Kedves Olvasóm!
Ha szereted a netfolk bejegyzéseit, hívj meg egy kávéra, he teheted...
Átvitt értelemben persze.
A netfolk blogot évek óta saját, és talán mások örömére is írom. Most eljött az idő, hogy az olvasó közösséghez forduljak, hogy a blogot a már megszokott színvonalon tudjam a jövőben is írni. Ebben segít, ha havonta egy kávé árával támogatod a blogot. Ezt megteheted ide kattintva: https://www.patreon.com/netfolk
Húshagyó kedd farsang utolsó napja. A farsangi szokások csúcspontja a hagyományosan ezen a napon van.
Ekkor zajlik a téltemetés a sokacoknál és másutt is. Ekkor máglya épül (Mohácson új a vasárnapi helyén). Máglyára kerül a híres farsangi koporsó és az esti sötétben együtt ég el a tűzzel.
Világszerte ünnepségek és népszokások kapcsolódnak a mai naphoz, ez a karnevál tetőpontja Holtversenyben leghíresebb a New Orleans-i Mardi Gras- karnevál.( Szelíd motorosok- rémlik, ugye?) meg a velencei. A karnevál szó részint a latin carne levare (a hús elhagyása) kifejezésből származik, mások szerint carne vale (búcsú a hústól) adja a szó eredetét. A francia Mardi Gras, lefordítva szerint „kövér kedd”, angolul meg Shrove Tuesday (gyóntató kedd).
Velencei maszkok:
Ecce neki dáridom,
A farsangot bevártam.
De vőlegényt nem kaptam.
Várok még egy farsangot,
Tán majd valakit fogok.
Ha vőlegényt nem kapok,
Apácának beállok.
magyar népdal
Gonoszűző, tisztító, termésvarázsló a farsang farkának minden szokása. A zajos kongózás, hajnalozás, az állatlakodalom, a hamis bíróság, a tréfás temetés, mely a falu bűneinek eltemetésével együtt a tél „elhantolása” , a sardózás, , a busó és a kuka (dőre) járás csak néhány a farsangfarki szokásokból.
Régen ekkor volt legény- és leányavatás kemény próbája is; de a fiatalasszonyok és leányok életvesszővel való „megütögetése” és az állatok körülfüstölése is. A hajdan volt farsangon „elszabadult a pokol”, a régi törvény ekkor érdeklődés hiányában szünetelt....
Mulatság, házasság...
A farsangi táncmulatság az őszi házasságok előkészítője is volt . Aki húshagyó keddig nem kelt el, annak az adott farsangi szezonban már nem is volt esélye. Ki is énekelték, csúfolták őket, mintha nem lenne amúgy elég bajuk. Az a lány, akinek farsang idején nem kötötték be a fejét, végleg pártában marad, a régiek szerint legalább is....
A legények a hoppon maradt lány ablaka alatt fazekakkal, vasakkal nagy zajt csaptak, és közben kiabálták:
„Húshagyó, itt maradt az eladó!”
Farsang farkán nem dolgoztak. Az volt a magyarázat, hogy nehogy betegek legyenek. A mulatozás három napig tartott. Kedden reggel a fiatalok dudaszóval, táncolva járták végig a falut nyársakkal kezükben, s a házakba betérve az alábbi verset mondták:
Itthon van-e a gazda,
van-e jó farsangja?
Menjen fel a padlásra,
hozzon le szalonnát,
szúrja a nyársamra!
Húshagyó kedd a "bakkuszok" napja is volt. A legények maskarákban-álarcban ,táncolva, mulatozva járták be a falu utcáit.
Végül a fonóházba mentek, ahol a kapott tojást megsütötték.
A képen alakoskodók láthatóak
Az ünneprontás hiedelemvilága, mondaköre is a húshagyóhoz fűződik. Néha a féktelen ifjúság beletáncol a nagyböjti csendes szent időbe, pedig akkor már muzsikának, táncnak helye nincs. A mesélők szerint egyszer húshagyókedden a fiatalok báloztak. Éjfélkor mindenki abbahagyta a táncot. Egy pár azonban csak nem akarta abbahagyni a táncot. Hamvazószerda reggelén a földbe süllyedtek a csárdával együtt.
Nem szerencsés ilyenkor meghalni, mert a hiedelem szerint, aki farsang utolsó napján hal meg, az prózai okokból a pokolba jut, mivel ezen a napon zárva van a mennyország.
Szokások, babonák:
Hogy a kártékony szárnyasok el ne vigyék az első ízben kieresztett csibéket, húshagyókor főtt disznófej lyukas csontján keresztül néztek rájuk, és mondták ezt a nem túl empatikus mondást:
"Csóka, kánya, varjú, szarka mind vakok legyetek,
csak az én csibéim legyenek szemesek." (Nagylengyel, Zala m.
A húshagyó név is a böjt kezdetére utal, azaz ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani. Mind Magyarországon, mind a világ számos más pontján különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak naphoz, sok helyütt karneválnak vagy fesztiváloknak ad helyet Magyarországon 'maskurázás' a szokás: a gyerekek maskurának öltöznek, különféle házi készítésű jelmezeket öltenek magukra és járják a falu házait. Az őket fogadó házaktól apró ajándékokat, cukorkát, édességet, pénzt kapnak. Este a felnőttek öltöznek be, olyan módon, hogy függönydarabbal, ronggyal az arcukat eltakarják. A fogadó házaknál igyekeznek kitalálni, kit rejt a 'maskura', kérdezgetik, ugratják .
A házasságban élést egyetlen helyes életformának ismerő falusi közösségek gúnyoló szokása a házasságra érett, de farsangig, vagyis a házasságkötési szezon végéig férjhez nem ment személyek ellen szólt. A tuskóhúzás húshagyó kedden volt szokás: ekkor a legények a tuskót nagy zajjal végighúzták az utcán, majd a vénlányok ajtajára kötötték, kapujához támasztották.
Húshagyó, húshagyó,
A lányokat itt hagyó,
Húshagyó, húshagyó,
Itt maradt az eladó!
A vénlegényeket így nógatták:
Házasodj meg vén kappan,
Vedd el ezt a mosdatlant!
A vénlánycsúfolás másik módja a „kongózás. Ez zajcsapással és rigmusok bekiabálásával járt. A farsangban el nem kelt lányok háza előtt kolompoltak, tepsikkel, fazekakkal nagy zajt csaptak a legények. A kongózás változata a „bakfazékdobás, ciberefazék-hordás”. A legények a lányos házak udvarára szeméttel teli rossz fazekakat dobtak, miközben azt kiáltották – Szűrd a ciberét! –
A magyar nyelvterület észak-keleti részén ugyancsak nagy zajcsapással járó vénlánycsúfoló szokás volt a "szűzgulyahajtás". Csengővel, ostorral, kolomppal fülsiketítő lármát csaptak a legények, miközben kiabálták – Kinek van eladó lánya, hajtsa ki a szűzgulyába! – A lányok visszafeleseltek – Rönköt emelj, szakadj meg, miért nem házasodtál meg! – Néhol a pártában maradt lányoknak ki kellett jönniük a házukból s ostorpattogtatással hajtották őket végig a falun, na ez sem egy empatikus szokás.
Iskolás fiúk is jártak házról házra, ők a sárdózók. Megálltak a házak előtt, vagy bementek az udvarra. Énekük a telet űző, meleget hozó:
Sárdó gyűjjön,
hozzon meleget!
Micsodai meleget?
Nyári meleget.
Időjóslás:
Húshagyó kedden a gazdák próbáltak az eljövendő időszak időjárására is következtetni. Megfigyelték, hogyha húshagyókedden csillagos az ég, akkor sok tojást tojnak a tyúkok egész évben. A húshagyókeddi napsugár a bő esztendőt jelentett. Disznófej lyukas csontján keresztül nézték a csibéket és ráolvasással akarták biztosítani a szaporaságot. Székelyföldön a gazda este fűzfavesszőt kötött nyalábba, hogy egész évben távol tartsa a kártevőket.
Tánczos Erzsébet
Forrás:
http://www.historia.hu/archivum/2006/0601tatrai.htm
http://philatelia.hu/galeria/bus%C3%B3j%C3%A1r%C3%A1s
http://vaskarika.hu/hirek/reszletek/6334/a_nap_kepe-busok_a_maglya_korul/
