Netfolk: népművészet, hagyományok

A nagyhét legfontosabb szokásai

2014. április 15. - netfolk

Nagyhét virágvasárnappal kezdődik, ez a húsvétra való felkészülés legintenzívebb szakasza, hiszen Jézus szenvedése, halála s feltámadása egyre közelebb van.

kereszt_feltamadas_1.jpg

 

Nagycsütörtökön a harangok Rómába mennek - azaz elnémulnak.

haran_1.jpg

Ekkor a kereplővel jelzik az idő múlását. E napot zöldcsütörtöknek is nevezték, mert   a friss zöld levelekből készült étel , ami lehetett csalán, spenót, sóska vagy bármi zöld. Fogyasztásával jó termést varázsoltak.

Gyermekek szokása volt  a pilátuskergetés: a templom padjaiban vagy az utcán zajongva esetleg a falu határában bábut égettek.

 Bővebben zöldcsütörtökről itt olvashat:

http://netfolk.blog.hu/2013/03/27/zoldcsutortok_a_hoban

 utolsovacs01_1.jpg

Nagypéntek  Jézus kereszthalálának emlékünnepe, a szigorú böjt és gyász ideje. Körmenettel, passiójátékkal emlékeztek meg.

Nagypénteki rituális tisztálkodó szokás volt  az aranyosvízben, szótlan vízben való mosdás.

A gazdasszony kora reggel  úgy ment ment a kútra, forráshoz,hogy egy árva szót sem szólt. Az egész  család  ebben ebben a vízben mosdott meg.Ennek a szokásnak egészség-, termékenységvarázsoló erőt tulajdonítottak.

 Bővebben  nagypéntekről itt olvashat:

http://netfolk.blog.hu/2013/03/28/nagypentek_612

Nagyszombat éjjel feltámadási liturgiához kötődött a tűzszentelés, ezt követte a határkerülés: a tavaszi vetést, a falu határát járták körül, a határjeleket megújították, megtisztították a vízvevő helyeket, kutakat, forrásokat. A nagyböjt-húsvéti időszakban a tűz és a víz kiemelt szerepet kap.

 

A legnagyobb keresztény ünnep a húsvét.

Nagyszombat hagyományosan csendes nap, ilyenkor a keveset beszéltek, vidámkodni nem volt szabad, hiszen Krisztus a sírban volt szombaton. Ezért   a gyász, a csend, de egyúttal a reményteli várakozás ideje volt nagyszombat.

Bővebben:

http://netfolk.blog.hu/2013/03/29/nagyszombati_szokasok

 

Húsvét vasárnap  Krisztus feltámadását ünnepeljük, melynek kifejezése az,hogy ekkor van  a böjt vége. Vasárnap reggel a hagyományos húsvéti ételeket – sonka, kalács, tojás,megszenteltették a templomban, szigorúan csak ezt követően fogyasztották el.

 Bővebben   húsvétvasárnapról itt olvashat:

http://netfolk.blog.hu/2013/03/30/husvet_vasarnap_775

 

loccs.jpg

Húsvéthétfő az egészség- termékenységvarázsoló szokásunk, a locsolkodás napja. A fiúk, férfiak locsolóverset mondtak, a lányok  növényekkel megfestett festett berzselt vagy viasszal írókázott hímes tojással viszonozták a locsolást. Némely vidékünkön vesszővel csapkodták meg a legények a leányokat, ez a sibálás, s ez is termékenységi szokás.


  Bővebben   húsvéthétfőről itt olvashat:

http://netfolk.blog.hu/2013/03/30/husvet_vasarnap_775

Húsvét hétfőn locsolóbálokat rendeztek,  ekkortól Szent Mihály napjáig a vasárnapi táncalkalmakat  a szabadban tartották.

A húsvétot követő vasárnap a fehér- vagy mátkaváltó vasárnap, mely a rituális barátságfogadás kitüntetett időpontja.

Bővebben: http://netfolk.blog.hu/2013/04/04/komatalat_hoztam

 

A komatál vagy mátkatál küldésével azonos nemű,  kisiskolás korú  gyerekek örökre szóló barátságot fogadtak, amint azt a mondóka is bizonyítja:

 

Koma, koma,komálunk,

Esztendeig kapálunk,

Ha élünk, ha halunk,

mégis komák maradunk.

 

Vagyis minden gondunkban, bajunkban kölcsönösen megsegítjük egymást, fogadalmunk életre szól. A tálra hímes tojás, kalács, bor került. A moldvai csángó gyerekek tojáscserével fogadták mátkává egymást.

 

Tánczos Erzsébet

 

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr536040576

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.