Netfolk: népművészet, hagyományok

Június - Rák hava avagy Szent Iván hava

2014. június 01. - netfolk

csikosnyari.jpg 

Június a római Júnó istenről elnevezett hónap. Régi magyar neve: nyárelő hava, Rák hava vagy Szent Iván hava. A székelynaptárban: Napisten hava a hónap neve.

 

Jeles napok júniusban:

Pünkösd

 

A pünkösd  ünnepe a zsidó valláshoz kapcsolódik.  Ekkor -a Pészach utáni ötvenedik napon -  ünneplik a hetek ünnepét, a tóra adását, a betakarítást.

A húsvétot követő ötvenedik napra esik pünkösd, mozgóünnep mely május 10-e és június 13-a között kell legyen – idén júniusban van.  Görög nevének (pentékoszté) a jelentése is ötven, a magyar pünkösd szó  láthatóan a görögből származik. Ekkor több régi búcsújáróhelyen búcsújárónapot tartottak, s bár néhány helyen a pünkösdi búcsúnap elvesztette jelentőségét, de Csíksomlyón erre a búcsúra zarándokolnak el a legtöbben.

Pünkösdi bejegyzéseim: http://netfolk.blog.hu/2013/05/06/punkosdi_kiraly_valasztas

PÜNKR.jpg

 

Különleges népszokás a hesspávázás!


http://netfolk.blog.hu/2013/05/06/punkosdi_nepszokasok_hesspavazas

A  Szellemi és Kulturális Örökség listán:

 http://netfolk.blog.hu/2013/05/04/a_szellemi_kulturalis_orokseg_nemzeti_jegyzeken_3_a_punkosdi_templomdiszites_menden

1_5.jpg

 

Úrnapja- Úr napján a szép idő bő termést jelez.

A pünkösd utáni második hét csütörtökje. Az ekkor tartott körmeneteknél úrnapi sátrakat készítettek a falukülönböző pontjain. Ezeket növényekkel díszítették.

Az asszonyok őrizték a felvirágzott úrnapi sátrakat, nehogy a virágokból más falubeli lányos anya elvigyen, mert azzal elvinné a helybéli lányok szerencséjét, azaz a másik falu lányai mennének előbb férjhez. Úrnapja ünnep volt, amikor nem hajtották ki az állatokat, a mezőn sem lehetett dolgozni. A hiedelem szerint az úrnapkor sütött kenyér kővé válna.

bread_1.jpg

 

 Úr napján a napos idő bő termést jelez, tiszta idő esetén sok szénát reméltek.

 

Bővebben: http://netfolk.blog.hu/2014/06/01/urnapja_2013-06

 

Június 8. - Medárd napja

"Medárdus napja ha tiszta,
nem jő a rossz idő vissza!"

 medard_1.jpg

 Medárd napja a hónap legismertebb időjárásjósló napja.

Bővebben: http://netfolk.blog.hu/2014/06/01/junius_8_medard_napja

Június 10. Szent Margit ünnepe

legyek.jpg

Margit  napja- mint Medárd -időjósló nap is, negyvenes nap, azaz ha esik az eső, negyven napig fog esni.

http://netfolk.blog.hu/2014/06/01/mitol_retkes_margit

Június 11. Barnabás napja, mely a júniusi időjós napok közé tartozik

 „Júniusi derült ég bőség, júniusi sár szükség”. - tartja a népi megfigyelés a hónap időjárásáról.  Ekkor  már száraz, napos idő a kívánatos,  mivel ez a gabonaérés ideje.  Így tartja a regula: Barnabás napján "Ha szép az idő, tele lesz a magtár, ám az eső csak pusztítja a szőlőt".

"A júniusi eső koldusbotot nyomhat a gazda kezébe" - tartja a népi megfigyelés.

BARNABAS.jpg

Bővebben: http://netfolk.blog.hu/2013/06/10/_juniusi_derult_eg_boseg_juniusi_sar_szukseg

 

Június 13. Páduai Szent Antal ünnepe

 

Szent Antal és a szerelem:

haz_1.jpg

Szent Antal napja férjjósló, szerelemvarázsló nap is.  Állítólag eredményes, ha e napon  szigorúan böjtölnek a lányok,azaz csak kenyér és víz az egész napi  eledelük és italuk.  Ezt titokban egyedül és teljes titokban kell megtartani.  Éjfélkor aztán a böjtölő lányok felállítják a tükröt az ágy mellé. Pontban éjfélkor a lány keresztben átlépi az ágyat, közben gyertyát gyújt, és e szavakat mondja:

„Szent Antal, kérlek,
Mutasd meg nékem
A jövendőbelimet.”

