Netfolk: népművészet, hagyományok

Kopogós vagy tocsogós? November 25. - Katalin napja

2012. november 25. - netfolk

 

alexcat.jpg

Alexandriai Szent Katalin napja a mai.Mindannyian ünneplünk kedves Katalinokat ezen a napon. A név az utóbbi évtizedekben is őrzi népszerűségét, dacol a különféle névadási divathullámokkal  Az én kedvenc barátném is Katalin, neki és az összes névnaposnak írom a következőket:

Katalin a néphagyományban:

A Katalin-nap a régi időszámításban az első téli nap volt, s mindenképpen határnap. A  közismert időjóslás szerint: "Ha Katalin kopog, a karácsony locsog" – azaz ha ezen a napon beáll a fagy, akkor a karácsony esős, sáros, enyhe lesz,  de ez  érvényes fordítva is: ha Katalinkor az idő enyhe, akkor  karácsonykor fagy lesz . Erre utal még: "Ha Katalin szépen fénylik, a karácsony vízben úszik", és ezt bizonyítja a közmondás is: "Ha Katalinkor megállott a liba a jégen, akkor karácsonykor sáros lesz".

Alexandria Szent Katalin okosságánál fogva ( erről még lesz szó) a diákok, tudósok, egyetemek, kerékkel kapcsolatos  vértanúsága miatt pedig a bognárok, kerékgyártók, ugyanakkor a molnárok, fazekasok és szövőlányok védőszentje. Mivel utolsó imádságában Katalin a betegeknek ígért  segítséget,  a kórházak  támogatójaként is megjelenik; s mert a börtönben  is megmaradt kitartása és ereje,a foglyok is hozzá folyamodtak szabadulásért. Igazi széles spektrumú szent!

katalin4.jpgOkos és szép: szent Katalin

Okossága a  magyar folklórra is hatott: Ő a népmesék  Okos Katájának és a Katalinka, szállj el mondóka főhősének " forrása".  Okos Kata, a  furmányos, talpraesett  és gyönyörűséges  leányzó  alakja ugyanis Alexandriai Szent Katalin személyéig vezethető vissza, mivel ő  személyében egyszerre volt jelen a női bölcsesség, bátorság és szépség.  Talán a közismert gyerekmondóka : Katalinka szállj el, szállj el! Jönnek a törökök, sós kútba vetnek, onnan is kivesznek, malom alá tesznek, onnan is kivesznek, tüzes piszkafával kemencébe tesznek, onnan is kivesznek, a katlanba tesznek... is  Szent Katalinról szól. Könnyen lehet, hisz ott a  kínzás, melyet a kerék alakú malomkő  jelenít meg.

 

 katica.jpg

Házaságjósló nap is a mai, pedig Alexandriai Szent Katalin élete és vértanúsága igazán nem kecsegtet olyasmivel, ami  kedvez a házasságra vágyakozóknak, sőt! Akik biztosra mentek így tettek:  több ágat is vízbe tettek, és mindegyiknek legénynevet adtak. Amelyik ág kivirágzott karácsonyra, olyan nevű legény lesz a lány jövendőbelije.

katalinag.jpg

Lányos házaknál ezen a napon gyümölcsfáról ágat vágtak, vízbe tették, s úgy tartották, ha karácsonyra kizöldül a " katalinág", farsangra férjhez megy a lány ( más vidékeken ez Borbála napi hagyomány). 

 

KATAG1.jpg A szokás a távoli tavaszt is sietteti , gondoljunk  csak bele, nem volt villanyvilágítás meg központi fűtés, bizony sötét és hideg volt a tél. Ha katalinág karácsonyra kizöldült, akkor már nem volt messze a férjhezmenetel ideje.

A kivirágzott "katalinágat "– szinte már jegyajándékként – karácsony ünnepén a jövendőbelijének adta a lány  - tehát így kérte meg a vőlegény kezét....



A Katalin-naphoz férjjósló praktikák és hiedelmek kapcsolódtak. Az egyik szerint, ha az eladósorban lévő leány hajnalban feláll a házuk udvarán lévő dombra – akár szemétdombra is –, amelyik irányból hallja a kutyaugatást, onnan jön majd a vőlegénye.   Lehet, hogy csúcsforgalom volt az falubeli dombokon ekkor?

Férjjósló  szokás volt az orgonaág virágoztatása is. Vizes edénybe néhány orgonaágat állítottak, és mindegyiknek legénynevet adtak (felcímkézték talán?). Úgy tartották, amelyik ág  leghamarább kivirágzik karácsonyra, olyan nevű legény lesz a leány jövendőbelije. Csantavéren, Sárosfán  a legények  azért  böjtöltek, hogy megálmodják, ki lesz a feleségük ( éhes disznó?).

A Katalin-nap női dologtiltó nap is volt.  Nem  volt szabad  például kenyeret sütni. Egy kis egyenlő elbírálás: Doroszlón viszont férfi dologtiltó napként tartották számon, ott nem szabadott szántani, sem befogni a kocsit. Az volt benne a logika, hogy  ne forogjon a kerék, mert Katalint kerékbe törték. Leálltak a malmok is, a kendergyárak, az összes kerekesek. Ezért a malmosok is munka helyett a templomba mentek, mert védőszentjük Katalin volt.

katakerek.jpg

 A Katalin-bálok népszerűsége töretlen.  Régen Katalin napjával be is fejeződtek az őszi bálok, lakodalmak. Közel az adventi csendes- böjtös időszak,  mikor már sem lagzikat, sem táncmulatságokat nem tartottak- néhol András napja ez a határ, de hát az igen közel van a kalendáriumban.

csorda.jpg

Katalin-nap a régi pásztoremberek emlékezetes napja volt, mivel ezen a napon hajtották ki utoljára a csordát.

  cate.jpg

Ki volt Alexandriai Szent Katalin, akit ma ünnepelünk, és miért jeles ez a nap?

