Pusztina Moldvában fekszik. A moldvai falut 2070-en lakják, ebből 2055 fő csángó, s ők mind beszélnek magyarul, ami igen jó nyelvi állapotot jelez.
Köztük él Nyisztor Tinka, a néprajztudományok doktora, aki a „Magyarul imádkoznak Szent István gyermekei a templomban” című imádságos szöveggyűjtemény szerkesztője.
-Miért nevezik a moldvai csángókat Szent István gyermekeinek?- kérdezem a kiadvány szerkesztőjét, Nyisztor Tinkát.
-2000-ben hallottam először ezt a kifejezést. Magyarországon történt, Csoóri Sándor nevezett minket Szent István gyermekeinek. Abban az évben kaptunk egy szép zászlót is, és arra is Szent István Gyermekei szöveg került fel. Az a zászló az Egyesületünk zászlója. Moldvában eredetileg öt templomnak volt Szent István király a patrónusa. Ma csak a pusztinai templom van Szent István védelme alatt. A pusztinaiak és az akkori papjuk (Benke Szilveszter) kiálltak Szent István mellett és nem cserélték le egy másik patrónusra.
Pusztina a Szent István templommal
Erre büszkék vagyunk! Pont azért ragaszkodunk, hogy Szent István gyermekei vagyunk, amiért az Egyházunk el akarta tüntetni az összest Moldvában: magyarok vagyunk, Szent István gyermekei vagyunk. Így a pusztinai templom oltárképén ma is Szent István király látható magyar öltözetben, amint a magyar koronát Mária felé nyújtva országát Boldogasszony oltalmába helyezi - szögezi le Nyisztor Tinka.
A Szent István templom
-Sokat, sok éve küzd magyar miséért. Van-e ma Pusztinán a templomban magyar mise?
-Nehéz dolog ez. 1990-2006 között a szabad ég alatt, 1996-2006 a Szent István Egyesület székházánál tarthattunk magyar nyelvű misét. 2006 – ban úgy tűnt, fordulat következik be, Vatikán ígéretet tett, hogy lesz a templomban magyar nyelvű mise, de a Jászvásári zsinat kijátszotta ezt. Utólag kiderült, hogy ez csak a vendégeknek szól, nem a pusztinaiaknak. Csak ha magyar csoport érkezik Pusztinába, és visz magával papot, akkor lehet misézni magyarul a templomban. A misén az ének sem szólhat magyarul, s akkor sem, amikor a pap vezeti az imát. Előzetesen engedélyt kell tőle kérni, csak így szabad magyarul imádkozni a templomban. Bár az engedélyt meg szoktuk kapni, kevesen folyamodnak érte, sokan félnek ezt kérni. Így a magyar nyelvű vallásos szövegek gyakorlatilag kiszorultak a templomokból- tudjuk meg Nyisztor Tinkától.
A keresztszülők és pusztinai asszonyok együtt imádkoztak a teplomban
Az igen vallásos csángók azonban nem hagyják magukat – Pusztinán Nyisztor Tinka vezeti az imacsoportot. A Magyar Házban vagy a Szent István Társulat székhelyén, mely éppen Nyisztor Tinka háza, összegyűlnek és anyanyelvükön imádkoznak. Ebben segíti őket a most megjelent imádságoskönyv.
-Ez nem néprajzi gyűjtemény, viszont hiánypótló kiadvány a számunkra. A szövegek dokumentumokként való fennmaradását a nagy gyűjtemények, biztosítják. A faluban szükség van kis tematikus füzetekre, amelyeket nap mint nap forgatnak kényelmesen és használják. Imacsoportot vezetek Pusztinán, és meg kellett tapasztaljam, hogy sok ének és ima, mely még a ’ 80-as években mindenki által ismert volt, mára kezd kikopni a közösség tudatából. Az imák, énekek elsősorban szájhagyomány útján maradhatnak fenn a jövő nemzedékek számára, ideje volt elkezdeni az összegyűjtésüket, kiadásukat, hogy a dalok és imák fennmaradását biztosítani lehessen. Szerencsére sokan ismerik, s ragaszkodnak nagyszüleik énekeihez és imádságaihoz, de szeretnénk, hogy ez így is maradjon. Ezt elősegíti, hogy egy szép füzet formájában ki is adtuk őket – mondja Nyisztor Tinka, aki összegyűjtötte az archaikus énekeket.
Nyisztor Tinka elmondta, a szövegeknek számos változatára bukkant a kiadvány összeállításakor, ezeket egységesíteni kellett A veretes szövegek a nagyböjt, temetés, elhalálozás témája köré rendeződnek, s a hozzájuk kapcsolódó népszokásokhoz kapcsolódnak, s a pusztinaik mind a mai napig éneklik, imádkozzák őket.
-Eddig nem volt imakönyvük?
-Nagyalakú, nyomtatott papírlapokon voltak az énekeink. A daloskönyv nemcsak szebb, könnyebb kezelni, tartósabb de például a szerepléseink alkalmával is jó szolgálatot tesz. A szokásosnál nagyobb betűkkel szedtük a szövegeket, hogy a gyengébben látó asszonyok is tudjanak olvasni, énekelni belőle.
-Milyen alkalmakra találunk imákat, énekeket?
-A minden pénteken megtartott irgalmasság óráján, halottasháznál tartott siratók alkalmával, nagyböjti ájtatosságokon advent és nagyböjt idején, a halott melletti virrasztókban énekelt énekeket találni a füzetben. Jó lenne a füzetet sorozattá bővíteni, hogy más egyházi ünnepekhez kapcsolódó imák és énekek is elérhetőek legyenek ilyen esztétikus formában.
Az imádságoskönyv hiányt pótol, nagy iránta a kereslet más moldvai falvakban is. Ezért tervezik már az újranyomtatását, és azt is, hogy CD-melléklettel lássák el.
A füzetet Ádám Gyula 1985 és 2014 között Pusztinán készült drámai fényképfelvételei teszik teljessé. A képek a szépségük mellett többlettartalmat is hordoznak: a pusztinaiak számára olyan régi kedves ismerősök is láthatóak rajtuk, akik már nem élnek.
Már a szerkesztési munkálatok során kivették részüket a munkából az asszonyok: a képanyag kiválasztásában, a tördelés folyamatában is részt vettek.
Rubinyi Mózes nyelvész kutatásai alapján 1850-ben azt jelentette ki, hogy 1900- ban már senki nem fog magyarul beszélni a moldvai csángók közül. Ehhez képest most, 2015-ben magyar nyelvű imakönyv jelent meg Pusztinán, a többi Moldvai faluban is igény van rá, s újabb témákban újabb füzetekhez szeretnének hozzájutni a csángómagyar hívek.
A szükség szülte ezt az imakönyvet. Bízom benne, hogy ez a füzetecske segít nekik megmaradni hitükben és identitásukban ott a végeken.
Pusztinán önerőből nem tudták volna kiadni a könyvet, de szerencsére támogatók álltak a jó ügy mellé. A kiadványt Bethlen Gábor Alap támogatásával, Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Kulturális Központ és a pusztinai Szent István Egyesület adta ki.
Tánczos Erzsébet beszélgetése