Akkor, ha belenéz a tükörbe, meglátja a jövendőbelijét.

Mások szerint  ha a lány férjhez akar menni, mást kell tennie. Éjjel ki kell mennie a kertbe, meg kell fognia az egyik fát, és  ezt kell mondania:

„Én rázom a fát.
Fa rázza a fődet,
Főd rázza a vizet,
Víz hozza az én
Jövendőbelimet.”


Dologtiltó nap is: ha egy asszony ezen a napon lisztbe nyúl, kelés nő a kezén.

Bővebben: http://netfolk.blog.hu/2014/06/01/antal_a_legnepszerubb

 

Június 15. – Jolán, Vid napja
Ha esik, hibás lesz az árpa.

Jó bortermés várható, ha Vid napjára a szőlő elvirágzik.

szlo.jpg

Nyári napforduló, a tűzgyújtás és tűzugrás a tisztulás-, egészség- és szerelemvarázslás célját szolgálja.

Június 24. Szent Iván napja

A fény ünnepe ez a nap, hiszen a nyári napfordulótól csupán 3 nap választja el. A szentivánéji tűzgyújtás és a hozzá kapcsolódó énekek az év leghosszabb napját ünnepelték. A XVI. Század óta jelen van a magyar népi hagyományban a Szent Iván napi tűz, bár már az ősmagyarok tűzimádatát is dokumentálták a kortársak. Mágikus célú volt a szentivánéji tűzgyújtás, de gyógyító hatást is tulajdonítottak neki. A máglyát illatos virágokból és gyógynövényekből rakták.

tuzugnezes_1.jpg

Az ünnep fénypontja a tűzugrás volt. Azt a vágyat fejezte ki, hogy a Nap mindig olyan magasra hágjon, mint e napon. A tűzugrásnak termékenységfokozó hatást tulajdonítottak, és jósoltak belőle a lányok házasodására is. Fontos, hogy ki kivel ugrik párban, ki előtt ér földet.

Bővebben: http://netfolk.blog.hu/2013/06/14/szent_ivan_napjara_ne_felj_pajtas_ugord_at_nem_suti_meg_a_pofad

 

Június 29. Péter és Pál napja

Úgy tartották, hogy a búza töve ezen a napon megszakad, kezdődhet az aratás. Ez a nap azonban ünnep volt dologtiltó nap, ezért rendszerint kimentek megnézni a búzát, és egy-két kaszasuhintást tettek, szimbolikusan kezdték meg az aratást.

 koronapeter.jpgkoronapal.jpg

Szent Péter és Pál a Szent Koronán

 

Szent Pétert a halászok patrónusaként tisztelték, s az egykori halászcéhek ilyenkor rendezték a gyűlésüket. Ekkor volt a legény- és mesteravatás a halászok rúdra kötött ponttyal járták végig a falut és köszöntötték vásárlóikat, akik kaláccsal, borral vendégelték meg őket. Cserébe másnap a halászok rendeztek vendégséget finom halas ételekkel.

Péter-Pál napján az eladó leányok vagy házasulandó legények közül, aki elsőnek hallja meg a harangszót, az év végéig megnősül vagy férjhez megy.

Bővebben: http://netfolk.blog.hu/2013/06/27/_peter_es_pal_tudjuk_nyarban

Az aratásról:
A kenyérgabona betakarításának sikerét számos hiedelemmel és szokással igyekeztek biztosítani. A munkát fohászkodással, imádsággal, kalapemeléssel kezdték

A munkát fohászkodással, imádság­gal, kalapemeléssel kezdték. A föld szélén letérdeltek, keresztet vetettek. Az eszközöket a templom falához tették, a pap megszentelte.

 

arato1.jpg

Igen nagy jelentőséget tulajdonítottak az első kévének. Egészség- és termékenységvarázsló céllal a baromfinak adtak belőle a baromfinak. Betegségelhárító szerepe is volt.

aratas.jpg

Az aratókat elsőként meglátogató gazdát vagy családtagját a learatott gabona szalmájával jelképesen megkötözték, s csak akkor engedték szabadon, kiváltotta magát. Ezt borral vagy pénz­zel tehette meg.  Ahol sokan dolgoztak együtt, az aratás szüneteiben maszkos játékokkal szóra­koztatták egymást. Ilyen volt az álesküvő, halottas jelenet, a marokszedők búcsúja, med­vetáncoltatás

Bővebben:

http://netfolk.blog.hu/2013/07/08/az_aratashoz_kapcsolodo_szokasok

 

Tánczos Erzsébet

   A bevezető kép  Csikós István alkotása

 

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr516250425

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.