Netfolk: népművészet, hagyományok

Szent Anna, Kedd asszonya - idén keddre esik a napja

2013. július 25. - netfolk

leonardo-da-vinci-szent-anna-harmadmagaval1.jpg

 

Július 26-a Szent Anna, a magyar néphagyományban Kedd asszonya napja.

Miért Kedd Asszonya?

 

A kedd munkatilalmi nap volt az asszonyok számára: nem moshattak, és a gyermeket sem fürdethették meg, mert aki mos, azt megbünteti a kedd asszonya. Aki megszegte a tilalmat, azt a Boldogasszony megbüntette. A kedd az ország egész területén tilalmi nap volt, de csak keleten hozták kapcsolatba kedd asszonyával. Ez a tilalom a szomszédos népeknél is megtalálható. Ilyen a keddi boszorkány a románoknál, az oroszoknál a szerda asszony, az ukránoknál a haragos péntek,  a németeknél Holle anyó, aki meg a csütörtökön végzett munkát büntette. ((( Legalább biztosítva volt a nőknek is a pihenőnap!)))

 A kérdésre, hogy ki a kedd asszonya azt felelték hajdan, hogy a Boldogságos Szűz, mert ünnepei keddre esnek. Ez persze nem pont így van.  A főbb Mária-ünnepeket ha nézzük:  Mária születése, vagyis Kisasszony-napja szeptember 8-ára, a Szeplőtelen fogantatás ünnepe december 8-ára, Gyertyaszentelő  február 2-ára Gyümölcsoltó  március 25-ére, Sarlós Boldogasszony július 2-ára és így tovább,  vagyis Nagyboldogasszony napja augusztus 15-ére esik, tehát a dátum adott, a hét napjaiból bármikorra eshet. A Boldogságos Szűznek egyik ünnepe sincsen a keddi naphoz kötve.

St. Ann Picture.gifHárom generáció a képen.

Akkor kicsoda?

A keddi nap a Boldogasszony napja, akkor általában az asszonyokat különleges védelem illette meg, nem végezhettek nehéz, fizikai munkát, illetve tilos volt mosniuk. Népi vallásosság több Boldogasszonyt is ismer, köztük Kisboldogasszonyt. Máriát a kereszténység kezdetén Kisasszonynak hívták, és éppen a Nagyasszonnyal ellentétben kapta nevét. Vagyis Nagyboldogasszony nem Mária volt, hanem a népi képzeletben Szent Annát nevezték így.
Nagyboldogasszony a gyermeket várók, és gyermekágyasok, valamin a kisgyermekek védője, és hozzá folyamodnak azok is, akiknek nem lehet gyermekük. Hogy segítségét megkapják, kilenc keddet böjtölnek pünkösd után. Szent Anna napjának tartották a keddet.

StAnne.jpgHárom generáció a képen.

Boldogasszony ágya:

A magyar Nagyboldogasszony különlegessége, hogy a gyermekágyat Boldogasszony ágyának nevezték. Különféle tárgyakat helyeztek el benne, amelyek a védelmet szolgálták (pl. kést, fokhagymát, kakukkfüvet, kenyeret, sót).

Ez a hiedelem  a kereszténység felvétele előtt keletkezett.  Miután a szülő nő kikel a  gyermekágyból, és elmegy az avatásra, ezután eláldják a Boldogasszony poharát: a bába, vagy a legöregebb asszony jogosult elsőként megtenni ezt, és felmutatja a poharat, tehát valóban áldozatot mutat be. Áldozatot csak isteneknek szoktak bemutatni, vagyis a gyermekágyat őrző Boldogasszony eredeti alakja isten lehetett.

 

DE:

Bár a Nagyboldogasszonynak és Szent Annának van közös vonása,  MÉGSEM beszélhetünk azonosságról. Nagyboldogasszony ugyanis maga a termékenység,  Szent Anna sokáig meddő volt és csak hosszú böjt és ima után került áldott állapotba. A keresztény egyház az évszázadok során MÉGIS összemosta az ősi magyar hagyományt és a 19. századra már sok faluban a meddő asszonyok pünkösdöt követően kilenc kedden át böjtöltek és Szent Annához, valamint Nagyboldogasszonyhoz egyaránt imádkoznak, hátha meghallgatásra találnak.

Élet és halál a hagyományban:

Szent Anna nap haláljósló napként is ismert volt Reggel a kíváncsiak virágkoszorút kötöttek és azt addig dobálták a háztetőre, amíg fennakadt. A babona szerint ahányadik dobásra akad fenn a koszorú, annyi év múlva halnak meg.

Szent Anna alakja:

 

 

Szent_Anna.jpg

A katolikusok Szűz Mária édesanyját tisztelik benne, BÁR Mária szüleiről, Annáról és Joakimról az újszövetségi könyvek egy árva szót sem szólnak.  A legenda szerint Anna első férje volt Joakim. Sokáig nem volt gyerekük, végül is angyali jövendölést követően Anna teherbe esett és megszülte a Szűzanyát. Joakim  aztán meghalt,   Anna viszont újból férjhez ment. Új férjétől, Kleofástól fogant a „második” Mária, kinek négy fia lett Jézus unokatestvére, és – egy kivételével – apostola:. Anna Kleofást is eltemette,  aztán meg újból férjhez ment, ezúttal egy Salamon nevű emberhez. Neki szülte a „harmadik” Máriát ( ez a név igen bevált), aki  újabb unokafivéreket és apostolokat szült. Micsoda remek legenda egy nagy családról!

