„Nagyboldogasszony, hitünknek asszonya. Az a kereszténység hódította meg a magyart, amely a Szent Szűz alakjával, tiszteletével és szeretetével köszöntött be a világba.. ” – írta Prohászka Ottokár.
Szent István király 1038. Nagyboldogasszony napján Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját s országát, azóta Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük a Szűz Máriát.
A Szűzanya és a magyar nép közötti kapcsolatot az István király halálát követő belső villongások sem csökkentették. Magyarok Nagyasszonya tisztelete Szent László király uralkodása idején még magasabb szintre jutott: a pogány tatárral, törökkel szemben Máriában bízva védték életüket, hitüket a középkori magyarok. 1693-ban I. Lipót király a török alóli fölszabadulás emlékére, hálája jeléül megismételte az ország fölajánlását Szűz Máriának.
Vaszary Kolos bíboros, prímás kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tisztelet nemzeti jellegét. XIII. Leó 1896-ban külön ünnepet engedélyezett október második vasárnapjára népünk számára, majd az ünnep október 8-ra került.
1980-ban II. János Pál pápa október 8-án a Szent Péter-bazilika altemplomában a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére kápolnát szentelt.
Kicsoda Boldogasszony Anyánk?
A Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk... kezdetű ének „boldog” jelzője nem csak a latin „beata” egyszerű fordítása. Igen „gazdag” jelentése volt e szónak; a múlt század végén az áldott állapotot is jelentette.
Boldogasszony hitünk jóval a Jézus előtti időkből ered. Magyarországon a korábban meglévő pogány és keresztény Boldogasszony kultusz Szent István királlyal mintegy "megkeresztelkedett", mikor fiúörökös hiányában Mária-Boldogasszonynak ajánlotta fel az országot. Vaszary Kolos kérésére a pápa 1896 millenniumi ünnepségek óta minden év október 8.-a a Magyarok Nagyasszonya ünnepnapját rendeli a katolikus kalendáriumban.
Boldogasszony ünnepek az egész évben felbukkannak, közös vonásuk, hogy mindegyik Szűz Mária ünnepléséről szól. Hét Boldogasszony ünnepet tart számon a néphagyomány, a hetes szám szakralitására kell odafigyelnünk!
Legfőbb Boldogasszony ünnepeink:
Boldogasszony és a római katolikus hit Szűz Máriája a magyar nép lelkében összemosódott Földtiltó Boldogasszony – Szeplőtelen fogantatás – december 8.
Gyertyaszentelő Boldogasszony – Mária ekkor mutatta be Jézust a templomban – február 2. ( http://netfolk.blog.hu/2013/01/30/bujj_bujj_medve_vajon_kinez_-e_2-an)
Gyümölcsoltó Boldogasszony – Mária méhében megfogan Jézus – március 25. ( http://netfolk.blog.hu/2013/03/22/marcius_25_gyumolcsolto_boldogasszony_napja )
Sarlós Boldogasszony – a várandós Mária méhében megmozdul Jézus – július 2. http://netfolk.blog.hu/2013/06/28/sarlos_boldogasszony_504
Nagyboldogasszony – Szűz Mária, mint királynő, Mária halála és mennybe menetele – augusztus 15.
Kisboldogasszony – Szűz Mária születésének napja – szeptember 8.
Olvasós Boldogasszony – Rózsafüzér királynéja – október 7.
Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya: október 8.
„A moldvai csángók évszázadok óta megőrizték a hitüket és magyarságukat Mária-kultuszban, és mindabban, ami fontos ahhoz, hogy az ember emelt fővel tudjon élni. ”
Petrás Mária
A Napba öltözött Asszony ábrázolásából bontakozott ki a Patrona Hungariae sajátos ikonográfiája: a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az országalma, Mária másik kezébe az ország jogara, kormánypálcája került – ismerteti Ünnepi kalendáriumában Bálint Sándor.
Magyarországon a korábban meglévő pogány és keresztény Boldogasszony kultusz Szent István királlyal mintegy "megkeresztelkedett", hiszen fiúörökös hiányában Mária-Boldogasszonynak ajánlotta fel az országot. Vaszary Kolos kérésére a pápa 1896 millenniumi ünnepségek óta minden év október 8.-a a Magyarok Nagyasszonya ünnepnapját rendeli a katolikus kalendáriumban.
A Regnum Marianum barokk világában a Napbaöltözött Asszony ábrázolásából bontakozik ki a Patrona Hungariae alakja, amelyen a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona helyett a Magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az ország almája, Mária másik kezébe pedig az ország jogara, kormánypálcája kerül. a törökellenes küzdelmek győzelmi jelévé vált.
Lábánál a félhold a török veszedelem elmúltával bőségszaruvá, a magyar Kánaán jelképévé alakult.
Ez a Mária-ábrázolás képekről, szobrokról, céhzászlókról, pénzekről, később postabélyegekről közismertté válik. Pázmány Péter ezt prédikálta: mái napig költő pénzünkön a Boldogasszony képe körül ama szokott bötűkkel, Patrona Hungariae, Magyarország Asszonyának valljuk a Szent Szüzet.
„Magyarország kis sziget idegen népáradatban, hullámok csapdossák; aggodalmak, remények járnak fölöttünk... Nagyboldogasszony, hitünknek asszonya... Szívébe vette bele magát az Úr; szeretetét anyai tejjé, bánatát istenanyai könnyé forralta. Őt szereti az Úr leginkább... Légy a mi Úrnőnk új századokra, hogy míg Istent keressük, általad megtaláljuk. Nagyboldogasszony, a magyar nép hivatásának őrangyala” – írta Prohászka Ottokár.
Forrás:
http://epa.oszk.hu/00300/00331/00037/
wikipédia
Magyar Kurír
