Netfolk: népművészet, hagyományok

Karácsonyi szokások - étkezés, betlehemes játékok

2012. december 24. - netfolk

BERBET.jpg A karácsony ünnepkörének és szokásainak  eredete még ősember korunkban keresendő.    Később is a  napfordulók éjszakái minden nép hitében az emberfeletti lények földön-járásának órái,  ekkor lehet  őket megnyerni vagy legalább távol tartani, a varázsló és jövőkutató szokásokkal.

Lakomás ünnep volt már a rómaiaknál és a halottak megvendégelésének estéje a germánok körében.

A keresztény  egyház a világosságot és az életet  egyszerre kapcsolta  Istenhez , ezért december 25-e Jézus  születésének. azaz  a " világ világosságának", a szeretetnek ünnepe lett.

 

Hogy kezdődjön az ünnep a hagyományok szerint?

Az első teendő a karácsonyi asztal megterítése a karácsonyi abrosszal. 

karacsonyi_asztal_1.jpg

A karácsonyi esti vacsorához az asztalt ma is ünnepélyes módon terítik meg.  Hagyományosan először az erre a célra  készített  abroszt terítik fel.  Erre kistányérban magvakat tesznek, kosárkában hagymát, fokhagymát, krumplit, tálban sült húst, kolbászt, hurkát, szalonnát, frissen sült kenyeret, kalácsot, diót, mézet, bort. Az asztal alá a hagyomány szerint szénát szórnak, gazdasági eszközöket raknak. Ezek  mágikus célzatúak, biztosítják, hogy jó legyen a termés, az eszközök használhatók maradjanak,

 A  karácsonyi abrosznak   kizárólag a karácsonyi vacsoránál van helye.  karácsonyi abrosz varázs- és gyógyerejébe vetett hit annyira fontos volt, hogy beteg embert -- gyógyulás végett -­megdörzsöltek az abrosszal, átkötötték, betakarták, stb. Másutt az abrosszal takarództak, hogy ne legyenek betegek. Néhol a jó termés reményében ebből vetették a búzát. Volt, ahol úgy tartották, ha ki mossák, következő karácsonyig elmegy a varázsereje; majd ismét karácsonykor kapja vissza. A karácsonyi abrosz mágikus alkalmazása Európa más területein is megtalálható. Színe általában fehér, díszítése fehér vagy piros; szőtt, vagy hímzett. Néhol  a felterítés módja is meghatározott.  A karácsonyi étkezés alatt keletkezett morzsákat az állatok elé szórják.

Enni azonban majd csak az éjféli mise után szoktak, előbb semmi esetre sem. A gazdasszony kimegy a kertbe, megfenyegeti a gyümölcsfákat, hogy a következő évben sokat teremjenek . A lányok andrásolnak.

Az otthoni teendők elvégzése után készülőknek a templomba, de beharangozás előtt nem mennek be, mert úgy tartják, hogy ott, akkor egy halott pap tart misét a halott lelkeknek. Kint várakoznak tehát,harangozáskor bemennek a templomba.

 KARÁCSONYI IDEJÉN  DRAMATIKUS SZOKÁS A BETLEHEMES JÁTÉK:

 

regls_1.jpg

 

Betlehemes játék : A karácsonyi játékokhoz kapcsolódó, énekelt és recitált darabok neve. A betlehemesek  változatosak lehetnek. Jellemzően szerepel benne az angyal ébresztője és híradás. A játék főbb szereplője a kissé süket öreg pásztor, akinek süketsége miatt tréfás félrehallásai, a humor forrása. A pásztorok félreértik az angyal latin beszédét, tudatlanok, de jó szívűek, táncolnak, furulyáznak, énekelnek.

rego.jpg

Az éjféli mise után hazafelé  és a vacsora alatt továbbfolytatódnak a jóslások és a varázslások. Vacsora alatt a gazdasszony nem kél fel az asztaltól, hogy jövőre jó kotlósai legyenek.

 Tánczos Erzsébet

Forrás:

kép: mende.hu

Barna Gábor:A regös hagyományok földrajzi elterjedéséről

Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó

 GUZSAL Y AS - Népművészeti és Kézműves Folyóirat

Pozsony  Ferenc: Az erdélyi szászok jeles napi szokásai. Csíkszereda, 1997. Pro-Print Kiadó

MAGYAR NÉPRAJZI LEXIKON, IV. kötet, Dömötör Tekla, regölés címszónál.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr864979370

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.