Julianna ókeresztény vértanú neve egyike a legkedveltebbeknek a magyar női nevek között, bár a népi hagyományban szinte nem is találkozunk vele. A néphagyomány Júlia napjától az idő melegebbre fordulását várja. Ha mégis havazik aznap, akkor "bolondoznak a Julisok", vagy megrázzák a dunyhájukat.
Ki volt Júlia?
Ókeresztény vértanú, s élete legendája olyan, mintha a többi erényes vértanú halált halt szép leány klónja lenne.
Juliannát apja egy pogány fejedelemhez adta feleségül - akkor kereszténynek lenni még elég rövid életet jelentett. Júlia azonban nem akart házaséletet élni, amíg házastársa meg nem tér Krisztus hitére, ezt előre el is árulta.
Eulogius, a vőlegény a legendák szerint így szólt a leányhoz: „Kedves Juliannám, miért űztél gúnyt belőlem, hogy így visszautasítasz?” Julianna erre így válaszolt: „Ha imádod az én Istenemet, engedek neked, egyébként soha nem leszel a férjem.” Erre a hiúságában sértett férfiú így reagált: „Úrnőm, nem tehetem meg, a császár lefejeztetne.” Julianna: „Ha így félsz a halandó császárról, hogyan akarhatod, hogy ne féljem a halhatatlan Császárt? Tégy, amit akarsz, engem ugyan félre nem vezetsz.”A felbőszült férfi erre a lányt börtönbe vetette és megkínoztatta, de Julianna sértetlenül jött ki a dologból. Erre jegyese sötét börtönbe vetette és vasláncra verette. Akkor megjelent egy ördög és angyalnak álcázva magát azt tanácsolta a leánynak, hogy okosságból mégis áldozhatna az isteneknek. Erre egy égi szózat hallatszott, mely figyelmeztette Juliannát, hogy ne higgyen a megtévesztésnek. Ez aztán az ördögöt színvallásra kényszerítette. Julianna alaposan megkötözte és vaslánccal megostorozza a gonoszt. Amikor kijöhetett a börtönből maga mögött húzta a megkötözött ördögöt, aki folyamatosan rimánkodott: „Julianna, úrnőm, ne tégy engem még nevetségesebbé, ezentúl nem tudok senkin sem erőt venni. Azt mondják, a keresztények irgalmasok, de benned nincsen irgalom.” Így vonszolta keresztül az egész fórumon az ördögöt, majd egy pöcegödörbe dobta.
A vőlegényre azonban ez sem hatott, a kor szokásai szerint kínoztatta a lányt, akinek szenvedései akkor érnek véget, amikor Eulogius lefejeztette.
A gonosz férj ezután hajóra szállt, ám a viharban a gályája elsüllyed, a partra vetett tetemét a madarak és a vadállatok szétszaggatták.
Időjós nap
Hazánkban nem volt jelentős a Julianna-kultusz, de a népi időjóslásokban szerepel. Kedvencem a nagykőrösi történetet, mely szerint ezen a napon azért esik a hó, mert kiszakadt Julianna dunnája. Hasonlóan Holle anyó történetéhez, Nagykőrösön a hóesést a dunnarázással kötötték össze. Ez a hiedelem arra vezethető vissza, hogy február 16-án még bőven eshet a hó. Máshol a hóeséskor azt mondogatták, hogy bolondoznak a Julisok. Erre utal az időjós rigmus: „Ha Dorottya locsog, akkor Julianna kopog", tehát ha Dorottya napkor enyhe az idő, akkor február közepén meg fagy. Általában Julianna-naptól az idő lassan melegedik, s régen már várták, hogy nekikezdhessenek a tavasz eleji kerti munkáknak.A Dorottya-napi időjárásjóslás ellentétes változatát jegyezték le az Ipoly menti falvakból:Ha Dorottya KOPOG, akkor Julianna LOCSOG.
Julianna-naptól az idő melegebbre fordulását várjuk!
Tánczos Erzsébet
Forrás: http://mek.niif.hu/04600/
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_julianna