Netfolk: népművészet, hagyományok

Lakodalom, sokadalom, nincsen akkor beteg asszony...

2013. április 10. - netfolk

vasar1.jpg

 

 

A márciusi ifjak nem véletlenül tervezték megmozdulásukat eredetileg a József napi vásár idejére, hiszen Bécs után Pesten voltak a legnagyobb Duna-menti vásárok nagy sokasággal, sok néppel, portékával.

Régen kiemelkedő jelentőségűek voltak a vásárok, melyeknek kereskedelmi szerepük volt a legfontosabb, de társadalmi, műveltségcserélő  jelentőségükről sem feledkezhetünk meg.

 Pesten az évi első a József-napi vásár  volt (március 19.), ezt tavaszi vásárnak is  nevezték. A következő a Medárd-napi (június 8.) Mivel a  Medárd-nap időjós nap (ha Medárd napján esik az eső, akkor negyven napig esni fog), mindenki leste, hogy esik-e az eső vagy sem. A Medárd-napi vásár, amit nyár eleji vásárnak is mondtak,  igen nagy forgalmú volt, sok külföldi jelent meg rajta. A János-napi vásár augusztus 29-én volt, nem tartották még igazi őszi vásárnak, sokan nyárutói vásárnak is hívták.  A János-napi vásár hiányait, mulasztásait nagyban pótolta a Lipót-napi vásár (november 15.). Ez volt az igazi őszi vásár.  A  hagyomány is azt mondja, hogy Pesten november 15-e körül mindig jó idő volt,  nagy volt a Lipót-napi vásár, tele mindenféle áruval, sok-sok vevővel. A  télre való felkészülés jellemezte.

Az őszi népszokások nehezen választhatók el a nyáriaktól hiszen  a gazdasági évet lezáró ünnepek szeptembertől novemberig tartottak. Ilyenkor fizették ki a cselédek bérét, hajtották haza az állatokat, számoltak el a juhászok, kondások, gulyások és tartották a pásztorünnepeket. A hagyományos falusi élet  kiemelkedő eseményei voltak a vásárok, vagy sokadalmak. Országosan ez egyik  legismertebb volt a Mihály-napi vásár.

 

Piac1.jpg

Mit jelent? Honnan származik?

A vásár iráni jövevényszó, még a honfoglalás előttről származik. A vásárok nagy jelentőségét bizonyítja, hogy gyakran előfordul a magyar helységnevekben: Kézdivásárhely, Marosvásárhely, Hódmezővásárhely, Asszonyvására, Martonvásár. A vásár szóból ered maga a vasárnap szó is, mely a vásár napját jelöli Az egyház nem támogatta a vasár- és ünnepnapokon tartott vásárokat. Sok helyen ezért a vásár napja idővel a hétfő s esetleg az azt követő kedd és szerda lett. Az állatvásárt követő napon vagy napokon a kirakodóvásárt tartották. Azért volt ez így, mert az állatokért kapott pénzen tudták aztán megvenni a parasztok a számukra szükséges dolgokat.

Az országos vásároknak más elnevezései is vannak. Az egyik  a sokadalom, mely  azt bizonyítja, hogy  erre az alkalomra nagy tömeg gyűlt össze. A vásár egy másik elnevezése a  szabadság.  Ez a név  arra utal, hogy akkor és ott kötetlenebb formában  lehetett adni-venni a portékákat

A vásár idején a közigazgatás de a tanítás is szünetelt. Kellet a gyerek jelenléte, mert ilyenkor szerezték be számára a ruhaneműeket. A vásárok rendszerint két-három napig tartottak.

A vásáros helyek a középkortól kezdve évi négy vásárt tartottak. Ezek időpontjai minden évben ugyanazok a jeles napok voltak, s a település védőszentjének napja nem maradhatott ki közülük. A vásárok a gazdasági élet rendjéhez alkalmazkodtak, s az év folyamán ennek megfelelően kialakult a négy  vásározási időszak.

 

 

A legnagyobb jelentőségűek  a tavaszi és az őszi vásárok voltak.

A tavaszi vásárok jelentőségét is nagyban befolyásolta az időjárás, különösen a vizek áradása, az olvadás, a sár; a közlekedés, szállítás nehézségei. A tavaszi vásárokra készülőben ürítették ki a vermeket, hombárokat, magtárakat és egyéb tárlóhelyeket, a felesleget vitték eladni. Eladásra került a téli disznóvágásoknál eladásra félretett, mennyiség is.

Tavasszal még mielőtt a legelőre hajtották volna, adták-vették a jószágot. Ekkor szerezték be a szükséges mezőgazdasági eszközöket is.

vsr.jpg

 

 

Június végén, július elején az aratásra kellett felkészülni, ezért az ehhez szükséges eszközöket szerezték be.

arat.jpg

Az ősz télre való felkészülést szolgálta, ez a  termények, állatok adásvételének időszaka. Az őszi vásárokon kelt el a legtöbb csizma, ruhanemű, tartó-tároló eszköz, edény, tüzelőfa. Ilyenkor fogyott a legtöbb ruhaféle; suba, bunda, guba, csizma is.

 

A téli vásárok forgalmát nagyban befolyásolta az időjárás alakulása, de a téli ruhaneműk beszerzésére általában december első felében kerítettek sort. A téli vásáron a közvélemény szerint a lusták vásároltak, vagy a szegények, akik tartalékaikból kifogytak. Télen csekély volt a vásári felhozatal, ezért ezek a vásárok voltak a legdrágábbak.

 

A vásárok helyszíne két különálló részre tagolódott. A város szívében tartották a kirakodó vásárt, mely akár a környező utcákra is kiterjedt. Itt főként a kézművesek, messze földről érkező kereskedők árulták portékáikat.

hortobagyi-hidivasar.JPGA képen hortobágyi hídivásár látható.

A termény- és állatvásár már a középkorban is a településen kívül kapott helyet, mert a rengeteg állat nem fért volna el a belső területen. Ide a lakosság hozta el, amit értékesíteni akart, és a pénzen beszerezhette a számára szükséges dolgokat.

 A jószág nagy távolságra történő hajtása rátermettséget és tapasztalatot igényelt. A hajcsárok nélkülözhetetlenek voltak mindaddig, amíg a vasúti szállítás át nem vette a helyüket. Tudományuk családon belül apáról fiúra öröklődött.45.jpg

A vásárok fontos összejöveteli jellegét mutatja, hogy az ott megjelenők többsége sem eladni, sem vásárolni nem kívánt. Azért jött el, hogy ismerősökkel, barátokkal, távoli rokonokkal találkozzon, s tájékozódjon. Senkinek sem illett azonban vásárfia nélkül hazamenni, az gyereknek, asszonynak is járt.

mézeskalács.jpg

A gyerekek bugylibicskát, fütyülőt, cukorkát, mézeskalácsot, gyerekjátékot kaptak. Az asszonyoknak, lányoknak kendőt, ékszert, olvasót, perecet vettek. Ezeket hangos szóval, versekkel kínálták az árusok.

 

5_1.jpg

A ruházati cikkek közül a szűcsök bundát, subát árultak. A szabók a posztóból készült ruhaneműekkel érkeztek. A csizmát a csizmadiák ajánlgatták.  A  papucsosok és a fazekasok a földről árulták. A kirakodó vásár szélén húzódott meg az ócskás piac, ahol a használt  dolgok cseréltek gazdát.

Az asztalosok a szobaberendezéshez szükséges bútorokat rakták árulták. Legtöbbet ládából adtak el, ebből kellett minden házban a legtöbb. A többi bútor két emberöltőt mindig kibírt.

A kötelesek, szíjgyártók az állatok befogásához szükséges eszközöket kínálgatták. A rézárusok, edényesek egy sorban árultak.

 rs_1.jpg

A vásárban a könyvkereskedők saját kiadású könyveikkel voltak jelen. Legnépszerűbbek az imakönyvek a regényes történetek s a kalendáriumoknak volt. Ez utóbbiak érdekes írásokat közöltek, és a várható időjárást is megjósolták, valamint szerepeltek benne a nagy vásárok pontos hellyel és időponttal. Versenyre kényszerültek azokkal az árusokkal, akik a földről, ponyván árulták betyárokról, rablókról, hősökről szóló portékájukat. Ezért  nevezi a magyar nyelv az efféle könyveket  ponyvairodalomnak, ponyvának.

 

 Az Elek-, Illés- és Vendel-napokon tartott vásárok egyben pásztorünnepségeknek is számítottak, ahol a mulatozás, táncolás a késő éjszakába nyúlt. A Mihály- és Dömötör-napi állatvásárokon fogadták a pásztorokat, akik ilyenkor vették meg a hiányzó ruhadarabokat, botokat, ostorokat.

 

Íme a címadó népdal:

 

Lakodalom sokadalom
Nincsen akkor beteg asszony
Aratás meg a kapálás
Akkor van a nagy jajgatás.

Házasodják meg te Pista
Feleségöd lesz Anniska
Jaj Anniska olyan tiszta
A fazekat ki se mossa.

Kenyeret is jól tud sütni
Hétszer kever kovászt neki
Ötször hatszor bégyújt neki
Mégis sültelen kiveszi.

További versszakok (felvételen kívül):

Fölkel reggel nyolc órakor
Feje olyan mint a bokor
Keze nem fog a mucsoktól
Szöme nem lát a csipától.

A fejibe olyan tetű
Mint egy tenyerezett kesztyű
Puliszkát is jól tud főzni
Taknya nyála térgyit éri
A szemibe olyan csipa
Mint egy kétkrajcáros pipa.

 

 

Tánczos Erzsébet írása

Forrás:

Kolompos Együttes: Én elmentem a vásárba...

http://mek.oszk.hu/02100/02152/html/03/194.html

 Lőrincz Emese: Szent Mihály havában

http://public.neprajz.hu/motor/altalanos/file.php?ab=Neprajz&pa=0610&tmpl=neprajz_tabla4&m=Picture&t=Ari06_Pict_10&k=Fenykep&op=html&ot=kep|jpg&bf=&kid=21550

http://public.neprajz.hu/neprajz.06.10.php?bm=1&as=51857&kf=v%C3%A1s%C3%A1r

http://public.neprajz.hu/motor/altalanos/file.php?ab=Neprajz&pa=0610&tmpl=neprajz_tabla4&m=Picture&t=Ari06_Pict_10&k=Fenykep&op=html&ot=kep|jpg&bf=&kid=4177

http://mek.niif.hu/02100/02115/html/

 http://3.bp.blogspot.com/-h-1X4DlWcwQ/TalgPmr5pxI/AAAAAAAABac/M22_IH8zb2o/s1600/vasar1

 http://fenteslent.blog.hu/2012/09/15/alapveto_jogunk_valogatni_a_piaco

http://mek.oszk.hu/02700/02789/html/34.html

http://mek.oszk.hu/02100/02152/html/03/194.html

http://mek.oszk.hu/02100/02152/html/03/215.html

Napról napra, a mi kalendáriumunk PL-0038 ,Sinai utcai óvoda munkaköz. Pedellus Novitas Kft., 2004

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr685027257

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.