Mi az, hogy Zoborvidék?

Zoboralja vagy Zoborvidék történelmi tájegység. A szlovákiai  Nyitra város környékén , a Zobor-hegy aljában 13  faluból álló magyar közösséget találunk, amely elszigeteltségében megőrizte ősi kultúráját, viseletét. A Nyitra környéki, a Zobor, Zsibrica, Tribecs, Piliske hegyek tövében fekvő magyar nyelvszigethez  általában ezt a tizenhárom települést  sorolják: Alsócsitár, Alsóbodok, Bábindal, Béd, Gerencsér, Geszte, Gímes, Kolon, Barslédec, Menyhe, Nyitraegerszeg, Pográny, Vicsápapáti.

Zoboralja a népzene gyűjtőinek paradicsoma volt, Kodály Zoltán  is ott kezdte népzenei gyűjtéseit.

A Kincses Felvidék pedig a Bartók-trilógiájának első része:

Hangolónak Zoboralja lakodalmas:

Zoborvidék viselete:

A Nyitra-környéki magyar falvak viselete nem a paraszti rétegek szerint differenciálódik, hanem falvak szerint, a falvakon belül pedig életkorok szerint.

Még az egyik legjellegzetesebb és legegységesebb viseleti darab a konty is falvakkénti apró változások következtében más és más, megmutatva viselőjének lakhelyét és életkorát.

Zsérei viselet innen:http://www.babamuzeum.sk/hun/nepviselet/4/11/zsere-zoborvidek

A XX. század első felében  Zoboralja peremvidéknek számított, gazdaságilag és nyelvi elszigetelődés volt rá jellemző. Kitörési lehetőségnek az úgynevezett summás járás kínálkozott, amikor is uradalmakba jártak el dolgozni, és a dologtalan téli hónapok alatt volt idő a szövésre, fonásra, hímzésre és az egyéb asszonyi munkákra. Az, hogy a lakosság nagy része idegenben dolgozott, erős vágyat keltett a helyiekben önazonosságuk megőrzésére.
Emellett a summás munka által kínált anyagi lehetőségek sajátosan díszessé tették a viseletet.

Gímesi viselet

Csak az 1900-as évek elején kezdett kialakulni a ma zoboraljinak ismert viselet, mely az 1950-es évekig  gyakorlatilag változatlanul fennmaradt

A Zobor-vidéki női viselet egyik legjellegzetesebb darabja a hosszú, lábszárközépig érő, női mellévarrott ujjú - három zsákszerű részből összevarrt -ing  Az ing ujja csuklóig ér, nyitott, a csuklóhoz nem rögzített.

A vállhegy és a csukló feletti rész különböző technikájú hímzéssel és vertcsipkével díszített.  Később  a hímzést a hétköznapi ingeken szövött csík helyettesítette. Az emlékezet szerint nyáron az asszonyok csak hosszú ingben és sűrűn ráncolt, széles fehér vászon vagy festőkötényben, ruhában jártak.

Zoborvidéki lányok

A századfordulón az ing fölé rendszerint felvettek egy festő vagy karton szoknyát is. Télen egy posztószoknya, kis nyakbavaló kendő, ujjatlan bőr kuzsli vagy asszonyködmön védte őket a hideg ellen.

.Az asszonyok fejét vasár- és ünnepnap hosszú fehér gyolcskendő, a patyolat fedte. Télen nagyalakú  kendővel csavarták körül fejüket.

A női viselet másik jellegzetes darabja a szarvasfőkötő, amelynek két kiálló csücske adta jellegzetes alakját; a szarvakat. A merevítők, az alsófőkötő és a felsőfőkötő együttes neve konty. A kontyot az asszonyok ünnepen fehér, hosszú gyolcs kendővel, patyolattal tekerték körül, télen nagyalakú kékfestő kendővel csavarták körül fejüket, a kendő csücskeit főkötőjük tetején csomózták meg.

A férfiak hétköznapi viselete a bevarrt ujjú, kézelőtlen, gallértalan kendervászon ing és szűkszárú gatya volt. Hűvösebb időben ujjatlan bőr kuzslit vagy emberködmönt hordtak. Ünnepi viseletük kékposztó zsinóros nadrág, mellény, illetve kabát volt.

A ruhadarabok idővel egyre színesebbek, díszesebbek lettek. Az egyházi ünnepek szigorúan meghatározták a különböző színek alkalmazását, de nemcsak az ünnepi alkalmak, hanem a faluban történt események is befolyásolták.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

Stiefel Kiadó: Magyar néprajzi térkép

https://www.youtube.com/watch?v=RdYlX6ux_Jo  …

https://www.youtube.com/watch?v=uLG1iQp0LF8

https://www.youtube.com/playlist?list=PL8C79543351598441

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-1514.html

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-1515.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Zoboralja

http://www.orszagalbum.hu/nepzenei-talalkozo-asvanyraro_p_25858

http://www.csobogo.hu/kezmuves/himziskola/261-zobor-videk

http://www.orszagalbum.hu/hatulnezet_p_38491

Kodály népdalfeldolgozásainak dallam- és szövegforrásai. Bp.: Zeneműkiadó, cop. 1984.