Netfolk: népművészet, hagyományok

KARÁCSONYI SZOKÁSOK Ádám és Éva napján

2012. december 22. - netfolk

 SZ.jpgDecember 24. - Ádám és Éva napja,  más néven karácsony szombatja, vagy karácsony böjtje Magyarországon ezen a napon állítjuk fel a karácsonyfát, és ezen az estén ajándékozzák meg egymást a családtagok. A karácsonyfa-állítás egészen új szokás, mert csak a XIX. század ötvenes éveiben, akkor is csak  városon jelent meg először.
A  nép  ezt a napot karácsony szenvedőjének is nevezi, elég logikus, hogy miért. Ezen elnevezések találóan jellemzik azt a szigorú böjtöt, amely a nagypéntekinél csak annyival könnyebb, hogy estefelé már hal, főzelék, tészta és gyümölcs is fogyasztható. Ezek az ételek, ha szigorúan böjtösek is, semmi összefüggésben nincsenek a  keresztény vallás parancsaival. Valamennyinek megvan a maga  ősi gonoszűző, termés- és szerencsevarázsló, egészségjósló ereje. Fogyasztásuk tehát mély , ősvallási eredetű, mondhatni rituális tett. Az ünnepi evésszabályozás a   felsőbb hatalmak jóindulatának megszerzésére irányul. Az étkezésnél ugyanis a hagyomány szerint  a szellemek is jelen vannak, és az alkalmi ételek az emberi kívánságok szimbolikus előterjesztői.  Külön szerencse, hogy finomak ezek az ételek!

reglencse.jpg Érdekes az egyes ételek jelentése: karácsonyi  étkek a lencse, a hal, és valami  mákos étel, ami  sok helyen a mákos  bobajka. ( Receptje például : ww.mindmegette.hu/makos-bobajka.recept, e bejegyzés alján megtalálható). Ez azért van így mert a mák és a  lencse nem más, mint a pénz szimbolikus megidézése. Fogyasszuk bátran, hátha segít! A karácsonyi asztalon elengedhetetlen a sertéshús,  mert a szaporaság jelképe és bőségvarázsló étel.

reghalaszle.jpg

 

 

 

 

 

 NÉHÁNY ÁLTALÁNOSAN ELTERJEDT SZOKÁS:

Régen bizony nem örültek, ha  24-e reggelén  fehérnép ment a házhoz először ( már megint a nőkkel van baj!), mert a nő nem hoz szerencsét. Ha férfi megy, akkor sok tojás lesz a háznál a következő évben.

Katolikus vidékeken karácsonyi asztalt  készítettek Somogyban szénát borítottak az asztalra, a sarkaira pedig fésűt, kaszakövet, kést raktak, majd asztalkendővel letakarták az egészet.
 Sok helyen  a csordás egy csomó vesszővel végigjárta azokat a házakat, ahol tehenet tartottak. A gazdaasszony annyi vesszőt húzott ki a csordásnál levő  csomóból, ahány tehén a háznál volt. Azzal aztán  megcsapkodta a csordás lába szárát.

 Néhol  mákos  bobajkát adtak a tyúkoknak, hogy jól tojjanak. A kakas  rosszabbul járt: hátsó fertályát fokhagymával és fekete borssal kenegették, hogy üzekedőbb kedvű legyen.

Úgy  mondták:  Jobban tojnak a tyúkok, ha  szenteste a gazdasszony a szoba sarkában guggol, kezében egy üveg savanyú káposztával, amit később megetet a tyúkokkal.

Karácsony  estéig  minden kölcsönadott holmit visszakértek, illetve e napon semmit ki nem adtak a házból, hogy együtt maradjon a gazdaság.

 Karácsony vigíliáján az erdélyi szász tűzhelyekben eloltották, s azonnal újragyújtották a tüzet.  Ennek a tűznek - hitük szerint -különleges ereje van, tisztító hatású, egészség- és termékenységi ereje van. Az új tűzből származó hamut szétszórták a termőföldeken és a kertben. Ez a mágikus erő átívelt az egész mezőgazdasági év ciklusán. Ezt a hiedelmet és szokást még az Alsó-Rajna vidékiek hozták magukkal, és évszázadokon keresztül megőrizték Erdélyben is.  A tűzgyújtásnak más formája is  előfordul. Van, ahol falu melletti dombon fáklyát gyújtanak, vagy a templom tornyából égő szalmacsóvát dobnak le, vagy szalmakötegből tüzet gyújtanak.

Mi az ünnep "forgatókönyve"?

