Kedves Olvasóm!

Ha szereted a netfolk bejegyzéseit, hívj meg egy kávéra, he teheted...

Átvitt értelemben persze.

A netfolk blogot évek óta saját, és talán mások örömére is írom. Most eljött az idő, hogy az olvasó közösséghez forduljak, hogy a blogot a már megszokott színvonalon tudjam a jövőben is írni. Ebben segít, ha havonta egy kávé árával támogatod a blogot. Ezt megteheted ide kattintva: https://www.patreon.com/netfolk

Boldogasszony  hitünk jóval  a Jézus előtti időkből ered.

Boldogasszony a magyar ősvallás nőistensége,  a termékenység, az  anyaság, az életerő szimbóluma, a teremtés és a lét misztériumának hordozója, szülést segítő, életadó istenanya, anyatermészet megjelenítője. Lehet, hogy az  ősi istennőt talán Babbának vagy Bábának hívták, miként máig fennmaradt a csángóknál a Babba Mária elnevezésben.  A hitvilágunkban szereplő Boldogasszony - Babba - fogalma közel állt a katolikus Szűz Mária fogalmához - Szent István azért tudta az országát Szűz Máriának felajánlani és ezt a felajánlást a magyarokkal elfogadtatni. A Boldogasszony alakja szépen a egybemosódott Szűz Máriával. A Mária-kultusz az egész magyar kultúrkörben megtalálható.

 Boldogasszony ünnepek az egész évben felbukkannak, közös vonásuk, hogy mindegyik Szűz Mária ünnepléséről szól. Hét Boldogasszony  ünnepet tart számon a néphagyomány, a hetes szám szakralitására kell odafigyelnünk!

 Kölcsey Himnusza előtt a Boldogasszony Anyánk kezdetű ének töltötte be a Himnusz szerepét a katolikusok számára. Örömmel látom, hogy e-tankönyvben is szerepel: http://www.mozaweb.hu/Lecke-mozaWeb-Himnusz-A_boldogasszony_anyank-100189

A Csíksomlyói Búcsúban:

A szöveg:

Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk!
Nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk :
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Ó Atya Istennek kedves, szép leánya,
Krisztus Jézus Anyja, Szentlélek mátkája!
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra,
Anyai palástod fordítsd oltalmunkra.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Kegyes szemeiddel tekints meg népedet,
Segéld meg áldásra magyar nemzetedet.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Sírnak és zokognak árváknak szívei,
Hazánk pusztulásán özvegyek lelkei.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Vedd el országodról, ezt a sok ínséget,
Melyben torkig úszunk. Ó nyerj békességet.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Irtsd ki, édes Anyánk, az eretnekséget,
Magyar nemzetedből a hitetlenséget.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Hogy mint Isten Anyját régen tiszteltenek,
Úgy minden magyarok most is dicsérjenek.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Tudod, hogy Szent István örökségben hagyott,
Szent László király is minket reád bízott.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Sokat Fiad ellen, megvalljuk, vétettünk,
De könyörögj értünk, s hozzája megtérünk.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Jézus Fiad előtt hajts térdet érettünk,
Mert ha nem cselekszel egy lábig elveszünk.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

Dicséret, dicsőség legyen az Atyának,
A te szent Fiadnak s Szentlélek mátkádnak.
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el
Szegény magyarokról!

 Legfőbb Boldogasszony  ünnepeink:

Gyertyaszentelő Boldogasszony  – Mária ekkor mutatta be Jézust a templomban – február 2. ( http://netfolk.blog.hu/2013/01/30/bujj_bujj_medve_vajon_kinez_-e_2-an)

Gyümölcsoltó Boldogasszony  – Mária méhében megfogan Jézus – március 25. ( http://netfolk.blog.hu/2013/03/22/marcius_25_gyumolcsolto_boldogasszony_napja )

E nap  a születésé, Sarlós Boldogasszony a beteljesülés, az érett termés ünnepe.

