Netfolk: népművészet, hagyományok

Nini, folkmini! A kurtaszoknyás falvak női viselete

2013. szeptember 07. - netfolk

 

kurtaszoknyaaa.jpg Párkánytól úgy húsz kilométerre, a történelmi Magyarország határai persze belül, most a szlovák hátáron átkelve  Garam mellett  találunk hat magyarlakta falvat, ahol évszázadok óta kurtaszoknyát viseltek a lányok. A hat települést különleges viseletük alapján "kurtaszoknyás hatfalu“ néven nevezik. A kurtaszoknyások mindig is kuriózumnak számítottak. Érdekesség, hogy a  eredetileg hét kutraszoknyás falu volt., de Kicsind 1945 után feladta a hagyományt - gondolom, azóta már igen bánják....

kurtaszoknyas.jpg

Csodálom, hogy az elmúlt századokban nem vándorolt oda minden férfiember!

Alsó-Garam völgye és a Garamtól Komárom irányában elterülő dombvidéken, a Palócföld és Kisalföld határán levő területen mindkét nagytáj néprajzi jellemzőit  fellelhetjük. Az Alsó-Garam-menti kuriózum  azonban az úgynevezett „kurtaszoknyás hatfalu" sajátos elkülönülése, melyek: Bart, Bény, Garampáld, Kéménd, Kisgyarmat és Kőhídgyarmat különállására és összatartozására számos magyarázat létezik: az egyik egészen az államalapításkori bényi sáncrendszer építésére és kiszolgálására vezeti vissza a falucsoport elkülönülését. Mások szerint e hat falu közös plébániai körzet volt valamikor a történelemben;  megint mások úgy vélik, hogy a török elől menekülő, azonos helyről elvándorolt lakosság népesítette be e településeket.

kurtaszoknyas2.jpg

Írok én szívesen, de itt szinte minden megnézhető a Garam-mente csodáiról:

 

 

E tájegység a Palócföld és a Kisalföld találkozási területén fekszik. A kurtaszoknyás falvak népi kultúrájában a palócos jegyek a meghatározóak. Ilyen palócos jellegzetesség a keresztelői lakoma, a lakodalmat záró hajnaltüze és a menyasszonykikérés.

A hat kurtaszoknyás falu népének összetartozási jele a kurtaszoknya meg a piros csizma. A folkminihez ugyanis piros, hosszúszárú csizma tartozott!

A hat falu öltözködése  alapvetően azonos, de megkülönböztető jegyei  minden falunak voltak. Az itt élő legények az öltözködés alapján meg tudták mondani, hogy a lány melyik faluból való.

  A nők csörgős piros csizmát, ráncos pörgős szoknyát viseltek, melyből  akár tízet is felvettek. Fodros ing, karjukon szalaggal, a . "karravalóval" nyakukban szalagokból nyakbavaló és többsoros lapos ezüst gyönggyel ékeskedtek.

Kurtaszoknya-77.JPG

A barti Bíbic hagyományőrző csoport tagjain látható a kurtaszoknyás viselet

A viselet eredetét többféleképpen is magyarázzák:

 

A hagyomány egyrészt úgy tartja, az ősrégi magyar népviseletből származik, abból az időből, amikor a magyarok lóháton közlekedtek, így a nőknél a rövid szoknya nem akadályozta a nyeregben való ülést

 

 Más a viselet eredetét a török hódoltság korára helyezi. Történt ugyanis, hogy az esztergomi török basának nagyon megtetszettek a lányok, asszonyok. Azért, hogy többet lásson bájaikból, elrendelte, hogy kurtítsák meg  szoknyáikat. Az asszonyok eleget tettek a parancsnak, de nem úgy, ahogy a basa azt gondolta.

 

A szoknyák aljából egy széles sávnyit ugyan levágtak, de közben furfangos módon a derékrészt ugyanennyivel meghosszabbították. Logikus módon az immár rövidebb szoknya ugyanoda csúszott vissza, ahol eredetileg is volt. 

 

A szoknya hossza különben többször változott. 1839-ben egy angol utazó, John Paget azt jegyezte fel, hogy ezen a vidéken a lányok, asszonyok török módra– az arcukat szégyellősen elfedik. Cserébe  a szoknyájuk olyan kurtácska, hogy a csizmaszárat sem éri el; s az így kivillanó térdüket  büszkén mutogatják. A XX. század első felének  fényképfelvételei szerint akkor a szoknya féllábszárig ért.  Napjainkban újra a térd fölött végződik.

 

 

 

 

folkmini.jpg

 

 

A falvak legfőbb specialitása azonban a hosszú derék: a szoknyát csípő alatt viselték, amit a pruszlikra vagy mellényre dolgozott hurkaszerű pofándli tartott.

 Íme:

kurtafpofándlii.jpg

 

 

És íme:

kurtapofándli.jpg

Leggyakrabban ezt a szép és érdekes viseletet a barti Bíbic hagyományőrző csoport tagjain láthatja a nagyérdemű. Számos föllépésük van Szlovákiában, de Magyarországon is gyakran megfordulnak.

