Bár igen szép számmal találunk magyar megnevezéseket is- angyalital, anyagyökér, kappanfű, máriafű, olaszútifű, angyalital-gyökér, Szent János virága, lúgfű, luciánfű, hájvirág-mégis a legismertebb „ hivalalos” neve magyarul is így hangzik: árnika. Nemzetségének harminc faja közül csak kettő él Európa hegységeiben.
Kedves Olvasóm!
Köszönöm
Hogy honnan ered az árnika név, azt senki sem tudja. Először a 14. században bukkan fel így: “arnich”. A szó eredhet a franciából -jelentése megvédjük magunkat – vagy talán a görög ‘ ptarmica’ tüsszentés a névadó - hiszen a használták mint tubákot vagy elszívták mint a dohányt. Angol nyelvterületen hegyi dohánynak nevezik-mountain tobacco- spanyolul pedig szintén így: tabaco de Montana, tobacco borde, flor de tabaco, estabaco or tabaco-dos-vosges.
A növény nevében a jelzőt -montana- Linné is elfogadta mint a természetes élőhelyre való utalást és máig ismert tudományos nevén Arnica Montana néven ő írta le először.
Erről a védett gyógynövényről szót sem ejtenek azok az ismert antik orvosok, akiknek számtalan gyógynövénnyel kapcsolatos feljegyzésük ismert.
Nem tudni, hogy nem ismerték, vagy gyógyító hatásairól nem tudtak?
Az első írásos feljegyzéseket a középkorból ismerjük. A legkorábbi fennmaradt illusztráció az árnikáról 1558-ból származik, a következő 1625-ből maradt fenn, ebben az ‘arnica by the Medici’ néven szerepel. A leírás említi a ma is népszerű használati módot: “azok használják akik elestek, vagy munka közben ártottak maguknak.” A XVI. században állítottak elő olyan kivonatokat, amelyeket külsőleg és belsőleg IS használtak.
Európai kivándorlók magukkal vitték az árnikát az Újvilágba, ahová sokáig Európából importálták. Amerikában honos fajokat megvizsgálták hatásai szempontjából és felvették azokat az amerikai
Az árnikát széles körben használták az európai népi gyógyászatban, és a korai észak-amerikai telepesek szintén alkoholos tinktúrákat állítottak elő belőle a torokfájás kezelésére, lázcsillapításra és a keringés támogatására.
A virág virágkora a 18. században colt. Legismertebb felhasználója Goethe volt, aki koszorúér betegsége miatti rosszullétei esetén egy csésze árnika teát készített magának.
Ekkor már hangsúlyozták, hogy vigyázni kell az árnika használatával: a hatása gyorsan kialakul, kis adagokban és nagyon óvatosan kell bánni vele a felhasználás során. Így adagolva is nagyon hatékony- ezért a homeopátia alapszere lett az árnika, s a mai napig az egyik legtöbbet használt szer.
A növény gyökere, levele és virága is gyógyhatású. Az érrendszerre is hat, mivel tágítja a hajszálereket, ezáltal keringésjavító és vérbőséget kelt. A bőr sérüléseit gyógyítja akár izomfájdalom-, görcs, vagy akár csont- és porcsérülés az oka. Hematómák, véraláfutások kezelésére is alkalmas. Reumás fájdalma, köszvény, derék- és keresztcsont fájdalmak esetén ugyancsak használatos.
Vadon termő árnika mára ritkán fordul elő az intenzív gyűjtése miatt. Vadon növő példányainak gyűjtése tilos.
A növény nem él meg szennyezett területeken, Ezek eredményeként az árnikát felvették a veszélyeztetett növényfajok közé és az 1981-es Washingtoni egyezmény értelmében fokozott védelem alatt áll. Magyarországon is védett lenne, ha lennének még előforduló példányai. Természetes élőhelyére való visszatelepítésére erőfeszítéseket tesznek Magyarországon.
Gyógyászati célra termesztett növények szolgálnak.
Árnika a népgyógyászatban:
A népi gyógyászat hagyományosan sérülések, ütések, zúzódások kezelésére használták, mert enyhítette a fájdalmat, a gyulladást. Bár próbálkoztak légúti betegségek gyógyítására de a toxicitás miatt ez minimum kockázatos.
Az árnika ütésekre, karcolásokra, gyulladt sebek kezelésére jól használható,enyhíti a fájdalamat és megelőzi a fertőzéseket. A bőrbe dörzsölve bőrvörösítő hatású , felmelegíti a szöveteket és növeli a véráramlást ezzel gyorsítja a véraláfutások felszívódását. Csakis ép bőrön szabad használni.
Antibakteriális és gyulladáscsökkentő , ezáltal az ekcémás bőr, akné és fekélyek kezelésére alkalmas. Az érintett területet egy teáskanál szárított növény két dl. vízzel készített forrázatával mossuk. A teát korpásodás kezelésére hajmosásra is alkalmazhatjuk. A forrázattal lehet gargarizálni szájüregi vagy fogíny-, torok-, és mandulagyulladás esetén, de a teát ne nyeljük le.
A szárított leveket elégették és a keletkezett füstöt légzési zavarok , különösen hörghurut és köhögés kezelésére használták bár a füstje gyakran épp a ellenkező hatást váltotta ki, úgyhogy ezt ma már senki sem ajánlja.
Régen csonttörés, zúzódásos sérülések csodaszerének tartották.
Árnika árnyoldalak:
Kis mennyiségű vagy egyetlen adag gyógynövény biztonságosan használhatunk a bőrön. A gyakori használat okozhat bőrreakciókat, súlyos gyulladást, viszketést, hólyagokat, fekélyeket és más allergiával kapcsolatos bőrproblémákat
Belső használata kerülendő, mert hányást, hasmenést, belső vérzést, gyors szívverést, izomgyengeséget, idegességet, orrvérzést, és kómát okozhat.
Így haszáljuk:
Borogatáshoz 1 evőkanál árnika kivonatot összekeverünk 5 evőkanál vízzel, ebben az oldatban megnedvesítünk egy ruhát, és a kezelendő felületre tesszük. Hígítatlanul alkalmazni nem szabad!
Az árnika-kenőcs jótékony sebeknél, horzsolásoknál bőrkiütéseknél, pattanásoknál és sok már bőrjelenségeknél. Rovarcsípéseknél enyhíti a viszketést.
Tánczos Erzsébet
Forrás:
https://homeopatia.info.hu/arnica/arnika-kivul-belul
https://www.rd.hu/Mire_j%C3%B3_az_%C3%A1rnika
https://fitoterapiakalauz.hu/arnika-a-ketarcu-gyogynoveny/
