Netfolk: népművészet, hagyományok

A tojásírás hagyománya Magyarországon a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén

2019. október 03. - netfolk

 

 kaposvar-plakat.jpg

2019-ben  „A tojásírás élő hagyománya Magyarországon” felkerült a  Szellemi és Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére, közismert nevén az UNESCO  listára.

mosonyi-eva.jpg

 

A felterjesztő Mosonyi Éva hímestojásost kérdezem, hogy mi teszi erre alkalmassá a hímes tojást?

 - Ez egy érdekes dolog, mert a tojásdíszítés nem magyar sajátosság. Az egész Kárpát-medencében ismert húsvéti tojásdíszítési technika a tojásírás. A hímes tojás a kereszténység legnagyobb ünnepéhez köthető, a feltámadás, a termékenység az újjászületés egyetemes szimbóluma. A tojásírás női tevékenységként az egész Kárpát-medencében ismert volt, azonban az alkotóknak köszönhetően különösen gazdag és egyedülálló hagyománya alakult ki.

-Ez régen így volt, de ma is így van ez?

-Az élet jellemzője a változás, mely a népszokásokat mindig is érintette.

A tojásírás kiindulópontja egy-egy tájegység volt, de mára, ahogy az egész világ elérhető az egyes ember számára, a határok elmosódnak, a tojásírás is országszerte elterjedt. Míg régen a paraszti kultúra része volt, ma a városokban is népszerű, ismert és elismert aktív tevékenység a tojásírás.

 

A képen Mosonyi Éva, az örökségelem felterjesztője látható

-Ma máshogy élünk mint a dédszüleink.

 -Így igaz, ezért a modern tojásírók másféle közösségekben alkotnak. 

A tudás már nem anyáról lányára száll. Rendszerint iskolásként tanulják meg az iskolákban, játszóházakban, intézményekben. De vannak, akik felnőttként vágnak bele, s a szakirodalom, az internet is segíti őket, hogy elsajátítsák a technikát. Sok olyan tojásíró él közöttünk, akik az alkotás mellett az oktatás feladatát is vállalják, ezzel fenntartják ezt a szép hagyományt.

- Ők, Önök határozták el, hogy a tojásírást el kell ismertetni, mint kulturális örökséget?

-Igen, s ez egy hosszú folyamat. 2016-ban a Tojásdíszítők Egyesülete megrendezte a Tojásdíszítők Első Konferenciája, melyen Dr. Csonka Takács Eszter a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága vezetője, meghívott fő előadónk beszélt a szellemi kulturális örökségről, a nemzeti lista elemeiről és azok jelentőségéről. Ez volt a magvetés. Ezután jöttek az útkeresés évei, hogy hogyan is fogjunk hozzá ehhez a hatalmas témához, ami a tojásdíszítés.   év elején elvállaltam a felterjesztéssel kapcsolatos koordinációs munkát, Gombosi Beatrix néprajzos kértem fel  a szakmai részek kidolgozására. A felterjesztéshez csatlakozó tojásírók további kollégák bevonását is javasolták, így az egyre bővült a munkában résztvevők köre. Mindannyian éreztük, hogy ez egy nagyon fontos ügy, amit fel kell vállalni és végig kell vinni, s hogy ebben jó benne lenni.  A tojásírással kapcsolatban álló szervezetek, intézmények is kivették a részüket a munkából.

to_3.jpg

-Melyek ezek a szervezetek?

-A Tojásdíszítők Egyesülete feladatának tekintette az első pillanattól ezt a munkát, de számos szervezet különféle módon vesz részt a hímestojással kapcsolatos értékőrzésben. Példákat nem szívesen mondok, hiszen mindenki megérdemli a köszönetet a munkájáért, de pár példával azért szemléltetem a sokrétűséget:  a Magyar Posta  húsvéti bélyegein rendszeresen megjeleníti a hagyományos írott tojásokat, vagy a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai Szakkollégiuma egyetemistáknak szervez Nemzetközi Tojásíró Napot, az elkészült kis törékeny varázslatokból kiállítást rendeztek. Több önkormányzat is szerepet vállal a hímes tojások megbecsültségének növelésében azzal, hogy a  Helyi Értéktárba 4 tojásdíszítő alkotásait és munkásságát is beválasztották A szakirodalomban a nagy áttörést Dr. Györgyi Erzsébet: A tojáshímzés díszítménykincse tanulmány jelentette, mely a Néprajzi Értesítőben jelent meg 1974-ben. Azótatöbb mintagyűjtemény és könyv is megjelent ebben a témában.

5_1_1.jpg

Dr. Györgyi Erzsébet néprajzkutató, (ny.) főmuzeológus, a Kiss Áron Magyar Játék Társaság elnöke előadást tart  a Tojásdíszítők Egyesületének konferenciáján

 

 -Hányan vettek részt a felterjesztési munkában?

-Összesen 30 tojásíró és 12 egyéb szervezet csatlakozott az ügyhöz.

tojs.jpg

A képen: a kaposvári  Szellemi Kulturális Örökség rendezvényen az ünneplő  tojásdíszítők 

-Látjuk, hogy a szervezetek meglehetősen különbözőek. Mi a közös a 30 tojásíróban?