Azt nem könnyű meghatározni, hogy  mely népszokás a karácsonyi ünnepkör melyik napján és hogyan történik. Azért nehéz  napokra  bontani a téli ünnepkörhöz tartozó  szokásokat, mert amelyik  szokás egyik helyen  egy bizonyos napon zajlott, másutt egy hétig is  eltartott. Vannak vidékek, ahol a kántálók  december 24-én  járnak, máshol egész héten  köszöntenek. Helyenként, ha nem hívják be a köszöntőket a házba, azok  csendesen  eloldalognak, annyiban hagyják. Másutt ezt sértésnek veszik.

regles.jpgBár a szokások egy része általánosítható, más része  azonban csak egyes területen dívik. Az állatokkal kapcsolatosak  szokások  értelem szerűen ott  hangsúlyosak, ahol az állattartás a létkérdés, és  nem számottevő  ott, ahol az állat csak  mellékes része a paraszti gazdaságnak. Hortobágy környékén például  igen fontos karácsony éjjelén az állatok etetése-itatása, mert "a karácsony éjfelén merített víz aranyos, gyógyító hatású.” Valamint, „ha az állatok nem kapnak rendesen enni-inni, karácsony éjjelén panaszkodni fognak”. Miután  majd’  minden gazdaságban van állat, jobb a békesség alapon ma is élnek e szokások.

Mik a karácsonyi dramatikus előadások?regbab.jpgBábtáncoltató bábok láthatóak a képen


regls.jpgA karácsonyi játékok legismertebbjének, a betlehemezésnek  két fő formáját ismerjük: az élő szereplőket kívánó pásztorjáték és a bábokkal előadott  bábtáncoltató karácsonyi játék két külön műfaj. A jó-rossz, szegény-gazdag ellentét igen egyszerű, szemléletes formában mutatkozik meg ezekben a játékokban. A tréfát a pásztorok szolgáltatják, akik félreértik az angyal latin szavát. Tudatlanok ugyan, de jószívűek, és csekély javaikból szívesen  adnak a kis Jézusnak. A betlehemezést másféle színjátékos szokásokhoz hasonlóan  adománykérő formulák zárják le.
A betlehemes játékok mellett  a  Paradicsom-játék is közismert volt,  ez Ádám és Éva napján  bűnbeesésük történetét adta elő az érdeklődőknek.

 Bizonyos vidékeken a karácsonyesti lámpagyújtással kezdődik a kolindálás vagy  regölés. Ezek a rómaiak népüdvözlő énekeinek keresztény megfelelői. A regölő (ének­mondó), a magyar őstörténet kutatói szerint a régi magyarok sámánjainak, varázslóinak, ráéneklőinek egyik elnevezése lehetett. A magyar regüs szó a középkori oklevelekben, mint foglalkozási név, (királyi, főnemesi udvarban tartózkodó hivatásos énekmondó) fordul elő. A regölés a legények és házasemberek termékenység-, bőség- és párokat összevarázsló, házról házra járó köszöntő szokása, a téli napforduló pogánykori emléke. A regölés a magyarság egyik legarchaikusabb népszokása. A regösének szövegének és dallamá­nak  nyomai az egész magyar nyelvterületen jelen vannak. A regösének rítusének, amelyet a regölés alkalmával énekelnek a regösök.

A  kutatók s  a regölésben a finnugor kori  emlékeket és a téli napforduló megün­neplésének pogány nyomait   látják.  A regölést - a csoda­szarvas motívum, a refrén, s a dal­lam sajátosságai alapján - a sámánénekkel is összefügghet. A regös (énekmondó) a nyelvészek és őstörténészek véleménye szerint a régi magyarok sámánjainak, varázslóinak egyik elnevezése lehetett. A középkorban - latin!- a regus szó királyi jelentett. A 16.században Bomemisza Péter  jegyezte le a regös szót. Az első regöséneket 1838-ban közölték nyomtatásban.

A Dunántúlon  a legények köcsögdudákkal, csörgős botokkal ­néhol csengővel, regös síppal, furulyával - keresték fel elsősorban a lányos házakat. A  csörgős botot láncokkal praktikus  felszerelni, hogy  fülrepesztő zajt keltsen. A köcsögdu­dával és a láncos bottal hagyományosan  a refrént kísérik. A regösök jellemző  öltözete kifordított bárány­bőr kucsma és bunda.regoslancos.jpg


regosduda.jpgA regös ének általában az alábbi részekből áll:

regos.jpg

1.) Bekéretőzés:

Megjöttek, megjöttek Szent István üldözött szolgái Elfagyott kinek keze, kinek lába, kinekfüle,farka,

A kendtek adományaiból szeretnők meggyógyítani ... Mondjuk-e vagy nyomjuk? (Már, mint az utat visszafelé.)

