Zobor-vidéki szokás a  sardózás:   tavaszhivogató s  adománygyűjtő egyben Van  társrendezvénye is, amit egy héttel előtte a lányok ülnek, annak  talalaj vasárnap a neve. A  sardó csakis a fiúké.  Sárdózás (a farsang utolsó vasárnapján)volt …

Az erdélyi magyarság legdélibb népcsoportja az Olt és a Brassói-havasok közötti Barcaságban él. E polgárosult vidék  főként evangélikus vallású volt , a magyarok  szászokkal és románokkal élnek együtt. Legjelentősebb, különálló csoportjuk a Brassó környéki hétfalusi…

  A rönkhúzás hagyománya a farsangi ünnepkörhöz tartozik, jellemzően a rábavidéki szlovének tartották, új elemekkel gazdagítva napjainkban is megrendezik. A farsangi időszakot a falu közössége a szerelem beteljesedése idejének tartotta;  ez volt a házasságkötések leggyakoribb időszaka. Azokban…

  A dőrejárás a Felső-Csallóközben elterjedt farsangi  népszokás. A dőre szó maga bolondozó férfit jelent a csallóközi tájszólásban. Dőrejárás 1930-ban   Főként a   tejfalusi önkéntes tűzoltószervezet  ápolja ezt a  népszokást, melyet a fa­lu la­kói…