A kopt keresztény felfogás  a három Máriából egyet csinált, s fiaikat Jézus fivéreinek tette meg.

Anna a hagyomány szerint július 26-án halt meg és szinte azonnal a keresztény szentek közé emelkedett, azóta ő bányászok, a hajósok, szabók, gazdaasszonyok, anyák, özvegyek, valamint a házasságban élők, S VAN-E AZ ELŐZŐVEL KAPCSOLAT,  a járványos betegségben szenvedők és a haldoklók pártfogója. Sok asszony hozzá folyamodik segítségért, az ő tiszteletére böjtölnek, és az ő amulettjét viselik magukon a meddő, a várandós és a szülő nők.

Tisztelték azok is, akiknek foglalkozása  asszonyi gondoskodással*függ össze: szövőmunkások, csipkeverők, söprűkötők.

 

Szent Anna- tó legendája

 

„Vannak Nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava. A legrégibb időktől a legújabbig szüntelen vallásos eszmék Sion-köde lebegett e táj fölött, ez volt a rajongók, az ihlettek Libanonja, ami Izráelnek az Olajfák hegye, a hindunak a gangeszi szent völgy, az északi skandinávnak az Igdrazill árnyéka alatti magány, s a hellén költészet arany árnyképeinek a Tempe: az Erdélynek a Szent Anna tava.” -írta Jókai.

 

(Székelyföldi monda Benedek Elek feldolgozásában mindjárt jön, de előbb a nap egyik nevezetes Annája, a legszeretetreméltóbbak egyike, aki annak példája, hogy hitelesen, szépen is lehet... Sőt, úgy lehet. Na, ki ő?)

 

 

 

És íme csodás legendánk:

 

A Kárpát-medencei magyarság leghíresebb zarándokhelye a székelyföldi Szent-Anna tó. A Szent Anna-tó egy krátertó az Erdélyi Csomád-hegység egyik kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába. A másik kráterben a Mohos-tőzegláp található. A szép természeti képződmény keletkezéséről egy legenda szól, eszerint a tó helyén régen egy vár emelkedett.

Itt virtuálisan körbeutazhatjuk a tavat:

 

Itt meg is hallgathatjátok és nézhetitek: http://egyszervolt.hu/anim/szent-anna-to.html

 

Mint egy nagy tál fenekén a víz, pihen Szent Anna tava égbenyúló hegyek aljában. Köröskörül fenyvesek koszorúzta hegyek. Járjatok be minden földet s szebb képet ennél nem találtok. Ugyan ki gondolná, hogy ennek a gyönyörűséges tónak a helyén egykor, réges-régen, szörnyű magas hegy volt s hogy tetején büszke vár, amely kevélyen nézett le a csíki meg a háromszéki falukra. De nem egymaga kevélykedett e vár Csík és Háromszék felett, átellenben, egy órányira, a ként lehelő, fojtós szagú Büdös barlang felett is vár állott. Jaj, de rég lehetett! Nyoma sincs most e várnak. No de az emléke megmaradt mindkettőnek.

Két testvér lakott a két várban, mindkettő kevély, gőgös szertelen. Szívükben nem lakozott szeretet senki iránt. A föld népét sanyargatták, fosztogatták s egymást sem szerették. Mindig vetélkedtek, dicsekedtek: kinek van többje. Mind a két vár pincéjében kádakban, élére verve állt a tenger arany, ezüst.

Egyszer aztán, honnét, honnét nem, messze földről egy nagy úr jött látogatóba a büdösi vár urához. Hatlovas hintón jött. No, ilyen hintót, ilyen hat lovat még nem látott. Színarany volt annak a hintónak a kereke, tengelye, rúdja; arannyal, ezüsttel, gyémánttal volt kiverve a lovak szerszáma s haj! a lovak tüzesebbek voltak a sárkánynál. Hiszen nem is volt többet nyugodalma a büdösi vár urának, amint meglátta ezt a hintót, ezt a hat lovat. Mindjárt rászegődött a vendégre, nem hagyta békében: adja el neki a hat lovat hintóstól, szerszámostól.

- Adok érette hat kád aranyat.
- Nem eladó, - mondotta a vendég.
- Ráadásul a torjai uradalmat.
- Nem eladó!
- Megállj, - gondolta magában - azért mégis az enyém lesz.

Nagy vendégséget csapott, folyt a bor, akár az Olt vize s mikor a vendég virágos kedvre derült, a büdösi vár ura elővette a kockajátékot. Arra számított, hogy majd a kockán elnyeri a lovakat hintóstól, szerszámostól. Hát jól számított, mert vele járt a szerencse. Elnyerte a vendégének mind a pénzét s tetejébe a hat szép lovat mindenestől. Ahogy aztán elbúcsúzott a vendég, első dolga volt, hogy meglátogassa testvérét. Csak úgy repesett a szíve az örömtől, mikor előállott a hatlovas hintó. Hej, de megirígyli majd ezt a testvére! Lehet aranya, ezüstje több mint ő neki, de ilyen hatlovas hintaja nincsen.

