Netfolk: népművészet, hagyományok

A téli napforduló mágikus idő

2013. december 17. - netfolk

napfor.jpgMivel közeledünk a TÉLI  NAPFORDULÓhoz,  nézzük, hogy mi is a napforduló a néphagyományban!

 

Válaszként  álljon elsőként  itt a Néprajzi Lexikon meghatározása:

" A napforduló nem más, mint két asztronómiai időpont:

1.) a nyári napforduló idején a Ráktérítőn éri el a Nap a zenitet, és az északi félgömbön leghosszabb a nappal.

2.) a téli napforduló idején a Baktérítőn éri el a Nap a zenitet, és az északi félgömbön leghosszabb az éjszaka.

A napfordulók azoknál a népeknél lettek ünnepnapokká, amelyek először tértek rá a szoláris, azaz napév szerinti időszámításra, és ahol jelentős napkultusz alakult ki."

A kereszténység kialakulása idején  a Római Birodalomban  már a Julius Caesar-féle szoláris naptárat használták, és a Napot megszemélyesítve, különféle istenek alakjában tisztelték.

A nappaloknak a téli napfordulótól kezdődő hosszabbodását a napisten újjászületéseként ünnepelték.

A keresztény egyház a 4. századtól kezdve ekkorra  tette Krisztus születésnapját, azaz karácsony ünnepét .Krisztust (jelképesen) a " legyőzhetetlen nappal" azonosították.  Ugyan Jézus születésének ünnepe csak a 4. században került december végére, az ókori népek  ember emlékezet óta l ekkor ünnepelték azt, hogy a leghosszabb éjszaka véget ér, s újra hosszabbodni kezdtek a nappalok.  Még a karácsony szó is a téli napfordulót őrzi, de néhány magyar népszokás is ebben a csillagászati jelenségben gyökerezik.

 napfordulok.JPG

Az európai népeknek  már az ősidőkben is voltak ünnepi rítusai, amelyekkel az év leghosszabb nappalait meg  éjszakáit ünnepelték.

napfo.jpgA téli napfordulat ünnepköre, mely András napjától farsang farkáig tart, jóval hosszabbra   nyúlik , mint a nyári napforduló ünnepi időszaka.  Azért, mert  a természet télen  pihen,  s nyugalomban van az is, akit munkája a természethez köt.   Ráérősen ünnepel, de  figyelme    már   a következő évi termés és az állatszaporodás körül  jár.  Ennek érdekében próbálja megtenni ami hatalmában áll, s megnyerni  a természet erőit.  Csoda-e tehát, ha az egyház elfogadta a  napfordulók pogány külsőségekkel való ünneplését , de azokat saját tartalommal és jelentéssel  töltötte meg?

 

Fényünnepből Jézus születésnapja?

A történelem során szinte minden nép és minden vallás ünnepelte a fény diadalát a sötétség felett, illetve az új év kezdetét több kultúrában ezektől az ünnepektől számolták. Első erre vonatkozó emlékeink nagyjából ötezer évesek. Jó példa erre a fent említett newgrange-i sír ,  de  talán a Stonehenge-et is használták téli napfordulók idején rituális célokra.

Más ókori népek is ünnepeltek a téli napfordulón. A görögök Dionüszosz isten újjászületéséről emlékeztek meg , a perzsák azzal adtak hálát az ismét rövidülő éjszakákért, hogy a rabszolgák és az urak egy napra szerepet cseréltek. A rómaiak a Saturnalia nevű egyhetes mulatsággal adóztak a téli napfordulónak, és a szolgák rövid időre itt is az urak székébe ülhettek. A korai európai és ázsiai népek hasonló ünnepeiben jellemző a sötétség gonosz szellemeinek elűzése és legyőzése,. A szlávok fényünnepének neve  a Korocsun, melynek egyik jelentése "lépő, átforduló", ami a napfordulóra utal. Lehetséges, hogy  magyar "karácsony" szó ebből ered...

Jellemző a téli napforduló idején a fény ünneplése fénnyel, a skandináv és germán népek tűzzel köszöntötték a rövidülő éjszakákat.

Jézus és a napforduló

Jézus születésének napja úgy időszámításunk szerint 137 körül  került a napfordulóünnepek közelébe,  ekkor rendelték  el fényünnepként. A fény megújulásáról,  a legyőzhetetlen nap ünnepén december 25-én emlékeztek meg,  merthogy ekkor született újjá Mithrász napisten.  Talán éppen Mithrász miatt került Jézus születésnapja is december 25-re. Hogy ez a kultúrák egymásra hatása miatt, vagy a keresztények tudatos akciója volt-e azt  nem tudni, de a IV. században  már téma volt, hogy Jézus  születésének ünnepe  külön váljon, s december 25 -e a téli napforduló napján legyen -mikor győzedelmeskedik a fény.

