A hagyomány szerint vízkereszt napján, január 6-án, Konc király legyőzi Cibere vajdát, és elkezdődik a húshagyó keddig tartó farsang.
Hosszú vagy rövid a farsang?
Az attól függ - nem tőlünk, hanem a Holdtól...
A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak, amelyet lakomák, bálok, mulatságok jellemeznek. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.
Bár nem vallási ünnep, a katolikus egyház irtotta is, ha tudta volna, néphagyományokban igen gazdag a farsangi időszak. A pogánykori farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században erkölcstelennek találták és tiltották. A farsang csúcspontja „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami télbúcsúztató is. Ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.
A farsang párbaja Koncz király és Cibere vajda küzdelme. Cibere vajda neve egy böjti ételt, a ciberét jelenti, s magát a böjtöt jelképezi. A cibere a múlt század elejéig az egész magyar nyelvterületen, de nem azonos néven ismert, ételek savanyítására használt készítmény (lé, de egyúttal annak üledéke is).
Ez a cibere lehet gyümölcsből vagy akár ecettel főzött leves is, az a fontos, hogy nincs benne hús. Alföld déli részén a meggyből főzöttet hívják ciberének.
Mi az a cibere?
A cibere név a Dunától keletre volt jellemző. A Dunántúlon használt neve: keszőce Észak-Magyarországon s a Felvidéken kiszi a neve. Mindegyik név ugyanazt a savanyításra használt lé-, illetve levestípus. Fő jelentése az erjesztett gabonalé, aminek alapanyaga a korpa, amit nagy cserép- vagy faedényben forró vízzel bővel leöntötték. Ez pár nap alatt savanyúvá erjedt. Főzéshez a leszűrt levet használták, az üledéket pedig újra felöntötték vízzel. Ezzel öntötték fel a levest.
Ki Koncz?
A zsíros oldalt Koncz királytestesíti meg, ínycsiklandozó húsok képében – ő a népszerűbb, persze!
Micsoda Cibere vajda és Konc király harca?
A 16. századtól a legutóbbi időkig fennmaradt a Cibere és Konc, vagyis a böjti és a húsételeket megszemélyesítő alakok küzdelme. Ekkortól emlegetik a maskara szót, amely az olasz mascherából ered.
Ez a dramatikus népszokás a böjt és a farsang jelképes párviadalát mutatja be. Erdélyben szalmabábokkal is eljátszották ezt a tréfás küzdelmet. Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Konc király pedig a húsos, zsíros falatokat. Egész Európában ismert legenda, hogy Cibere vajda és Konc király vízkeresztkor és húshagyókor is birokra kel egymással. Vízkeresztkor Konc kerül ki győztesen, hiszen ekkor kezdődik a farsang, ez a finom falatok ideje! A zsíros, laktató ételeket persze azért ettek, mert finomak de mágikus oka is volt a lakomáknak: ilyen kellemes módon az egész évben tartó bő termést igyekeztek biztosítani. Biztosítsuk mi is, aztán böjtben visszatér karcsú formánk – ha betartjuk…
Húshagyókedden viszont Cibere vajda győz, vagyis kezdetét veszi a böjt. Csíkrákoson hamvazószerda reggelén kiküldték az öregek a gyerekeket a falu melletti, dombra, hogy összeszedjék a késeket, villákat. Mezőkövesden a karddarabokat kellett keresniük, amelyeket küzdelmében Cibere és Konc elhullatott. A Felvidéken a böjt befejezése Kiszileves és Sódor viadala, és természetesen ekkor Sódar kerül ki a játékból vesztesen.
Tánczos Erzsébet írása
Forrás:
http://www.ng.hu/Civilizacio/2014/01/itt_a_farsang
ttp://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-532.html
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hamvaz%C3%B3szerda
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014_01_05_archive.html
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/hamvazoszerda__a_nagybojti_ido_kezdete
http://mno.hu/csaladhalo/hamvazoszerda-nagybojt-a-lelki-elcsendesedes-jon-1053898
http://lexikon.katolikus.hu/H/hamvaz%C3%B3szerda.html
Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964); Manga János: Ünnepek, szokások az Ipoly mentén (Bp., 1968).