A testvére éppen ott ült a vár pitvarában, mikor bevágtatott a hatlovas hintón. Szeme-szája elállt a csudálkozástól.

- No, öcsém, van-e ilyen hat lovad? - kiáltott diadalmasan.
- Ilyen nincs, - mondta az öcs - de lesz különb.
- De már azt szeretném látni!
- Hát még huszonnégy óra sem telik belé, meglátod!
- Ennél különb! Én meg azt mondom, legyen a tied a váram s minden uradalmam, ha ennél különb hat lóval jössz hozzám.
- Nem is hattal, tizenkettővel!
A büdösi vár ura fel sem ment az öccséhez, csak meg akarta mutatni a lovait, hadd lepje el a sárga epe az öccsét, - megfordult s hazavágtatott, mint a sebes szél, még annál is sebesebben.

Egész nap tünődött az öcs, hogy honnét szerezzen különb tizenkét lovat. Hiába tünődött, hiába törte a fejét, nem tudta elgondolni, hogy hol találna nagyhirtelen olyan hat lovat, nem olyat, különbet s nem is hatot, tizenkettőt. Keservesen megbánta a hirtelenkedését. Hanem egyszerre csak mi jutott eszébe? Az jutott eszébe, hogy várába hozatja a vidék legszebb tizenkét leányát, azokat hintóba fogatja s úgy megy a bátyjához. Összeparancsolta a jobbágyait s küldte őket mindenfelé, ki hol a legszebb leányt tudja, hozza ide.

Egy fél nap sem telt belé, jöttek a jobbágyok s velük a leányok; voltak százan is, egyik szebb a másiknál, de a legszebb köztük egy Anna nevű volt. Ezt választotta először a vár ura. Aztán még tizenegyet melléje. S mikor ott állottak külön, szép sorjában, a szín alól előhúzatta aranyos hintaját s elébe fogatta a tizenkét leányt.
Szegény leányok! Reszketve állottak a hintó előtt. Szemükből szakadt a könny mint a záporeső, feltekintettek az égre, onnét sóhajtottak segedelmet. Aztán az úr felugrott a bakra, kieresztette bakos ostorát, nagyot rittyentett, csak úgy zengett-zúgott belé az erdő.

- Gyi előre, gyi!
A leányok támolyogva léptek előre, de meg sem tudták mozdítani a nehéz hintót. Hej, szörnyű haragra gerjedt a hatalmas úr! Elővágott a rézcsapós ostorral, éppen Annára, aki legelől állott. Patyolat fehér húsából kiserkedt a vér s jajszava felhatott a magas egekig.
- Gyi, Anna gyi! - ordított az úr s másodszor is rávágott.
- Verjen meg az egek Ura! - jajdult fel Anna. Süllyedj a föld alá, ártatlanok megölő gyilkosa!

S ím, abban a pillanatban elfeketedett az ég, villámlott, dörgött, ég, föld megindult, recsegtek-ropogtak a fák, a vár tornya ingadozni-hajladozni kezdett, aztán hirtelen összeomlott, utána az egész vár s a föld süllyedt mind alább, alább, mígnem egyszerre víz alá borult. És halljatok csudát, mikor lecsendesült az ég haragja, a vár helyén egy gyönyörűséges tó pihent s a tóban tizenkét hattyú úszkált. Távol tőlük egy sárkány vergődött a tó forgatagában, erőlködött, hogy megfogja a tizenkét hattyút, de nem tudott kikerülni a forgatagból.

A tizenkét hattyú meg csak úszott, úszott szép csendesen, kiszállottak a tó partjára, ottan megrázkódtak s leánnyá változtak ismét. Siettek haza mind a falujukba, csak Anna maradt ott. Kápolnát építtetett a tó partjára s ebben a kápolnában töltötte az életét csendes imádkozással. És jöttek, zarándokoltak a népek mindenfelől a kis kápolnához, együtt imádkoztak a szentéletű leánnyal, kit még életében szentnek nevezének, halála után pedig róla nevezték el a tavat Szent Anna tavának.

E nap a kender nyűvésének kezdőnapja.

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/szent_anna_es_szent_joakim

Kálmány Lajos:Boldogasszony - Ősvallásunk Istenasszonya. Főnix Könyvműhely, 2002

http://alfahir.hu/szent_anna_kultusza_%C3%A9s_az_anna_napi_hagyom%C3%A1nyok-20110726

http://mercator.elte.hu/~sztqadt/TDK/Sztanna/sztanna_legendaja.html

http://www.transfigurationcatholic.org/Tribute%20to%20St.%20Ann.htm

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr605423139

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

susako 2017.07.26. 13:02:06

Nagyon-nagyon értékes, érdekfeszitö történetek!..Köszönöm szépen!!