 

Mi a pofándli? Hát farkolbász!

 15-20 centiméterrel  a derekuk alá vállpántos farpárnát,  azaz  csípőpárnát, avagy pofándlit , megint más néven farkolbászt helyeztek. Erre a párnára került rá  tucatnyi, térd fölött végződő ráncos szoknya, úgy, hogy a legalsó szoknyához képest a többi egy-egy centiméterrel rövidebb volt, s hangsúlyozta is az eltolt derékvonalat. Ezzel csípőjüknek nemcsak a terjedelme, hanem a helye is módosul.

Ott jellemző csípőpárna  ahol a széles csípő az ideális. Tehát nem akartak anorexiásnak látszani!

A lányok, hogy szépen ringjon - azt mondták: Idesanyám, indítsa el a farom!

kurtaszoknyas1.jpg

Alul durva gyapjú szamárszőr szoknyát, feljebb vékony posztószoknyákat, moldonyokat  vettek magukra. Az ünnepi felsőszoknya apró virágú kartonból vagy selyemből készült. A legtöbb szoknya kétaljú, az aljába belül tenyérnyi széles fodrot varrtak, hogy szebben álljon.
Keskeny kötényük hossza a felsőszoknyáéval volt azonos. Az ünnepi kötény fehér, színes szalagját elöl kötötték meg.

A fiatal lányok ünnepi inge bő ujjú , vállban buggyos volt. A könyök fölött ráhúzott gumival megerősített, hátul színes szalagcsokorral. Az ingujj végének jellegzetesen széles, finom fodra az alsókarra omlott. Hosszú derekú, feszes pruszlikjukat gyakran összevarrták a szoknyával, amelyik ünnepre mintás selyemből vagy bársonyból készült.

A pruszlik fölé fodros szélű, fehér tüll vállkendőt vettek, melynek végeit a hason félkörívben leeresztették, aztán vezették hátra. Hátul széles szalaggal kötötték meg.
A női csizma hétköznap fekete, ünnepnapon piros színű volt. Talpára csikorgót, sarkára fémdarabokból készített csergő sarkantyút erősítettek – csilingeltek a lányok ahogy mentek...

Az idősebb asszonyok hosszabb szoknyát hordtak, és ruhájuk színe fekete. A fejükre fekete kendőt kötnek. A mai viselet eltér a régiektől: a mai kor alapanyagait használják. De bizonyos, hogy a lányok ugyanazokkal a mozdulatokkal ringatják a pofándlit, ahogyan a régi kamaszlányok tették.

A kurtaszoknyás régió falvainak fiataljai őrzik, ápolják hagyományaikat: a viseletet a Garam menti falvak magyar lányai-asszonyai ma is magukra öltik az  ünnepeiken.

Leggyakrabban ezt a szép és érdekes viseletet a barti Bíbic hagyományőrző csoport tagjain látható. ŐK  Szlovákiában és Magyarországon is gyakran  fellépnek... Ők azok:

 

kurtalanyok.jpg

 Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://blogleany.blogspot.hu/2012/02/ferfiszemek-orome-es-nepi-mini.html

http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?pid=19390

http://rece-fice-fono.blogspot.hu/2013/06/also-garam-es-ipoly-mente-nepmuveszete.html

http://fenykozpont.hu/kurtaszoknyas-nepviselet.html

http://www.polgarokhaza.hu/index.php?eid=509

http://www.felvidek.ma/kitekinto/magyarorszag/32518-felvideki-estek-a-polgarok-hazaban

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-677.html

 

 

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr595463885

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2013.09.08. 08:04:04

tényleg jó rövid. :D

Érdekes írás volt, köszi érte!

csker 2013.09.08. 10:11:24

Az írás első mondata korrigálva: "Nem is olyan messze a mai északi határtól...".

netfolk 2013.09.08. 11:17:29

@doggfather: Köszönöm, hogy elolvastad, és megosztottad a véleményedet. sok jót!

dex.ion 2013.09.08. 11:47:12

a barti Bíbic hagyományőrző csoport tagjai, na ez a csoportkép roncsol, és nem a ruha miatt

Momina 2013.09.08. 17:16:42

Szép, csinos viselet, de hát melyik ünnepi népviselet nem az? Érdekes írás volt!

Petrás Rudolf 2014.06.21. 19:21:00

A hat falu eredetileg hét volt. Kicsind 1945 után feladta a hagyományt.

Frederick 2018.03.15. 17:10:43

Gondolom, ez a cikk ugyanannak a propagandának a része, mint a "Kurtaszoknyás lakodalom" mozgóképes blöff. Patyomkin-falu. A parasztromantika egyik terméke. Ha az ember Móricz Zsigmondot olvas, akkor tisztában van vele, hogy a paraszti élet egyáltalán nem ez a móka és kacagás. Az ilyenfajta tündérmese is csak arra jó, hogy elkerüljük a rideg valósággal való szembenézést.

cassetto-tiroir.blogspot.hu/2017/10/nepviselet-fasizmus.html