Netfolk: népművészet, hagyományok

Pusztinába kéne menni...

2013. június 10. - netfolk

Pusztina Moldvában fekszik. Nincs közel az anyaországhoz, mégis, szerencsére, egyre többen keresik fel ezt a hagyományaival élő csángómagyar falut. Pusztinát 2070-en lakják, ebből 2055 fő csángó, s ők mind beszélnek magyarul, ami igen jó nyelvi állapotot jelez.

pustttemplom.jpgPusztina a Szent István templommal.

Ide látogatott csoportunk a Csillagösvény Utazási Iroda http://www.csillagosveny.utazas.hu szervezésében. Első utunk a Magyar Házba vezetett, ahol már a tornácon vártak bennünket a híres-neves hagyományőrző csoport tagjai. 

pustfogadas.jpgA csoport vezetője Nyisztor Ilona népdalénekes, pedagógus és művelődésszervező, akit a csángó zenei kultúra leghitelesebb követeként tartanak számon.

nyisztorprofil.jpgNyisztor Ilona  (MTI fotó)

Több kitüntetés birtokosa, amelyek közül a legjelentősebb a Csángó Kultúráért díj és a Magyar Örökség díj. Ilona Pusztinában született, ott kezdte el gyűjteni a népdalokat előbb az édesanyjától, aki a magyar folklór talán legnagyobb tudású adatközlője, aztán a falubeli öregektől, majd a távolabbi falvakból is. Táncok gyűjtésébe is fogott, közben maga is énekelt és énekelt. Arra a kérdésre, hogy mióta énekel csángómagyar énekeket Ilona elmondta, hogy kisgyermek kora óta, de akkor még csak a román énekekkel lehetett versenyeken részt venni, iskolai ünnepélyeken fellépni.” A '90-es évektől kezdve a magyar anyanyelvi oktatáson keresztül „tanítja vissza" a gyerekeknek a csángómagyar énekeket, dalokat, táncokat, s járnak fellépni.

pusztina 81.jpgGenerációk énekelnek és táncolnak együtt.

Nyisztor Ilonának mára öt CD lemeze jelent meg. Elhivatott pedagógusként sokat tesz azért, hogy megismertesse a gyermekekkel a magyar örökségüket, a csángó táncokat, énekeket és népmeséket. Heti rendszerességgel néptáncokat és népdalokat tanít a Magyar Házban a pusztinai hagyományőrzők csoportjainak: gyerekeknek, fiataloknak és időseknek egyaránt. Az általa irányított folklórcsoportok számos hazai és külföldi fesztiválon, népdalversenyen, vettek már részt, ahol tanítványait díjakban és más elismerésekben részesítették. S nem csak velük ismerteti meg a csángómagyar örökséget, hanem velünk, anyaországbeliekkel is.

pustcd.jpg

 A hagyományőrző csoport szívmelengető, hiteles szép műsora könnyeket csalt a nézők szemébe. Ilona azt mondta, a mi elfogódottságunk is hozzájárult ahhoz, hogy a program feledhetetlenül jól sikerült. Öröm volt látni, hogy a csoportban kisgyermekek és meglett asszonyok együtt énekeltek, táncoltak, láthatóan nemcsak a mi, hanem saját örömükre is. Ilonától megtudhattuk, hogy egyre több a csoportban a fiatal, s mára már a fiatalemberek is szép számban vannak jelen. Bemutatta a jövő egyik énekesét, Száras Marikát.

pustszaras_1.jpgSzáras Marika énekel.

A kicsi leány nem hagyta magát elbizonytalanítani a nagyszámú érdeklődőtől, csillogó szép hangján szólaltatta meg a csángó dalokat. Az asszonyok és a fiatalok közül is többüket láthattuk már Magyarországon is, például Budapesten a Csángó Bálon. Ezért ismerősként köszönthettük Kaszap Johannát és Pusztiánu Valeriát. Ők ősztől középiskolába mennek, reményeik szerint együtt maradnak, s az éneklést is folytatják. Csillogó szemmel mondják, milyen jó Nyisztor  Ilonától éneket tanulni. Talán ez a kiváló tanár-diák kapcsolat a pusztinai énekesen sikerének egyik titka, hiszen a kis faluból már igen sokan eljutottak például a „Hajnal akar lenni” Kárpát-medencei népdalvetélkedő döntőjéig – ezt 1994-ben Nyisztor Ilona nyerte meg-, s a Fölszállott a páva! tehetségkutató versenyen is szurkolhattunk a pusztinaiaknak.