Amikor Európa  a Gergely-naptárra tért, a karácsony dátuma továbbra is december 25. maradt,  bár a téli napforduló nem erre a napra esik.

Népszokásaink és a napforduló:

Hazánkban a  nyugat-magyarországi mondakör  szól a  megszökött Napot a tengerből újra az égre emelő kormoránról, ami a téli napforduló szép szimbóluma.

Népszokásainkban is tetten érhető a napforduló,az egyik legismertebb a karácsony másnapján tartott regölés, amivel az újévet köszöntik, s termékenységet és bőséget kívánnak a házaiaknak.  Bővebben a regölésről itt olvashat: http://netfolk.blog.hu/2013/12/17/karacsonyi_nepszokasok_5_a_regoles

Szokásban volt a kolompolás s mindenféle zajkeltés meg az alakoskodás, azaz állatbőrök viselése is,. Ezekkel az eszközökkel  az ártó szellemeket  lehet elűzni.

A betlehemezés is karácsonyi népszokás, amivel Jézus születését mesélik el, de néhány régi napfordulós ünnepben is találunk hasonló motívumokat.

Az egyik legfontosabb keresztény ünnep és a pogány szertartások  alaposan összemosódnak a karácsonyban, belevegyül  az év végi ájtatosságba.


    

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://index.hu/tudomany/tortenelem/tnapf81220/

http://www.nlcafe.hu/ezoteria/20120621/nyari-napfordulo/

http://www.met.hu/ismeret-tar/naphold/

http://mek.niif.hu/04700/04798/html/katona_folklor0015.html

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-1733.html

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/teli_napfordulo_a_csillagaszati_tel_kezdete

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr845697202

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lélekszerelő, MAGYART 2013.12.26. 22:35:06

Korocsun? Szláv? Hazug beszéd... A török eredetű kara-csun elmélet okosított verziója. Az egy kicsit régebbi. Talán azt is írja meg az okos, vajon, hogyan mondják: Krisztusban testvérré válni. Mert ugye a kereszténységet is átvettük... :-)

Gergely Ferenczy 2014.01.07. 18:20:54

Balassa Zoltán : A hunyadiaktól karácsonyig
„A Magyar Királyságban a domonkosok feladata volt ennek (inkvizíció) az elvégzése, akik jegyzőkönyveket készítettek…
"A sámánhit legnagyobb ünnepe a karácsony volt. Így vallotta 1245-ben Dala fia Undo perében Rufus segesvári polgár: ,Krisztus születése ünnepén, a régi magyarok, a sólyom ünnepét tartják...'" Karácsonykor "a sólymokat vadászatra eresztik és sok nép viszi oda madarait, amiket a sámánok megáldanak..." Vagy: "a régihitűek Urunk születése napján tartják a sólyom ünnepét." Végül következzék a legfontosabb idézet: ",in festo falconarium vulgare karasun dicto' - a solymárok ünnepén amelyet népi nyelven karácsonynak neveznek.
Ez az adat tanúskodik feltevésünk mellett, hogy a sólyom madár és karácsony ünnepe között belső tartalmi és szimbolikus kapcsolat áll fenn." Így már érhető, miért nevezik a sólymot kerecsennek, s miért izgalmas Fehér elébb idézet adatát szem előtt tartva az, hogy oroszul a héja neve korsun. S az is világossá lesz, miért tiltották meg Magyarországon 1238-ban a papoknak a sólyommal való vadászatot.
Fölöttébb izgalmas összefüggésekre világít rá az a nyelvi adat is, hogy az ukrán nyelvjárás őrizte meg a gerecsun formát, mely már némi értelemeltolódás folytán a Juliánus-naptár szerinti december 24-én sütött kenyeret jelenti, viszont a suméroknál a téli napforduló ünnepének neve Gurusunu, mely "mint vallási ünnep hosszú évezredeken át megtalálható Keleten és Július Caesar Kr. e. 56-ban iktatta be a római ünnepek közé a babiloni kalendárium bevezetésekor."
A december hónapot Télelő, vagy Karácson havának is hívták régebben”

netfolk 2014.01.08. 13:26:11

@Gergely Ferenczy: Köszönöm az értékes kiegészítést.

Gergely Ferenczy 2014.01.29. 14:14:20

@Gergely Ferenczy: a cím helyesen: "A Hunyadiaktól Karácsonyig"

netfolk 2014.01.29. 18:36:59

@Gergely Ferenczy: Köszönöm szépen az értékes hozzászólást.