Vagy:

Nem vagyunk mi rablók, Szent István szolgái, Most jöttünk hideg kútról, hideg mezejéről, Elfagyott kinek keze, kinek lába,

Kinek füle, farka, szabad-e regöIni?

(A bekéretőzésnek több változata van.)

         Háziak:        Mondjátok, mondjátok!

2.) Beköszönés, bevezetés

Amodafolyik egy sebes folyó,

Sebes folyó partján csoda szőrű szarvas, Csoda szőrű szarvasnak ezer ága-boga, Ezer ága-bogán kilenc mise gyertya, Gyulladván gyulladjék, altatván aludjék, Hej, regö rejtem, azt is megadhatja

Az a nagy Úristen!

3.) Termékenységvarázslás

Adjon az Úristen, ennek a házigazdának Két kis ökröt, két kis bérest, Csöngős-pöngős szekeret,

Aranyos ostornyelet,

Hej, regü rejtem, azt is megengedte Az a nagy Úristen!

4.) Párosító rész, vagy összeregölés

Itten vagyon egy szép legény Kinek neve (Jóska!),

Itten vagyon egy szép leány Kinek neve (Róza!)

Isten meg se mentse, Kebelébe rejtse,

(Jsszecsöndöröclj'ék összepöndörödjék mint a cica farka!

Még annál is jobban:

Mint a kisnyúl farka!

Haj, regü rejtem, regü, regü rejtem, Mind a kettőt összeejtem.

5.) Adománykérés

Regüljük a gazdát, véle az asszonyát, Krumpli a sarka, fűzfa a talpa,

Botom a szivarja, nagy tök a kalapja. Amott a sarokban, van egy öreg zacskó, Tele ezüstpénzzeI, fele a gazdáé,

Fele regölőké.

Hej, regö rejtem, azt is megadhatja, Az a nagy Úristen!

6.) Elköszönés

Isten áldja meg e háznak gazdáját, Töltse meg az Isten, csűrét, kamoráját!

Adjon Isten bort, búzát, barackot, Kurta farkú malacot, Csutorámnak feneket,

Hadd ihassunk eleget!

Isten megáldja Kendteket!

 

( A bejegyzés szerzője is hasonló jókat kíván!)

 

BAOBAJKA.jpg A MÁKOS BOBAJKA HAGYOMÁNYOS KARÁCSONY ESTI ÉDESSÉG:

Hozzávalók:

A tésztához:

  • 40 dkg liszt
  • 2 dkg élesztő
  • 2 db tojás sárgája
  • 1 teáskanál kristálycukor
  • 1,5-2 dl tej
  • 5 dkg vaj
  • csipet só
    A mártogatáshoz:
  • 6-7 dl tej
  • 2 csomag vaníliás cukor
    A szóráshoz:
  • 15 dkg darált mák
  • 10 dkg porcukor
  • 1 citrom reszelt héja
  • kevés liszt
  • vaj a tepsi kikenéséhez

Elkészítés:

Először elkészítjük a tésztát. Az élesztőt a langyos, cukros tejben felfuttatjuk. A lisztet átszitáljuk, a sóval, a tojássárgájával, a felfuttatott élesztővel és az olvasztott vajjal robotgéppel bedagasztjuk, hogy sima, lágy kelt tésztát kapjunk. (Ha a tészta túl kemény lenne, egy kevés langyos tejet adhatunk hozzá.) A tésztát letakarjuk, és langyos helyen duplájára kelesztjük. Ha megkelt, lazán átgyúrjuk, és két részre osztjuk, a két részt hengerré sodorjuk. A két hengert egyenként 30 korongra vágjuk. A korongokat lisztben megforgatjuk, és a vajjal kikent tepsibe tesszük. Újabb 20 percig kelesztjük, majd előmelegített sütőben (160 fok) aranybarnára sütjük (kb. 30 perc).

A mártogatáshoz a tejet megforrósítjuk, belekeverjük a vaníliás cukrot. A kisült korongokat - kisebb adagokban - a tejbe áztatjuk, óvatosan, hogy el ne törjenek. Kivajazott tepsibe, vagy tűzálló tálba rakjuk, és rétegenként a porcukorral és a citromhéjjal elkevert mákkal meghintjük. Előmelegített, forró sütőben (200 fok) úgy 10 perc alatt készre sütjük.

 

Forrás:

Barna Gábor:A regös hagyományok földrajzi elterjedéséről

Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó

 GUZSAL Y AS - Népművészeti és Kézműves Folyóirat

Pozsony  Ferenc: Az erdélyi szászok jeles napi szokásai. Csíkszereda, 1997. Pro-Print Kiadó

MAGYAR NÉPRAJZI LEXIKON, IV. kötet, Dömötör Tekla, regölés címszónál.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr604971680

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.