- Tojásíró az, aki tudja a tojásdíszítés technikáját, a színezés és a minta jelentését és jelentőségét, s elkötelezetten folytatja az évszázados tradíciót. Ez az alap.

pirosak_1.jpg

-Kikből lesznek tojásírók?

-Általában nők, többségük húsvét előtt saját magának és családjának ír tojásokat - családanyák, nagymamák, pedagógusok, népművelők, művészetet szerető ügyes kezű emberek. A mesterségbemutatók, kézműves foglalkozások száma egyre nő, mert az érdeklődés szerencsére óriási.

-A hagyományos tudás átörökítás mára meg is szűnt?

-Nem, a tapasztalatom szerint az elkötelezett tojásírók egy része családi hagyományként örökölte a viasszal és írókával készülő hímestojást, ám mára ők vannak kevesebben. De azok, akik más csatornákon keresztül tanulták  meg a tojásírást is úgy érzik, hogy igazi énjüket találták meg a tojásírásban. Akárhonnan is tanulják a technikát, hitvallásuk a hagyomány tovább örökítése, a húsvéti ünnepkör nem múlhat el a méhviasz átható illata nélkül.

-Vannak azonban művészek, akik egész évben alkotnak.

-Igen, ők, azaz mi egész évben, rendszeresen foglalkozunk tojásírással, „anyanyelvi szinten“ beszéljük a tojásírást. Legjobbjaink megmérettethetik magukat a különböző pályázatokon, minősíttetik a munkáikat.

-Ez hány embert jelent?

-A Hagyományok Háza száz tojásos alkotót tart számon, s közülük ötven Népi Iparművész címet ért el, egy  művész Népművészet Mestere Díjjal rendelkezik. A Népművészet Ifjú Mestere címet 13 alkotó kapta meg. Ők a specialisták, akik – kilépve kisebb közösségükből bemutatják tudásukat az egész világnak. Nemcsak alkotnak, hanem kutatnak és tanítanak is.

-A hímestojás hagyománya hogyan jelenik meg a világon mint magyar sajátosság, ha egész Közép-Kelet-térségünkben jelentős hagyománya van?

-Bár a mi húsvéti hímestojás-díszítés hagyományunk sok mindenben hasonlít a szomszédos népek hagyományaira, mégis jól meghatározhatóak a magyar tájegységekre jellemző sajátosságok. Több olyan kis közösség és alkotó él közöttünk, aki hitelesen közvetíti a táji, történeti stílusok tojásíró hagyományát függetlenül attól, hogy földrajzilag éppen hol él.

 

-Melyek a történetileg jelentős tojásíró területek?

-Kiemelkedő a Dél-Dunántúl, Sárköz, Gömör vidék, Erdély, különösen Kelet-Erdély.

 

8_1.jpg

A képen: gömöri hímes tojás Ujváry Mária alkotása

A tojáskarcolás technikája és motívumkincse a pásztorfaragásokkal mutat rokonságot, főként az Alföld vidékére volt jellemző. Városi, polgári hatásként jelent meg a tojáskarcolás a nyugat-magyarországi területeken, Zala és Vas megyékben. Ezekre a díszítményekre a szabadrajzú minták, a naturalisztikus megjelenítés volt jellemző. A patkolt tojások nem kötődnek tájegységhez, hanem sokkal inkább egy mesterséghez kapcsolódnak: a kovácsok mesterremekként tartották számon a különleges technikai jártasságot igénylő patkolt tojást. Mostanra a tojásírás élő szokás egész Magyarországon. A felterjesztéshez csatlakozó tojásírók  is lefedik Magyarország területét.

bataiszinesviragos_1.jpg

Bátai  hímes tojások-  Mosonyi Éva alkotásai

 

-Ebben rejlik a szellemi örökség?

-Ebben is, de ennél többről van szó, mert a díszítésen túl  a hímes tojáshoz  kapcsolódó szokások is az örökség részét képezik. A  hímes tojás például kiemelt Krisztus szimbólum. A kerekded tojás  formájából adódóan a tökéletesség jelképe, amely az új élet ígéretét hordozza magában.  A hímes tojások keresztény rítusokba ágyazottságáról, és változatokban gazdag elterjedéséből arra következtethetünk, hogy a tojásdíszítés nagyon régi hagyomány, mely  népművészetünk legarchaikusabb elemeiből építkezik, gazdag  szimbólumrendszerrel rendelkezik, részben a kereszténység előtti időkre emlékeztet.

-Ezeket a régi rítusokat ma is ismerik?

-Sajnos a xx. század második felére a húsvéti hagyományok veszítettek jelentőségükből, s ezzel együtt a tojásdíszítés is  kiszakadt eredeti funkciójából. Ajándéktárgy, emléktárgy lett belőle. Ekkor kezdtek el  kifújt tojásokat használni hímes tojásoknak.

-Hogyan kell a viaszolt tojást elkészíteni?

