A dödölle kínálja magát a böjti időszakban, mert húsmentes étel, bár zsírral készül, az meg szigorúan véve nem fordulhat elő ilyenkor az ételekben. Hagyományos magyar finomság, aki csak a dalból ismeri ,ne habozzon, próbálja ki „élőben”! Tapasztalat, hogy a válogatós gyerekek is megeszik, először kedvet csinál a dal, aztán meg kiderül, hogy finom.
Elkészítése egyszerű és gyors, íze finom, és laktató is. Hab a tortán, hogy olcsó is! A szegények eledele volt, mindennapos volt a fogyasztása., hiszen pénzbe nem került: a hozzávaló megtermett a kertben. Egész Magyarországon máig népszerű a dödölle , csak esetleg máshogy nevezik, vagy icipicit másképp készítik el.
A dödölle elnevezései
A palócoknál és Mátra alján ganca néven ismert.
Zalában sok helyen a dödölle mellett krumpligánicának is hívják, mert még annak előtte kukoricából készítették.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében cinke a neve.
Baranya és Somogy megyében egyszerűen csak gánicának nevezik.
Látható, hogy mindenütt eszik!
Semmi sem szentírás a dödölle készítésben, a liszt mennyisége függ a krumpli típusától, csinálni kell, elrontani szerencsére nem könnyű!
Dödölle
Hozzávalók:
0,5 kg krumpli,
0,25 kg liszt,
4 evőkanál zsír ( Ránézni is tilos extraszűz olívaolajakra dödöllekészítés közben, zsír kell és kész!)
2 jókora vöröshagyma,
Só és pirospaprika,
legalább 0,25 l tejföl
Elkészítése: A meghámozott és kockákra vágott krumplit annyi sós vízben főzzük meg, amennyi ellepi, majd a főzővízben összetörjük. A tűzhelyről félrehúzva, (de nem rakjuk messzire, hogy továbbra is puhulgasson), lassan beleöntünk úgy a krumpli mennyiségének a fele búzalisztet meg a sót. Folyamatosan kavarjuk a masszát, míg a krumpli még befogadja a lisztet. Ekkor már olyan kemény az egész, hogy alig bírjuk dagasztani. Jobb, mint a konditerem: dödöllével a karizmokért!
Két nagy fej vöröshagymát apróra vágunk, zsírban megpirítjuk, pirospaprikával meghintjük. A hagymát ekkor megpirítjuk. Érdemes sok hagymát használni, mert attól lesz finom. Ha elkészült a hagyma, zsírba mártott evőkanállal szaggassunk bele kis gombócokat a püréből, majd görgessük bele a hagymába, hogy az befedje a gombócokat. Az egyforma gumókat kizsírozott tepsiben egymás mellé fektetjük, a maradék hagymát rápúpozzuk, és lassú tűzön, ropogósra sütjük. Főételnek tejföllel leöntve kiváló, de szarvas pörkölt mellé köretként is kitűnő, bár erről a szarvasok véleményét nem ismerem.
Frissen, forrón, tejföllel tálaljuk, de a maradék állítólag hidegen is finom. Nálunk sosem marad.
Tánczos Erzsébet írása
A kép forrása: Wikiképia