A középkor legtiszteltebb, legnépszerűbb női szentje,kinek alakját átszövi a legenda, amelyet  az Érsekújvári-kódex, s  az Érdy-kódex örökített meg. Eszerint  élt Alexandriában egy gyermektelen pogány király. A bálványaitól remélt gyereket, de hiába. Egy bölcs tanácsára aztán az  egy Istennek képét öntette ki aranyból és áldozott előtte. A  szoborból éppen feszület lett, melyet a pogány templomba vittek, ahol a bálványok mind  semmivé lettek tőle.  Ugyanekkor  a királyné megfogant,  gyermeke  a Katalin nevet kapta.
A  művelt királylány hamar  kitűnt csodálatos okosságával, amelynek híre messze földre elterjedt.

Katalin, a szép királylány az egyiptomi Alexandriában élt a IV. században. Műveltségével kitűnt kortársai közül. Amikor  a császár Alexandriába látogatott, halálos ítélettel fenyegették meg mindazokat, akik nem áldoznak a bálványoknak. Katalin a császár elé lépett, és a keresztet vetve értésére adta, hogy keresztény. Elmondta, hogy   keresztény, mert a filozófusok és a költők műveinek tanulmányozása során fölismerte, hogy  ez az igaz út ( számára).

szentkatalin_b.jpg

A császárnak tetszett Katalin  meg az értelmes beszéde, de attól még  kényszeríteni akarta, hogy mutassa be a kötelező  áldozatot a bálvány-isteneknek. Katalin ezt megtagadta és lehetőséget kért a császártól, hogy tudományos vitában védje meg hitét.  A császár  ekkor Alexandriába hívatta birodalma leghíresebb ötven bölcselőjét. A legenda szerint a  bölcselők egymás után hajoltak meg Katalin érvelése előtt. A császár dühében máglyára ítélte valamennyit.  Katalin ekkor azzal biztatta  a bölcseket, hogy a ha hisznek, elnyerik az örök életet.

 

341.jpg

 

A császár ezután fölkínálta Katalinnak a császárnői trónust, magyarán megkérte a kezét. ( Nem mellékes, hogy volt már egy felesége,  de az akkori Róma erkölcsei semmivel sem voltak szilárdabbak korunkénál.) Katalin egyértelműen visszautasította a császár kecsegtető ajánlatát. Ezután  a kikosarazott  uralkodó erőszakhoz folyamodott: ólmos ostorokkal ostoroztatta meg  a ruházatától megfosztott nőt. Börtönbe vetették, de  nem tört meg -az ott töltött  időt  térítésre használta föl. Amikor a kíváncsi császárné eljött, hogy esetleges  riválisát megnézze,  Katalin olyan hatással volt rájuk, hogy a császárné  kétszáz katonájával együtt keresztény lett.

Ekkor a császár  teljesen " bevadult", bár eddig sem volt lojális személy. Készíttetett egy kínzó speciális kínzó szerkezetet - egy hangos, késekkel szabdaló masinát ( micsoda egy beteg fickó lehetett ez a császár)!

Katalin azonban  ekkor sem rémült meg.

Amikor meg akarták ölni, angyalok mentették meg: a késes-kerekes kínzógép széthullott.  De ez még nem a történet vége: a megtért császárné kérte az uralkodót, hogy mérsékelje magát. Erre a császár őt is megkínoztatta, majd a testőrtiszttel és a kétszáz  kereszténnyé lett katonával  egyetemben lefejeztette, s kiadta a parancsot, hogy Katalint is fejezzék le.

A legenda szerint amikor feje lehullott, testéből nem vér, hanem tej folyt. Majd angyalok jöttek, fölemelték a testét és elvitték.

cater.jpg

Micsoda Szent Katalin kereke?

Szent_Katalin_kereke.jpgA kép forrása a wikimedia

Katalin kerekének hívják a román és a csúcsíves stílusú templomok fő homlokzatán a bejárati ajtó fölötti nagy ablakot,ha ennek küllős díszítése a kerékre emlékeztet.A név Alexandriai Szent Katalinról kapta a nevét,akit  hite miatt kerékbe törtek.

 

Tánczos Erzsébet írása

 

Forrás:

http://pannoniadicserete.blog.hu/2012/11/25/katalin_az_okos_no

http://www.katolikus.hu/szentek/szent231.html

GUZSAL Y AS - Népművészeti és Kézműves Folyóirat

Karácsony Molnár Erika - Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/alexandriai_szent_katalin

http://szekelyhon.ro/magazin/katalin-nap-es-hagyomanyai/print

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr794899750

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

netfolk 2014.11.26. 17:33:13

2014-ban locsog is kopog is .... majd meglátjuk mit hoz a tél.

susako 2016.11.24. 17:20:16

Ma ragyogóan sütött a nap, kellemes idö volt..cc1-12C...
már várom a fehér karácsonyt!
köszönöm szépen a kimeritö beszámolót "Katalinokról" !!!