-A viaszleolvasztásos technika népi megnevezése a ’tojásírás’. Ez utóbbi szó utal a szimbolikus üzenet megteremtésére. A technika általános jellemzője, hogy a felmelegített méhviaszt vagy paraffint egy kis elvékonyított végű eszköz segítségével, szabadkézzel felviszik a tyúktojás felületére, ezzel mintát alkotva. A folyékony anyag  lehűlve megdermed, rátapad a tojás felületére. Festékbe mártást követően a viaszolt felületeken nem tapad meg a színanyag. Száradás után pedig leolvasztásra kerül a viasz, aminek helyén, a tojás eredeti színével tárul fel a felrajzolt minta. A tojásíró eszköz neve tájanként változó.  Íróka, gica, kanta, kesice ...mind ugyanazt jelenti.  Az eszköz több formai változatot is mutat, hiszen a fém csövecskén kívül Somogy megyében például lúdtoll végével is írókáztak, a gömöri tojásokat pedig kihegyezett gyufaszállal vagy fogvájóval mintázták.

 

mosonyi-szerszamok-2011_1.JPG

A képen a tojásírás eszközei láthatóak

 

-Emiatt a motívumok is különbözőek?

-Igen, tájegység szempontjából is. De megkülönböztetünk régi stílusú és új stílusú mintákat is. A régi stílusú mintákra jellemző a szimbolikus kifejezésmód, a geometrikus szerkezet, egyszerű, letisztult vonalvezetés, a tojás teljes felületének harmonikus kitöltése, csupán egy-két szín használata. Az új stílusú minták jellemzője a szabadrajzú vonalvezetés, naturalisztikus kifejezésmód, több színt alkalmaz együttesen, nem törekszik a tojás teljes felületének kitöltésére.

h3_1_1.jpg

A képen dióburokkal színezett tojások láthatóak - -  Mosonyi Éva alkotásai

 

-A régi stílusúak időben hamarabb alakultak ki?

-Az az igazság, hogy a két stílus párhuzamosan élt az elmúlt 200 évben. Míg a kutatók a régi stílus jegyeiben a parasztság ízlésvilágát vélték felfedezni, az új stílusú tojáshímekben a főként polgárság kulturális elemeinek látták.

 

-Van –e ma létjogosultsága a tojásírásnak?

 

-A tojásírás kézenfekvő módja a családokon alapuló, mai társadalmi berendezkedésünk erősítésének. A tojásírás a locsolkodás szokása által a párválasztás „ segítője”, a családi és baráti kötelékeket megerősíti, mivel ott a helye a húsvéti terített asztalon, s újra él a komatál küldésének szokása. A tojásírás, a hímes tojás ajándékozása ma is fontos.

 

-Ez szerencsés, mert így nem is kell fokozottan védeni.

-Nem dőlhetünk hátra. Vegyük például azt, hogy nagyanyáink főtt tojást írtak, és azt a húsvéti ünnepkör alatt el is fogyasztották. A következő évben újra kellett írni a tojásokat, és ez az évente rendszeresen ismétlődő tevékenység őrizte meg a hagyományt. Ma a hímes tojások nagy része kifújt tojáshéjra készül, ami évekig eltartható, így nem kell évről-évre újra írni a friss tojásokat. Ezért, eltűnik a tevékenység, mert húsvét előtt a fiók mélyéről elővéve máris megvan a „dekoráció”, így nem kell évről-évre írni a tojást.

 Régen a tojásírás szokásrendszere családon belül öröklődött, ma a generációk külön élnek. Ezért a tudás átörökítése ma jellemzően nem családokban történik. Ez azt eredményezheti, hogy a tojásírást megelőző rituálék, a tojásírás tevékenysége és a hímes tojás utóélete  mint például a tojásszentelés, locsolás elkülönül egymástól, illetve egyes elemei eltűnnek.

A tojásírás napja hagyományosan a nagypéntek volt. Pár éve a nagypéntek munkaszüneti nap Magyarországon.

-Ez örvendetes.

-Igen, de ennek eredménye az is, hogy a családok nagy része elutazik otthonról messzire. Saját közösségükből kiszakadva viszont a húsvéti népszokások sem örökíthetők át.

-Mégis, mit tehetünk?

-A Tojásdíszítők Egyesülete, melynek elnöke vagyok, célul tűzte ki a tojásdíszítés hagyományainak, technikáinak és a hozzá kapcsolódó népszokásainak kutatását, életben tartását, minél szélesebb társadalmi megismertetését, továbbfejlesztését. Ennek érdekében szakmai konferenciákat és továbbképzéseket szervezünk. Több városban húsvét előtt tojáskiállítást és ahhoz kapcsolódó tojásíró bemutatót és tanítást vállalunk. Várunk minden lelkes érdeklődőt. Virágozzék tovább a tojásdíszítés hagyománya hazánkban. Fontos, hogy dédunokáink ne csak lássák, de értsék és örömüket leljék benne majd.

 Tánczos Erzsébet beszélgetése

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr6115189424

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.