Netfolk: népművészet, hagyományok

Netfolk: népművészet, hagyományok

Konc és Cibere örök harca

2014. január 17. - netfolk

A hagyomány szerint vízkereszt napján, január 6-án, Konc király legyőzi Cibere vajdát, és elkezdődik a húshagyó keddig tartó farsang.

http://2.bp.blogspot.com/-HYfj0Wylyhk/Us6J1rMOYxI/AAAAAAAASYc/wgwh6EAq6UU/s1600/konc+kir%C3%A1ly+cibere+vajda+farsang.jpg

 

 

Hosszú vagy rövid a farsang?

Az attól függ - nem tőlünk, hanem  a Holdtól...

 A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak, amelyet lakomák, bálok, mulatságok jellemeznek.  A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.

 

Bár nem  vallási ünnep, a katolikus egyház irtotta is, ha tudta volna, néphagyományokban igen gazdag a farsangi időszak. A  pogánykori farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században erkölcstelennek találták és tiltották. A farsang csúcspontja „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami télbúcsúztató is. Ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.

 

A farsang párbaja Koncz király és Cibere vajda küzdelme. Cibere vajda neve egy böjti ételt, a ciberét jelenti, s magát a böjtöt jelképezi. A cibere a  múlt század elejéig az egész magyar nyelvterületen, de nem azonos néven ismert, ételek savanyítására használt készítmény (lé, de egyúttal annak üledéke is).

Ez a cibere lehet gyümölcsből  vagy  akár ecettel főzött leves is, az a fontos, hogy nincs benne hús. Alföld déli részén a meggyből főzöttet hívják ciberének.

Mi az a cibere?

A cibere név a Dunától keletre volt jellemző. A Dunántúlon használt neve: keszőce  Észak-Magyarországon s a Felvidéken  kiszi  a neve. Mindegyik név ugyanazt a  savanyításra használt lé-, illetve levestípus. Fő jelentése az erjesztett gabonalé, aminek alapanyaga a  korpa, amit  nagy cserép- vagy faedényben forró vízzel  bővel leöntötték.  Ez pár nap alatt savanyúvá erjedt. Főzéshez a leszűrt levet használták, az üledéket pedig újra felöntötték vízzel. Ezzel öntötték fel  a levest.

 

Ki Koncz?

A zsíros oldalt Koncz királytestesíti meg, ínycsiklandozó húsok képében – ő a népszerűbb, persze!

Micsoda Cibere vajda és Konc király harca?

cikonc.jpg

 

A 16. századtól a legutóbbi időkig fennmaradt a Cibere és Konc, vagyis a böjti és a húsételeket megszemélyesítő alakok küzdelme. Ekkortól emlegetik a maskara szót, amely az olasz mascherából ered.

Ez a dramatikus népszokás a böjt és a farsang jelképes párviadalát mutatja be. Erdélyben szalmabábokkal is eljátszották ezt a tréfás küzdelmet. Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Konc király pedig a húsos, zsíros falatokat.  Egész Európában ismert legenda, hogy Cibere vajda és Konc király vízkeresztkor és húshagyókor is birokra kel egymással. Vízkeresztkor Konc kerül ki győztesen, hiszen ekkor kezdődik a farsang, ez a finom falatok ideje!  A zsíros, laktató ételeket persze azért ettek, mert finomak  de mágikus oka is volt a lakomáknak: ilyen kellemes módon az  egész évben tartó bő termést igyekeztek biztosítani.  Biztosítsuk mi is, aztán böjtben visszatér karcsú formánk – ha betartjuk…

 

Húshagyókedden  viszont Cibere vajda győz, vagyis kezdetét veszi a böjt. Csíkrákoson  hamvazószerda reggelén  kiküldték az öregek a gyerekeket a falu melletti, dombra, hogy összeszedjék a késeket, villákat. Mezőkövesden a karddarabokat kellett keresniük, amelyeket  küzdelmében Cibere és Konc elhullatott. A Felvidéken a böjt befejezése Kiszileves és Sódor viadala, és természetesen ekkor Sódar kerül ki a játékból vesztesen.

 

 Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://www.ng.hu/Civilizacio/2014/01/itt_a_farsang

 ttp://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-532.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Hamvaz%C3%B3szerda

http://emf-kryon.blogspot.hu/2014_01_05_archive.html

 

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/hamvazoszerda__a_nagybojti_ido_kezdete

 

http://mno.hu/csaladhalo/hamvazoszerda-nagybojt-a-lelki-elcsendesedes-jon-1053898

 

http://lexikon.katolikus.hu/H/hamvaz%C3%B3szerda.html

 

Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964); Manga János: Ünnepek, szokások az Ipoly mentén (Bp., 1968).

 

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr895752830

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása