Az egri fertálymesterség élő hagyománya a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén a 19. elem

2015. január 15. - netfolk

Mi az a fertály?

Több dolog is lehet, nézzük mi minden:

1. Gabona, bor, méz miegymás mérésére használták. Fertály a neve annak a kétfülű faedénynek is, mellyel a bort az egyik edényből a másikba merték.

2. A fertálytelek más néven negyedtelek egy egész jobbágytelek negyedrésze, tehát területmérték. Birtokosát a negyedtelkes jobbágynak nevezik. A települések egyes részeit, negyedeit is jelenthette. Anno Budapest környékén fertály szerint számították a szőlőültetvények kiterjedését, amit máshol például hold szerint mértek.

3. Az időpont megadására használták, hasonlóan, mint az angolok a quarter szót. Évnegyed – az év utolsó negyede volt az utolsó fertály.

4. Piaci, vásári áruadag neve is fertály volt. Kiskunfélegyházán a négy részre vágott liba egy részét fertálynak nevezik.

5. A fertály súlymérték is: a régi mázsa negyede.

5. Mókásan vagy udvariasan "emberi ülep" megnevezésére is használják.

Ezek mind nem szerepelnek a neves listán. Nézzük, kik a fertálymesterek, s miféle fertállyal van dolguk:

A fertálymester rendészeti és közbiztonsági feladatokkal megbízott tisztségviselő, akit évente a városrész rangos polgárai közül választottak. A városi tanács és a városrész között közvetített, s munkájáért fizetséget általában nem kaptak. Már a 16. sz.-ban működtek németek lakta városokban: városnegyedmester-viertelmeister, tizenkettedmester-rottmeister néven. A fertálymester magyar többségű városokban a 18. sz.-ban terjedt el.

Ők közvetítettek a negyedek és a városi hatóságok között. Felügyeltek a rendre, mind afféle polgárőrök. Hazánkban Egerben maradt fenn ez a tisztség legtovább: egészen 1950-ig, na akkor a történelem kicsit szünetre ítélte a fertálymestereket. 1996-ban újjáélesztették a derék egriek a hagyományt. Számukra ( s joggal ) a folytonosság érzését és az egri öntudatot biztosítja a fertálymesterség szervezete. Az évenkénti választás megtartja és bővíti a mesterek közösségét.

A FERTÁLYMESTER VISELETE:

A tisztséget két ünnepi viseletdarab jelezte. Egyik egy másfél méternyi pálca. Ez a fertálymesteri , amelyre a minden fertálymester saját selyemszalagját is felkötötte. A másik jellemző a fertálymesteri köpeny. Ez egy bokáig érő fekete posztó körgallér piros béléssel, áll alatt ezüst csattal záródik.

Ez a bizonyos százráncú köpeny Egerben nagyobb becsben áll, mint a szenátorok bíborszegélyű tógája.

Mióta fertálymesterkednek Egerben?

Miután 1687-ben a törököt kiűzték, a derék egrieknek újjá kellett szervezni a város közigazgatását. A fallal bekerített várost ekkor négy negyedre osztották és elnevezték hóstyáknak. Maguk közül választottak fertálymestereket, olyan közösségi képviselőket, akiket közéleti tisztesség, vallásosság és feddhetetlen erkölcs jellemzett. Az egri fertálymesterekről, akik a feltételek szerint csak köztiszteletben álló, tősgyökeres egri polgárok lehettek, először a XVIII. század elején tesznek említést a krónikák.

Egy évig tartó feladatuk az volt, hogy ügyeljenek a város rendjére, s képviseljék egy-egy városnegyed érdekeit az elöljáróságon.

Egerben mindig tisztelték a fertálymestereket, mivel az anyagi elismeréstől függetlenül, a város érdekében tiszteletre méltó szolgálatot végeztek, s igen megbecsült tagjai voltak a városnak.

Eger egyre terjeszkedett, s így újabb negyedmesterekkel egészült ki.

Bár egy-egy negyed maga választotta képviselői között jelen voltak az ipar és az egri szőlészet és borgazdaság megbecsült szakértői, a város első negyedének mindig egy magas rangú római katolikus pap volt a fertálymestere.

HOGYAN VÁLASZTOTTAK?

Az „ aktív” fertálymesterek saját köreikből jelölték ki az évenkénti választásra az új fertálymestert. Suttogónak nevezték azt a titkos " jelölőgyűlést", melyet egy hajdani fertálymester pincéjében tartottak. Ott megbeszélték, hogy ki érdemes arra, hogy a következő esztendőben fertálymester lehessen.

A piros bélésű, százráncú fekete vastag gyapjúköpenyben, szalagos bottal járó fertálymesterek némi szünet után jelentek meg Egerben újra. Ma is megtiszteltetés a címet birtokolni.

A BEIKTATÁS:

Felavatásukra a suttogókat követően februárban , a Szent Apollónia napját megelőző szombaton került sor, s így van ez újra.

A több évszázados hagyománynak megfelelően iktatják be a Bazilikában, illetve a városházán megtartott látványos ünnepség keretében a település 14 új fertálymesterét.

Az egri főkapitány avatja fertálymesterré az egy esztendőre megválasztott negyedmestert. Ez az avatás szövege „Szólítalak barátom urat, lépj elő, mert téged az ősi szokás szerint megtartott suttogón a kiérdemült negyedmesterek, a város seriesébe, melyet neveznek város első negyednek, fertálymesternek elválasztottak. Vedd válladra a százráncú köpenyt, mely Egerben nagyobb becsben áll, mint a szenátorok bíborszegélyű tógája. Ahogy válladra veszed a köpenyt, úgy vedd válladra negyeded minden gondját, légy szolgája és támasza. Most megérintelek a szalagos bottal, ezzel téged fertálymesterré fogadlak. Vedd hivatalod jelvényét, légy a becsület és tisztesség bajnoka. Negyeded világító fáklyája."

A fenti szavak kíséretében emelik át a tisztséget jelképező köpenyt a 14 leköszönő polgár válláról az új fertálymesterek vállára. Végül a testület kapitánya a szalagos bottal fertálymesterré "veri" a jelölteket, ahogy itt is láthatjuk: