Ajakról:
Ajak a Tiszántúlon, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részén helyezkedik el. 2013 óta város.
Ajak címere:
Ajak története
Ajak az egyik legrégibb szabolcsi település, 1270- ból maradt ránk az első írásos említés. Ez úgy néz ki, hogy Ayac, ami az Ajak családnévből származik.
Ajakon telepedett le a kunok egy része, ők szépen lassan beolvadtak a magyarságba. A török időkben gyakorlatilag elnéptelenedett, századokkal később szlovákokat, majd magyarokat telepítettek be, akik a falu egy-egy elkülönülő részét lakták be.
A bajoknak a török időkkel nem szakadt vége: a múlt kétszer is tizedelte kolerajárvány az ajakiakat.
A híres viselet:
Az ajaki paraszt pompakedvelő volt. Főként maga és családja ruháira költötte szabadon felhasználható jövedelmét. Így alakult ki Ajak híres, színes népviselete.
Születéstől halálig szigorú szabályok határozták meg az öltözködést, mely a gyermek 4 éves koráig nemtől független volt. Ezután nemenként és korosztályonként alakult; idősebb korban egyre sötétebb lett. Ötven év felett már csak feketében jártak.
Az ajaki népviseletet kizárólag a falun belül hordták. Ha elutaztak valahová, akkor azt az idegenes ruhában tették. Férfiaknál ez zakóból és pantallóból álló városi polgári ruhában történt.
A szövésnek is híre van : a retkes, rózsás, szegfűs. csillagos és dült rózsás minták voltak az elterjedtek, a fehér vászonkendőbe piros, zöld és kék színű mintákat szőttek. A faluban az ünnepi kendőt (ami a kakasos és kelyhes minta váltakozva) csak kevesen tudták elkészíteni.
A vasárnapi istentiszteleten mindenki részt vett. A háziasszonyok és a kisgyermekek kora reggel, a fiatalok és a férfiak 10 óra körül indultak csoportosan a templomba.
Ajaki fiatalasszony fejkendőben, menyecskecsüngővel :
Igaz, az ajaki viselet nem egységes. Az anyag, a szín, a szabás, a varrás, a díszítés sem az, ennek okát abban látják a hozzáértők, hogy a régit módit elhagyták, az újat már a nagylányok hozták divatba. Kezdetben ezek a ruhák még furcsáknak, de idővel megszokják.
Az ajakias viseletről a gyermek megszületésétől fogva lehet beszélni.
A gyermekeket kicsi korukban hosszú ingbe és kantusba öltöztették . Utóbbi kétszeres, a derekánál van összevarrva. 4 éves korig ugyanezek a ruhadarabok voltak jellemzőek. A kisfiúk öltözete 4 éves korig megegyezik a lányok viseletével. A fiúgyermek csupán a hajviseletben különböznek, egy éves korig nem vágják le a haját, mert azt hiszik, hogy a szeme gyenge lesz. Amikor megnyírják, zsírral megkenik, hogy szép legyen, elválasztás nélkül a szemétől kétfelé csapják.
Az nagyobb lányoknál kétrészes a ruha. Rékli vagy ujjas hozzá megfelelő mintázatú szoknyával. A szoknyák alatt 3-4 alsószoknya, a szoknya felett színben hozzá illó kötő. A nyakat mirzlivel és gyöngysorral díszítették.
Ajaki lány ünneplő viseletben
Az nagyobb lányoknál kétrészes a ruha. Rékli vagy ujjas hozzá megfelelő mintázatú szoknyával. A szoknyák alatt 3-4 alsószoknya, a szoknya felett színben hozzá illó kötő.
A XIX. század végén a kékfestő surcot azaz kötényt felváltotta a bő kerekkötő kötény. Télen a nők is bárányfürtös gubában mentek a templomba, munkában ujjatlan ködmönt viseltek. A nyakat mirzlivel és gyöngysorral díszítették. Jellegzetes darabja volt az ajaki ez a szorosan a nyakra simuló fodros, csipkés gallér.
Sajátos ruhaviselési szokás alakult ki a faluban: a nők a hónap négy vasárnapján más-más színű, egyedi szabású ruhát hordtak. Ez alól csak május és október hónapok voltak a kivételek (vallási okokból). Ez a szokás sokáig fennmaradt. Az elsőn fehér selymet, a másodikon a fehér alapú rózsás kasmírt, a harmadikon piros és a negyediken zöld kasmírt. Az első vasárnap öltözete volt a menyasszonyi ruha is koszorúval kiegészítve.
HAJ, HAJ...
A lányok egy ágba és koszorúba fonták a hajukat, az asszonyok két ágra vették és kontyfésűre tekerték, gyolcs fékötővel kötötték be. A fiatalabbaknál erről két keskeny, hímzett pántocska lógott le a mellre, ezt nevezték menyecskecsüngőnek. A főkötőre kötötték a fejkendőt.
FÉRFIMÓDI:
A férfi viselet az ajaki viselet legismeretlenebb része. Ha egy-egy ajaki férfi kimozdul a községből, az ajakias ruhát otthon hagyja.
Az idegenes ruha, ez a zakóból és pantallóból álló városi polgári ruha, amiben a falut el lehet hagyni, munkaruhaként került a faluba. A régit, mint ahogy a nők is el-elhagyják, egy-egy újítást meg már megszoknak, be is fogadnak.
A férfiak gallértalan vászoningben jártak, később galléros, mellrészen díszes ing és nadrág jött divatba.
A zsinórozással való díszítés a századforduló körül lett szokássá, ezt nevezték Rákóczi-viseletnek. Télen fekete gubát terítettek magukra, fejükre alacsony tetejű, keskeny, szegett karimájú fekete kalapot tettek.
Napjainkban már csak az idősebb asszonyok hordják az ajaki népviseletet. Ma a hagyományőrzésről a községi óvoda, iskola illetve citera- és néptánccsoportok gondoskodnak.
Tánczos Erzsébet
http://parasztviseletek.hu/index.php?route=product/product&product_id=74
http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_SZSZ_Jame_04_05/?pg=140&layout=s
http://epa.oszk.hu/01600/01614/00004/pdf/nyjame_04-05_1961_141-191.pdf
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-101.html
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ajak_(telep%C3%BCl%C3%A9s)
http://www.ajak.hu/index.php/hu/
http://www.ajak.hu/index.php/hu/turizmus/latnivalok/hagyomanyorzes
