesben megfőzzük amúgy héjastól. A levestől igen jó íze lesz! Ezután megtisztítjuk, és burgonyanyomón átnyomjuk.
( Titkos topp: a bolti natúr gesztenyemassza is elég jó, ha nincs időnk vagy kedvünk bíbelődni a gesztenyékkel.)
A kenyeret szétmorzsoljuk, és egy kis borba beáztatjuk. A hagymát megtisztítjuk és vagy apróra vágjuk,vagy aprítógépben összezúzzuk. Ez a zúzás merhet úgy, hogy hozzáadjuk a fenyőmagot/ mandulát, pépesedjenek együtt! Ezután összekeverjük a hagymát, a gesztenyét, a borban megáztatott kenyérpépet, a felaprított fenyőmaggal (mandulával), gyömbérrel, szegfűszeggel, fahéjjal. A tölteléket a szárnyas hasába tömködjük, a nyílást alaposan összevarrjuk. A lábosba helyezzük, meglocsoljuk a borral és levessel. Sózzak, ha kedvet érzünk rá. Fedő alatt, lassú tűzön gyöngyözni hagyjuk. Nézegessük, hogy ne főjön szét! Azért is fontos ez, mert lábosból át kell tegyük a tepsibe, s csúf ha széthullik. A tepsiben aztán zsírral meglocsoljuk, forró sütőben ropogósra sütjük. Mátyás királyról beszélgetünk falatozás közben!
Hol terem nálunk a gesztenye?
Szentiványi Péter nevét érdemes megjegyezni, ő volt az, aki az 1950-es években a gesztenye nemesítését megkezdte. A Mecsekben, a Dunántúl nyugati részén és Nagymarosnál hatalmas gesztenyések vannak!
Mire jó?
Hogyhogy mire? Hát finom!
Az apró szemű gesztenyét a disznókkal etették meg, a nagy szemű marónit őseink is megfőzték úgy ették. Évszázadokon át jelentős volt a gesztenyeliszt használata - burgonyahelyettesítőként alkalmazták- , ez ma újra előtérbe került számos kitűnő tulajdonsága miatt. Érdekes, hogy a tejszínhabos gesztenyepüré csak a hajdani Monarchia területén ismert- a többieknek fogalmuk sincs mit veszítenek.
A gesztenye virága jó méhlegelő, a gesztenyeméz pedig ínyenceknek való csemege.
Mire jó? Miben segít?
A népgyógyászt régóta használja a termését, ami köhögéscsillapító, összehúzó hatású, és gombaölő hatása van. A szelídgesztenyéből laboratóriumi körülmények között olyan gombaölő anyagot vontak ki, amely számos gombás megbetegedést okozó mikroorganizmust képes volt elpusztítani. Ezek a felfedezések elsősorban a gyógyszergyártásban lehetnek hasznosak. Az nem ismert, hogy az gesztenye fogyasztásával kiirtható lenne mondjuk a lábgomba. Kár.
Kicsiknek is való!
A szelídgesztenye nagyon sokféle aminosavat tartalmaz, melyből aztán a szervezetben felépülnek a fehérjék. Csecsemőkorban ezen aminosavak legfőbb forrása a tej. Előfordulhat, hogy az anyatejet tehéntejjel kell pótolni, viszont a tejcukor-érzékenység következtében ez sok esetben nem megfelelő. Ilyenkor próbálkoznak szójatejjel vagy más megoldásokal. Kimutatták, hogy a gesztenyéből készített püré nagyszerűen pótolja a csecsemők számára szükséges aminosavakat, és viszonylag ritkán alakul ki vele szemben alergia. Természetesen ez a megoldás a mai modern tápszerek ismeretében nem feltétlenül a legelsőként választandó, de minden esetre megfontolás tárgyát képezi.
Népgyógyászati felhasználás
A népigyógyászatben a szelídgesztenye főzetét, köhogésre, megfázásra, valamint aszmára adják, míg a nyersen fogyasztott gesztenyével hasmenést kezelnek.
A gesztenye nem csak sütve-főzve jóízű, nyersen vagy akár szárítva, porrá őrölve is fogyasztható. A sült gesztenye alma szeletkékkel együtt is finom, ráadásul, nagyon értékes is.
siradékot a gesztenye és a gesztenyemassza, -püré csak nyomokban, koleszterint pedig egyáltalán nem tartalmaz, ellenben nyersrosttartalma magas, ennek is az ún.élelmirost hányada jelentős. Ezek a táplálékban lévő emészthetetlen poliszaharidok, melyek az emésztő enzimek hatásával szemben ellenállóak. A vastagbél baktériumai részlegesen bontják ugyan a rostokat, de ezek a poliszaharidok gyakorlatilag alig hasznosulnak. Élettani hatásuk szerteágazó, a vízben oldhatatlan (pl. cellulóz) összetevők többek között csökkentik az éhségérzetet, elősegítik a jó bélműködést. Magas szénhidráttartalmának köszönhetően étrendünkben helyettesíthetjük vele a gabona- és burgonyaféléket. A rostfogyasztás segít a túlzott inzulintermelés visszaszorításában, amely a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő
kockázati tényezője.
A fentiek alapján vitathatatlan, hogy az egészséges táplálékok között kell a gesztenyét emlegetnünk.
A gesztenyés recepteknek se szeri, se száma.
Hogyan süssük?
A kép forrása: http://www.frisss.hu/eletmod/igy-suss-gesztenyet-otthon
A jó alapanyagon ne spóroljunk! A fényes, sötétbarna színű, sima és kemény felületű, méretéhez képest nehéz, és hasonló nagyságú szemeket vegyük.
Felhasználás előtt a gesztenyét száraz, hűvös helyen kell tárolni.
Lássuk a medvét/ a sütést
- vannak persze akiknek más az üdvözítő sütési technikájuk.
Kérem, ők osszák meg nálam!
Sütéshez vékonyan vagdossuk be a gesztenyék domború oldalát. Ezután áztassuk minimum egy órát. Egy tepsi aljára kerítsünk sütőpapírt, így szinte elmaradhat a mosogatás! Forró sütőben kell sütni míg picit szétnyílnak a szemek. Időről-időre rázogassuk meg kicsit a tepsiben őket, hogy mindenhol jól átsüljön! Még melegen pucolja meg, és HAMM!
Íme segédletnek egy videó:
MEGOLDÁS: Balra a szelídgesztenye, jobbra pedig a vadgesztenye termése látható.