Kérdésemre Nyisztor Ilona elmondta, hogy a gyermekek között mára kialakult egyfajta egészséges versengés, hogy ki tud szebben énekelni. Arra a kérdésre, hogy mitől lesz valakiből jó énekes tömören ezt válaszolta:10% talentum és 90% munka kell az eredményhez, meg hogy a szívét is odategye az ember. A legkitűnőbb tanítványok: Coarda Dária, Catana Alina, Száros Marika, Mátyás Karina, László Anna-Maria  az alsósok közül. Catana Eduárd, Tamás Karina, László Krisztina, Pusztiánu Valeria, Caszápu Ioana, Kaszap Johanna  a felső tagozatosok kiválóságai.  

 pustenek1.jpg

  Kaszap Johanna  dalol: Pusztinai nagy hegy alatt...

A hagyományőrző műsort a Magyar Házban tekinthette meg csoportunk, ahol meg is vendégeltek bennünket olyan ízletes helyi fogásokkal mint a savanyú leves meg a csángó galuska. Volt idő arra is, hogy bejárjuk az épületet, ahol délutánonként magyart tanulhatnak az érdeklődő gyerekek. Pusztinában a 102 gyermekből 86 él a magyar tanulás lehetőségével. 2002-ben sikerült bevezetni az iskolákba a magyar anyanyelv oktatását. Ez heti 3-4 órát jelent. 12 éve van lehetőség tanórán kívül magyart tanulni, ezeket az órákat a Magyar Házban tartják.

E sorok írója nem tudta feledni, hogy tanár: kérésemre megmutatták a gyerekek a magyar tankönyveiket, s megnézhettem a tantermül szolgáló otthonos, világos helységet is.  Közben mellékesen kiderült, hogy műsorukban dorombnak is szerepe lett volna, de az összes elromlott mostanra, s ilyen váratlan kiadást nem tudnak kigazdálkodni.  Elkél a segítség Pusztinában!

pusttanterem_1.jpgTanterem a Magyar Házban.

 

 

A 2006-ban elkészült és rendeltetésének átadott pusztinai Magyar Ház programjainak vezetésével Nyisztor Ilonát bízták meg, s a hely igazi közösségi tér lett. A nyári Pusztinai Zenetáborban Kobzos Kiss Tamás évek óta tanítja a gyerekeket kobzon játszani, a Gulyás család és kedves ismerősük nyaranként egy héten át kézműves programokat tart a gyermekeknek. A házban meg is szállhatnak az érdeklődők, bár a pusztinai  családok is örömmel látják a vendégeket. Pusztina ideális célpont annak, aki falusi környezetben szeretné eltölteni szabadidejét, és el szeretne mélyedni a csángómagyar kultúrában. Az a szó, hogy turista Moldvában ismeretlen, a vándor ősi tiszteletén alapuló megbecsüléssel fogadják az érkezőt: vendégként, aki kedvére részt vehet a falu életében, belekóstolhat a hagyományos mesterségek világába. Sőt, ki is próbálhatja a csángó szőnyegek és terítők elkészítését! A moldvai zene és tánc sajátos világa pedig rabul ejti az embert. A faluból túrákat lehet tenni a környező erdőkbe, tisztásokra. Látnivaló Frumósza, a Szalánc-fürdői borvizes üdülőhely, az aknavásári sóbánya meg a békási duzzasztó gát, amely az ország legnagyobb duzzasztott tava.  Turisztikai célpont lehet Borszék is, ahonnan érdemes elmenni a Maros völgyébe, Maroshévízre, a Békás-szorosba, a Gyilkos-tóhoz, illetve a világörökség részét képező moldvai kolostorokba.

 pusttemplombelso.jpgA Szent István templom.

Csoportunk pusztinai tartózkodásának egyik csúcspontja a Szent István király tiszteletére épített templom meglátogatása volt. Mint a többi Szent István után elnevezett moldvai katolikus templomot, az egyház a pusztinait is át akarta nevezni, de a falu ezt nem hagyta. Így a pusztinai templom oltárképén ma is Szent István király látható magyar öltözetben, amint a magyar koronát Mária felé nyújtva országát Boldogasszony oltalmába helyezi.

A hatályos román törvény értelmében a moldvai templomokban magyar nyelvű misére még mindig nem kerülhet sor. Magyar ének azért ma már engedélyezett, így a legkeletibb Szent István templomban Nyisztor Ilona és tanítványai előadásában hallhattuk többet között az Ó Szent István dicsértessél, menny és földön tiszteltessél!, a Boldogasszony anyánk …  kezdetű énekeket és a Csángó himnuszt is - örök élmény marad minden jelenlevő számára!

 Úgy kezdtem ezt az írást, hogy Pusztinába kéne menni. Most pontosítom: s aztán vissza kell térni, mert az ember a szívét hagyja ott!

 

Tánczos Erzsébet írása

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr645339670

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.