Netfolk: népművészet, hagyományok

Augusztus 29.: Nyakavágó János meg a füve

2015. augusztus 26. - netfolk

keresztelohal.jpg

 

Nyakavágó János, jámbor szegedi öregek ajkán Nyakavesztő János, azaz Keresztelő Szent János vértanúságának emléknapja.

Nyakavágó Jánoshoz sajátos hiedelemvilág kapcsolódott. Ünnepén nem jó vágni, szabni – tartják a horvátok.

A vértanú fejét a középkorban vagy kifaragták, vagy tál fenekére festették. Érintésétől elmúlt a fejfájás: imádság közben a fejfájós beteg fejére helyezték, vagy a beteg kalapját borították a szoborra.

János fővétele napján nem jó tálból enni, csak lábosból, mert a hóhérok tálba folyatták Szent János vérét.- Ez a hiedelem a ruszin nép körében is elterjedt. A ruszinok nem esznek e napon semmit, aminek feje volt, de annyira hogy még káposztát sem, csak gyümölcsöt, dinnyét s még kést sem használnak. Hajnalban megütögették a földben fejlődő káposztafejeket, és ezt mondják: Nyakavágó János könyörögj, hogy a káposztának szép feje legyen!

 

 

 

 

Szent János meg a füve:

hypericum_perforatum_1037_resize.jpg
Ez bizony a csengőlinka orbáncfű, embervérfű, Szent János virága, Szent-Iván fű, Szent Antal virága, Jézus füve. De nevezik még csemegefűnek, csengőfűnek, csengővirágnak, Jézus füvének, lyukaslevelűfűnek, Szent Antal virágának, Szent Iván-virágnak, Szent János füvének, valódi jánosfűnek, vérfűnek.

Az őskeresztények keresztelő Szent Jánosról nevezték el, az ő véréből származtatták a növény eredetét.
or_3.jpg

Angolszász nyelvterületen Szent János füve (St. John's wort) a neve.Úgy tartották, hogy a növény vérvörös, gyógyerejű olaját augusztus 29-én, a szent lefejezésének évfordulóján könnyezi.

Ötszirmú, élénksárga virága a néphiedelem szerint Krisztus lábain, kezein és oldalán található sebeit szimbolizálja.

A legenda szerint a leveleket az ördög lyukasztgatta ki dühében, mert Szent János vére elállta ördögeinek útját.

orb.jpg

Szívesen akasztották az orbáncfüvet kapura vagy ablakba, hogy megóvják a ház népét a szerencsétlenségektől és gonosz lényektől.

 orbancfu.jpg

Ősidők óta varázserőt tulajdonítottak gyógynövénynek, kedvelt szellem- és démonűző szer volt. Az ókori görögök istenalakjaik fölé orbáncfű csokrokat helyeztek, hogy űzze el a gonosz szellemeket. Úgy tartották: nincsen felette az ördögöknek hatalma (erre utal egyik olasz neve is: scacciadiavoli, amelyben a diavoli szó jelenti az ördögöket, a scacciare meg azt, hogy elkergetni, elűzni).

orbancfu_1.jpg

Illóanyagtartalma a nyári napforduló idején a legmagasabb.   A kereszténységben június 24. Szent János, aki más néven Szent Iván napja lett. A tűzgyújtást, máglyagyújtást ezen a napon ősidők óta számos nép gyakorolta, s már a kereszténység előtt isteneik oltárait orbáncfűvel ékesítették, a tüzet pedig orbáncfű-koszorúval a fejükön táncolták körbe.

Ipolyi Arnold Magyar Mythologia című könyvében szerepel, hogy „szent János virága s az említett Szent Iván fű, mely a szent iváni tűzbe vettetett, talán azonos a német johanniskraut – hypericum perforátummal, … régibb neve herba fuga demonum volna, s az ördögök s boszorkányok elleni óvszer …”


Diószegi Vilmos írta Az ősi magyar hitvilág című könyvében, hogy „… Szt. Iván napján … szalma és rőzse tüzeket raknak, virágos füveket vetnek rá, átugrálják."
A „tisztító tűzbe” vetett, „boszorkányság ellen védő” gyógynövények egyike az orbáncfű volt.
Erre utal az alábbi 15. századi vers:

„ Mind a boszorkány s az ártó szellem
hatalmukat vesztik az ember ellen,
ha annak Szent János-nap éjjelén
szedett orbáncfű füzére a mellén.
S hogy házad vész, sem vihar ne érje,
S rontás ellen a szent mindenkor védje,
Mint melleden az orbáncfű füzére,
Virítson a szemöldfán a virágnak vére.”

ooorb.jpg

A háztető felett átdobták az orbáncfű koszorút, hogy egész évük szerencsés legyen.

Az orbáncfű nevet azért kapta, mert úgy tartják, sikerrel gyógyítja az orbáncot. Szent Antal úgy került az orbáncfű kapcsán a képbe, hogy Szent Antal tüzének nevezték az orbáncot.

A szirmokat szétmorzsolva rozsdavörös, vérszínű levet eresztenek, innen a vérrel kapcsolatos elnevezések.

A gyógynövény hatóanyagai erősítik az immunrendszert. Vírusölő és depresszióellenes hatása jelentős. A hatását hosszabb szedés után fejti ki.

Gyorsítja az égési sebek gyógyulását és kisebb mértékű lesz a sérülések hegesedése.

 Régtől fogva használják  idegességgel, szorongással járó betegségek kezelésére. A,,hisztéria" ellenszereként használták. A különböző idegrendszeri megbetegedéseket, pszichés problémákat anno az orvoslás nem ismerte, ezért az ördögtől való megszállottsággal azonosították a lelki bajokat Így alakult ki a nyugtató, kedélyjavító hatású orbáncfűről, hogy a démonokat is elűzi.
Javasolják gyomoridegességre, fejfájásra, hangulatváltozásokra, levertség, alvászavarok ellen. Használják gyomorral kapcsolatos panaszok gyógyítására, már tudjuk: olaja bevonatot képezve védi meg a gyomorfalat. Májbántalmak, az epehólyaggal kapcsolatos bajok ellen is bevethető.

Bőrbetegségekre hámosító, fertőtlenítő és összehúzó hatása miatt használják. Ajánlják övsömör, köszvény, orbánc ellen, sebekre, gyulladásokra, fekélyekre, égési sérülésekre. Itáliában úgy tartották, a kígyómarás egyik ellenszere.

Szimbolikus véletlen, hogy a mohácsi vész Nyakavágó Szent János napján történt..


Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=inrid77&pid=77210

https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ns%C3%A9ges_orb%C3%A1ncf%C5%B1

http://mek.niif.hu/04600/04657/html/unnepikii0042/unnepikii0042.html

http://kisslady.eu/hu/pages/390952

http://www.valloagnes.hu/content/view/page:Orbancfu-Hypericum-perforatum/p:123-132-133

Az első kép: Hans Memling:
Keresztelő János fejvétele

 

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr377736788

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.