Sarlós Boldogasszony  –  a várandós Mária méhében megmozdul Jézus – július 2. http://netfolk.blog.hu/2013/06/28/sarlos_boldogasszony_504

 Nagyboldogasszony – Szűz Mária, mint királynő, Mária halála és mennybe menetele – augusztus 15. http://netfolk.blog.hu/2013/08/06/nagyboldogasszony_napjara_hol_magasabb_a_fold_az_egnel#more5447762

Kisboldogasszony  – Szűz Mária születésének napja  – szeptember 8.  http://netfolk.blog.hu/2012/09/08/kisasszony_napja-_szeptember_nyolcadika

Olvasós Boldogasszony  – Rózsafüzér királynéja – október 7. http://netfolk.blog.hu/2013/10/07/oktober_8_szuz_maria_magyarok_nagyasszonya_magyarorszag_fopatronaja_-

Földtiltó Boldogasszony  – Szeplőtelen fogantatás – december 8. http://netfolk.blog.hu/2014/12/06/december_599

Gyertyaszentelő Boldogasszony napja

Egy XV. századi dokumentum szerint Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén királyaink szokása volt  a szentmisén megjelent főpapok és országnagyok között gyertyát  osztani.

 A  magyar középkorban ezen az ünnepnapon először a tüzet áldották meg, aztán  a szentelt tűznél gyújtották meg a gyertyákat.

A magyar paraszti hagyományban a szentelt gyertya  születésétől haláláig elkísérte az embert. Gyertya világított  az újszülött mellett ; amikor a fiatal anya először ment  újra a templomba gyertyát vitt a kezében. A súlyos beteg mellett is gyertyafénynél virrasztottak. A szentelt gyertyát  kiemelt helyen tartották.

Beszélgetésem a gyertyakészítővel itt olvasható:

http://netfolk.blog.hu/2013/01/30/eg_a_gyertya_eg_776

E naphoz időjárás- és termésjósló hiedelmek is kapcsolódnak.

Közismert hiedelem szerint, ha gyertyaszentelőkor jó idő van, a medve a napsütésben meglátja az árnyékát, és megijedvén visszabújik barlangjába, elnyúlik a tél; de ha nem, korai tavaszra számíthatunk.

A legismertebb néphagyomány így szól: e napon a medve előjön a barlangjából, de ha  meglátja az árnyékát a napsütés miatt, akkor  visszacammog még  aludni, mert  hosszú lesz még a tél.  Ellenben, borús  időben nincs árnyék, a medve sem ijed meg önnön árnyékától és künn marad. Merthogy már nyakunkon a tavasz. Na, a néphagyomány szerint ilyen időjós a medve.

Weöres Sándor így ír erről a kérdésről:

A medve töprengése

.Jön a tavasz, megy a tél,
Barna medve üldögél:
- Kibújás vagy bebújás?
Ez a gondom óriás!

Ha kibújok, vacogok,
Ha bebújok, hortyogok:
Ha kibújok, jó eszem,
Ha bebújok, éhezem.

Barlangból kinézzek-e?
Fák közt szétfürkésszek-e?
Lesz-e málnak, odu-méz?
Ez a kérdés de nehéz!

 A hiedelem  Erdélyből származik, meg Jókai Mórhoz is köthető, akinek Az új földesúr című regényében először jelent meg az időjós medve alakja:

„Van aztán egy napja a télnek, aminek gyertyaszentelő a neve. Miről tudja meg a medve e nap feltűnését a naptárban, az még a természetbúvárok fölfedezésére váró titok. Elég az hozzá, hogy gyertyaszentelő napján a medve elhagyja odúját, kijön széttekinteni a világban. Azt nézi, milyen idő van! Ha azt látja, hogy szép napfényes idő van, a hó olvad, az ég tavaszkék, ostoba cinkék elhamarkodott himnuszokat cincognak a képzelt tavasznak, s lombnak nézik a fán a fagyöngyöt, pedig lép lesz abból, melyen ők megulgulnak; ha lágy, hízelgő szellők lengedeznek, akkor a medve - visszamegy odújába, pihent oldalára fekszik; talpa közé dugja az orrát, s még negyven napot aluszik tovább; - mert ez még csak a tél kacérkodása; mint a régi rendszer minisztériuma szabadelvű program mellett.

