Netfolk: népművészet, hagyományok

Ormánsági népviselet, népművészet, élővilág dióhéjban

2012. november 13. - netfolk

 

 

 

or_2.jpg
Az Ormánság vagy más néven Ormányság Baranya megyében a Dráva menti részen található.
ormsterkep.jpg
 
Nevét a nyelvészek egy része a finnugor orom, ormány (hegycsúcs, hegytető, domb, lápos terület) szavakból, mások a török ormán, erdő szóból származtatják.Dráva árterében levő  falvak együttese az Ormánság, hazánk egyik történelmi kistája. Északi és keleti természetes határa nincs, a táj körülhatárolása a sajátos főkötő és szoknyaviselet alapján történt. Területe jellemzően sík, nagy része a Dráva folyó árterületéhez tartozik. Ezekből a vizes területekből kiemelkedő dombokra, az ú.n. "ormákra" épültek a falvak, innen származik a térség neve.

A kistérséget határmentisége elzárta a gazdasági fejlődés gyors folyamataitól, ugyanakkor ennek révén megőrizte táji, természeti, néprajzi, építészeti értékeit. Az Ormánság növény- és állatvilága igen gazdag.Földrajzi helyzete elzárta a gazdasági fejlődéstől, cserébe  megmaradt a  táj, természet,néprajz, építészet   kincsestárának.
 
 
rasak.jpgTerületén dús erdők, dombok, mocsarak találhatók. A nagyvadállomány  igen jelentős.  A szarvasokon kívül, őzek, vaddisznók gyönyörű példányai   is megtalálhatóak. Visszatért  a képen bemutatott   nádi farkas  más néven aranysakál.



A rendkívül  gazdag madárállomány  különlegessége a fekete gólya, mely a Dráva holtágaiban él, de jellegzetes madár  a  rétisas, a fekete kánya, a sólyom, az ölyv, a partifecske  meg a jégmadár is.fekete_golya (5).jpg


Az itt élő emberek életmódját  a természeti környezet  a mai napig meghatározza. Évszázadokon keresztül a halászat, pákászat, vadászat volt a fő tevékenységük az állattenyésztés és a földművelés mellett. Lakóépületüket talpasháznak nevezték, mert a falakat fatalpakra rakták.

Az Ormánság építészeti emlékei közül kiemelkedők a festett fakazettás református templomok .
A  népi építészet számos fennmaradt emlékével is találkozhatunk.

 A természeti körülményekhez, a gyakori árvizekhez alkalmazkodva alakult ki a tipikus házépítési mód, és váltak jellemzővé a talpas házak.

A  talpas ház, a fa mint építőanyag alkalmazása, a vesszőfonatos kerítések mind az Ormánság jellegzetességei.



A faragással való díszítés igen jellemző, így díszítették bútoraikat, eszközeiket, néhol még  az ajtófélfát is. 
 
ormstalpashaz.jpg

Viseletük sajátosan alakult. Alapszíne a fehér, de még a gyász színe is fehér. Így volt ez különben  a hunoknál és feltehetően az ősi magyaroknál is. Több ázsiai népnél ma is így van.

Az asszonyok és lányok rövid szűk ujjú kis imögjükön bő ujjú, nagy imögöt viseltek, ami fátyolszövetből, gyolcsból esetleg  batisztból készült.

Jó, de mi az az imög? Más néven ümög.

Megint más néven ingváll, de az Ormánságban csakis imög a neve.

Na, erről van szó, a kép segít:

o.jpg

"Ennek szabása következő volt: kiinduló pont a nyak, ami megfelelő
szélességű szalag fölé redőzéséből állt a fátyolnak, vagy gyolcsnak. A redő*
zést „szödés"nek vagy még inkább „ráncolás"?nak nevezték. Elül volt
összefűzve vagy kapcsolva. Innen folyt alá a bő, tehát a test arányaihoz
csak a nyak* és derékráncolás folytán simuló imög, aminek alsó ,,szödés"*e
a „bikla" elnevezésű, ugyancsak tiszta fehér szoknya alá került. Hogy ez a
„ráncolás" vagy „szödés" nem kis munka volt s nagyban összefüggött
 a nő csinosságával, magától értődő. "(http://pondoly.hu/letoltes/szakd/KissG_Az_ormanysagi_nepviselet_%28Ethnogrphia,1931%29.pdf)

Térdig érő fehér szoknyát  hordtak, ami elé a fiatalok színes, az idősebbek fehér kötényt kötöttek. A nők viseletének kiegészítője az esőabrosz, amely különösen tömöttre szőtt vászonból készült. Itt látható egy esőabrosz. Találó az elnevezés:

iormsesoabrosz.jpg

A lányok a hajukat befonva viselték. A fonást két oldalt kezdték, majd hátul egy fonatban fogták össze és a végére színes szalagból kötöttek csokrot. Az asszonyok két ágba fonták a hajukat, félkörben felcsavarták és főkötőt tettek rá. A fiatal menyecskék főkötője piros, majd a kor haladtával kékre, zöldre, majd fehérre  változott. ohaj.jpg

Ormánsági főkötők:
ofok.jpg

A férfiak felső testükön imögöt, alsótestükön bő gatyát hordtak. Az imög fölött fekete pruszlikot, vagy báránybőr mellyest viseltek. A fiatal férfiak kötője fekete, az időseké fehér volt. Lábukon bocskort viseltek. Később a gatyát a nadrág, a bocskort a csizma váltotta fel. Télen bundában, subában, vagy szűrben jártak.

 

Jellegzetesek és kedveltek voltak a szőttesek, ami nem meglepő, hiszen  terményük volt a len és a kender.

A szőttesek mintái leggyakrabban  tisztán pirossal, vagy piros és kék színnel készültek.

 

ooo.jpg

 Az év jeles napjaihoz fűződő szokások közül az új esztendő köszöntés, a farsangolást, a balázsjárást, a kotyolást, a mátkázást, és a májusfa-állítást tartották.

 

Íme egy remek film  az Ormánság mondavilágáról és a hagyományokról:

 

  S ezt sem érdemes átugrani:

 

Tánczos Erzsébet írása


Forrás:
A legelső kép forrása: Stiefel Kiadó, Magyar Néprajzi térkép
 
 
 


 http://hu.shvoong.com/books/1870532-az-orm%C3%A1ns%C3%A1g/#ixzz2BvtPXhMo

 

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr224902115

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.