Netfolk: népművészet, hagyományok

Tuskóhózás, állakodalom,áltemetés, bikaütés és más farsangi játékok

2014. február 07. - netfolk

 af.jpg

Farsangi játékok bőven vannak/ voltak, persze nem minden tájégységben dívott mind, hiszen a farsang farka volt a játékok, a mulatság intenzív része. Ismerjünk meg néhányat:


A farsangi alakoskodás Magyarországon már legalább hatszáz éves hagyomány.

Legjellemzőbb vonása, hogy a hétköznapi élettől eltérő ( FORDÍITOTT VILÁG!) dolgok történhetnek,  ekkor egy rövid időre megbomlik a szokásos rend.

Valóban "a feje tetejére áll a világ".

 A hosszú böjtre előtt a farsangi időszakban az evés-ivás, a mulatozás szinte kötelező. A táncmulatságokat, különböző játékokat, vetélkedőket rendeztek, s ekkor volt a legtöbb lakodalom is a falvakban. Aki  viszont pártában maradt, azt durva, vénlánycsúfolókkal gúnyolták.

BÁLOK,TÁNCMULATSÁGOK, LAKODALMAK:

Minden társadalmi réteg megrendezte ilyenkor a maga bálját, a szervezők általában a legények voltak. A "batyus-bálokra" az ételt a lányok, az italt pedig a fiúk vitték, a zenészeket pedig a bálozók közösen fizették ki. Fontos szerepük volt ezeknek a táncos mulatságoknak a párválasztásban. A lányok ilyenkor bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki ha tetszett neki a lány, kitűzte a kis csokrot a kalapjára.

A táncmulatságok legfőbb ideje a farsang volt, ilyenkor értek rá leginkább a mulatozásra, mert ekkor volt a legkevesebb mezőgazdasági munka. Ezek egy része a fonóban kapott helyet, bálok többsége azonban a kocsmában vagy bérelt házaknál zajlott. Minden társadalmi réteg megrendezte a maga bálját. A szervezők a mindenkori legények voltak. A farsangi mulatságoknak rendkívül fontos szerepük volt a párválasztásban. Az egész magyar nyelvterületen számos adat bizonyítja, hogy a lányok ilyenkor adták a legényeknek a bokrétát a kalapjukra.

Az házasságkötések, lakodalmak  ideje is logikusan a farsang időszaka volt.S ekkor  tréfásan,  sokszor bizony tapintatlanul figurázták ki a pártában maradtakat. Ezek a  csúfoló szokások  húshagyó kedd éjszakájához, hamvazószerdához kapcsolódtak. Zajt keltve kiabálták:

Húshagyó,
Itt maradt az eladó!

 

   A farsang adott alkalmat a különféle jelmezek, maszkok felöltésére.

mask.jpg

A magyar falvakban ördögnek, kereskedőnek, cigányasszonynak, katonának, koldusnak, menyasszonynak, kéményseprőnek, boszorkánynak öltöztek be az alakoskodók, de igen népszerűek voltak az az állatalakoskodások. Legkedveltebb  a medve-, ló-, kecske- és gólyaalakoskodás volt. A medvét táncoltatták, a gólya a lányokat próbálta csipkedni, a kecskére, lóra alkudoztak. A néma jelenetektől, a pantomimszerű játéktól a párbeszédes formákig sokféle változata élt e dramatikus szokásoknak.

 A halottas játékoknak, temetési paródiáknak különös jelentőségük volt a farsangi időszak végén, mert összekapcsolódtak a farsang temetésével. Például a medvesalji Hidegkúton menyasszonynak öltöztetett bábut vagy egy menyasszonyt alakító lányt búcsúztattak és sirattak el farsang keddjén a mulatságot megszakítva. A Középső-Ipoly vidékén trágyahordó saroglyára rossz ládát vagy szalmazsákot tettek, ezt négy legény vitte a vállán. Másik kettő a papot, illetve a kántort utánozta. Ének kíséretében égették el a szalmazsákot vagy ládát. A borsodi barkóságnál is a temetési paródia több változatát jegyezték fel. Itt a farsangi időben tartott mulatság zárult böjtfogadó szerdán a pikáns szövegekkel megtűzdelt „halott”-búcsúztatóval.

Farsangi temetés

altem.jpg

Eljátszottak ál-lakodalmat, ál-temetést is.  Utóbbi  halottas játék, temetési paródia, s különös jelentőségük volt a farsangi időszak végén, mert összekapcsolódtak a farsang temetésével.

A  medvesalji Hidegkúton menyasszonynak öltöztetett bábut vagy egy menyasszonyt alakító  hús-vér  lányt  sirattak el  húshagyó kedden  a mulatságot  közepén. Az Ipoly vidékén trágyahordó saroglyára rossz ládát vagy szalmazsákot tettek, ezt négy legény vitte a vállán.  Másik kettő a papot s a kántort utánozta. Énekszóval égették el a szalmazsákot vagy ládát - a menyecske életben maradt! A borsodi barkóságnál a temetési paródia  számos változata élt együtt. Hamvazó szerdán  pikáns szövegekkel megtűzdelt „halott”-búcsúztatóval vágtak bele a böjtbe.

fm.jpg

Voltak a kivégzést imitáló játékok is, ezek húshagyókedden zajlottak : két férfi rabnak, kettő hóhérnak öltözött. A kocsma elé vagy a falu főterére terelték , ahol rájuk olvasták a falu bűneit és „kivégzezték” őket:  az elítéltek fejére cserépedényt tettek, s ezt nyilvánosan leütötték. Aztán " feltámadtak" és éjfélig mulattak a kocsmában. Azért nem tovább, mert akkor hamvazószerda szigorúan böjti nap volt.

Tuskóhúzás

tsk.jpg

A farsangi lakodalmas játékok közül a leglátványosabb a nyugat-dunántúli rönkhúzással, tőkehúzással összekötött mókaházasság. Jó  magas fát döntöttek ki, ezt húzták végig a lányokból, legényekből alakult párok az úton.  Amikor megálltak, tréfás esküvőt tartottak.

 Néhol a tuskót  a vénlányok ajtaja elé letették, hogy reggel, amikor az illető hölgy ki akar jönni, ne tudja kinyitni az ajtaját. Olyan eset is volt, hogy tuskóval szinte felszántották a vénlányok udvarát.Közben - ha nem fulladtak ki a rönkvontatásban - vénlánycsúfoló éneket énekeltek.

Ma is tartják itt-ott, ha a településen nem volt esküvő, akkor tartanak egy bolondos lakodalmat, hogy kicsúfolják a házasodni nem óhajtó fiatalokat.

Húshagyókedden rendezték a tuskóhúzást olyan községekben, melyekben az esztendő során nem volt lakodalom.
Íme egy álesküvőt megnyitó versezet:

"Mélyen tisztelt Közönség!
Felsőbátkifalu nagyközség!
Hajják meg a süketek! Nyíljon ki a fületek!

Nagy eseményt hirdetek, jó mulatságot ígérek:
Azért jöttünk össze ma, legyünk hát egy csokorba.
Házasság lesz ebből tudom, ezt bátran itt megjósolom.
A falu egy legénye, kinek az esze kereke
Mindig jár és meg nem áll,
Kigondolta, úgy tudom, házasodik farsangon."

/Körmend/

Bikaütés:

Kászon völgyében a bikaütés dívik, ez is egy dramatikus játék.
A  szokás az egykori állatáldozatokkal hozható kapcsolatba. A bikát alakító legény egy szalmából készített ruhába bújik, fejére jókora  káposztafőző cserépfazekat helyeznek, arra  meg egy-egy bikaszarvat  rögzítenek, kezébe nagy kolompot tesznek.
A játék során  "gazda" baltával a kezében árulja "jószágát" a falubelieknek. A "kupecek" alkudoznak
a bikára, de nem adják meg az árát,  úgyhogy a gazda inkább fejbe vágja mint káros legyen benne. A cserépfazék széttörik, a legény kiugrik a jelmezből, és tűzbe dobják a " bika" bőrét, s mulatnak tovább. A hídról a patakba seprik a hamut, hogy a víz messzire vigye és megóvja a falu lakóit a rossztól és rontástól.

Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-1271.html

http://etno.lett.ubbcluj.ro/admission/

http://www.historia.hu/archivum/2006/0601tatrai.htm

http://philatelia.hu/galeria/bus%C3%B3j%C3%A1r%C3%A1s

https://www.google.hu/search?q=h%C3%BAshagy%C3%B3&hl=hu&client=firefox-a&hs=qKq&tbo=d&rls=org.mozilla:hu:official&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=G-UZUdGbKczhtQbijoGYDw&ved=0CAoQ_AUoAQ&biw=1024&bih=629#imgrc=LPWgd1u475c5rM%3A%3BuAGumrZTQuLjKM%3Bhttp%253A%252F%252Fwww.barikad.hu%252Fsites%252Fbarikad.hu%252Ffiles%252F2012%252F02%252Fh%25C3%25BAshagy%25C3%25B3%252520kedd.jpg%3Bhttp%253A%252F%252Fwww.barikad.hu%252Fhushagyo_keddi_hagyomanyok-20120221%3B594%3B436

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr85803308

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.