Ha azonban gyertyaszentelő napján azt látja a medve, hogy rút, zimankós förmeteg van; hordja a szél a hópelyhet, csikorognak a fák sudarai, s a lóbált száraz ágon ugyancsak károg a fekete varjúsereg, mintha mondaná: reszkessetek, sohasem lesz többet nyár; a tél megígérte nekünk, hogy mármost örökké fog tartani; mi kivettük árendába a szelet, fújatjuk, amíg nekünk tetszik; a nap megvénült, nincs többé semmi ereje, elfelejtkezett rólatok! Kár várnotok! - Ha jégcsap hull a fenyők zúzmarázos szakálláról; ha a farkas ordít az erdő mélyén: akkor a medve megrázza bundáját, megtörli szemeit és kinn marad; nem megy vissza többet odújába, hanem nekiindul elszánt jókedvvel az erdőnek. Mert a medve tudja azt jól, hogy a tél most adja ki utolsó mérgét. Csak hadd fújjon, hadd havazzon, hadd dörömböljön: minél jobban erőlteti haragját, annál hamarább vége lesz. S a medvének mindig igaza van.”

Nagy Lajos: Képtelen természetrajz című művében így magyarázza a medve, az árnyéka meg a tavasz közötti kapcsolatot:

"A medve utálja a telet, ebben e tanulmány jó ízlésű írójához hasonlít. Az egész telet átalussza barlangjában, s ezáltal a szénkérdést s a spanyolnátha kérdését a lehető legpraktikusabban oldja meg, tehát nem is olyan ostoba állat, mint amilyennek kinéz. Gyertyaszentelőkor előjön a barlangból és szétnéz; ha szép idő van, a néphit szerint visszabújik a barlangjába, mert arról megtudja, hogy még sokáig tart a tél, ha pedig csúnya idő van, akkor künn marad, mert tudja, hogy nemsokára kitavaszodik. Így hiszi ezt a nép. A medve azonban sokkal ravaszabb, mint a nép és az ő hite, ha szép idő van, kinn marad, azért, mert szép idő van, ha pedig csúnya idő van, akkor visszamegy a barlangjába, azért, mert juj, de csúnya idő van odakinn. Ez a lehető legkörmönfontabb gondolkodás, amit a medve még azáltal is komplikál, hogy nem pont gyertyaszentelőkor bújik elő, hanem csak úgy gyertyaszentelő tájban, egy kicsit korábban, vagy egy kicsit későbben, csak azért, hogy a néphit egyáltalában ne tudjon rajta eligazodni."

Nem tudom mit is kívánjak, lássuk a medvét vagy ne lássuk?

Állítólag ez a babona a naptárrendszer félreértéséből született , mert  a medvének legalább is  éjjel kellene megnéznie az árnyékát, hogy  telihold van-e, vagy sem.  Ha ugyanis telihold van, messze  még a húsvét; ha  nem látható a hold,  hamarosan  itt a húsvét, mivel a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap húsvét vasárnapja.

Tánczos Erzsébet

Forrás:

Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó

Magyar néprajzi lexikon

GUZSALYAS - Népművészeti és Kézműves Folyóirat

http://www.csaladolo.abbcenter.com/?id=3815&cim=1

http://mta.hu/x_osztaly_hirei/februar-2-medve-monda-129223/

http://erdely.ma/nephagyomany.php?id=109804

http://web.axelero.hu/kesz/jel/03_02/jelesnapok.html

http://www.tarrdaniel.com/documents/Vallasfilozofia/husvet.html

http://www.felsofokon.hu/jeles-unnepek-zold-napok/2012/01/24/februar-2-medve-monda