Netfolk: népművészet, hagyományok

Lakatos Demeter- ki is ő?

2012. augusztus 22. - netfolk

38 éve halt meg Lakatos Demeter az első és egyetlen csángó költő.

 

lakatosdem_1.jpg

 

Lakatos Demeter az első és eddig egyetlen csángó költő. Életműve kivételes, de még mindig nincs teljesen feldolgozva.

A Lakatos Demeter életmű kutatásának, művei ismertté tételének jót tenne, ha lendületet kapna, hiszen sokak számára még kérdés, hogy ki is volt ő.

  Moldvában, a Szeret folyó vidékén található Szabófalván (mai hivatalos román nevén: Săbăoani) született s 1911. november 19-én, ugyanitt érte a halál 1974. augusztus 21-én .Ő az első és leghíresebb moldvai csángó költő, az északi nyelvjárás máig egyetlen szépirodalmi megörökítője. Irodalomtörténetünk a moldvai csángómagyarság egyetlen jelentős költőjeként tartja számon.  Erdélyi írótársai a megtisztelő „népköltő” címet adományozták az archaikus északi csángó nyelvjárásban író költőnek. 2009. január 22-én posztumusz megkapta a Magyar Kultúra Lovagja címet, de mégis, méltatlanul keveset tudunk róla.

Az elemi iskolát szülőfalujában román nyelven végezte; a magyar helyesírást nem volt módja megtanulni soha, ez az oka annak, hogy magyar verseit román ortográfiával jegyezte le. Lakatos mesterséget tanult, de kalandos természete el-elragadta a kétkezi munkától. Moldvában színjátszó csoportot szervezett, s ennek a műsorával járta a falvakat. Az általa írt és átdolgozott darabokat adták elő, minderről őszinte hitvallással írja: „a színészélettel nem boldogultam, mert nagyon veszélyes volt, mikor az igazságot mondtam. És ha egy színész hazugságra van szorítva, akkor többöt nem míg színész, hanem pojáca!”

Később újfent lakatosnak állt, gyakorlatilag egész életében gyári, sőt nagyipari munkás volt,a  természet fiának vallotta magát, költői képeit  a falusi világból vette, a mezei munka, a pásztorkodás szépségeit énekelve.

Kapcsolatba került magyar írókkal, költőkkel. Dsida Jenő vette pártfogásába, ő  adta közre  „ Falevelek huludoznak” című versét is (1935), melyet így méltatott: "Mintha nem is Lakatos Demeter első magyar verse volna, hanem az egész világon az első magyar vers…” Költészetének jellemzője, hogy az Ómagyar Mária-siralom ősi hangján szól, panaszol, kérlel a csángókért. Lakatos Demeter versei – irodalmi értékük mellett tájnyelvi dokumentumként fontosak a magyar művelődés számára.

Életében összesen 45 verse jelent meg erdélyi magyar és magyarországi lapokban, folyóiratokban. Saját  becslése szerint sok ezer verset írt magyar és román nyelven. Verses önéletrajzát így kezdi: "Móduvának szép tájaind születem, Ös apáimnak a nyelvit üresztem."   A csángó nyelv mesterének életében egyetlen kötete sem jelenhetett meg. Ő maga soha sem juthatott, versei is csak halála után jutottak el – könyvként egybegyűjtve – Magyarországra. Első válogatott verseinek kötete, mint nyelvjárási szöveggyűjtemény, 1986-ban látott napvilágot a Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok 26. kiadványaként. Ezt követte a Csángú strófák Svájcban megjelentetett gyűjteménye

A Lakatos Demeter Egyesület 2003-ban megjelentette mintegy hatszáz írását Budapesten Csángó országba címmel. Ez eddig legteljesebb életmű kiadás. a két kötetben az összegyűjtött verseket, meséket és leveleket adták közre. A számok azonban magukért beszélnek: a sokezres hagyatékból hatszáz mű jelent meg eddig. A Lakatos Demeter hagyaték nagy része valahol lappang: magánszemélyek gyűjteményeiben, kéziratok formájában, egyik-másik  kiadó irattárában. A versek ismeretlenből való előkerülésére szerencsére akadt már nem egy példa. Így bukkant rá Saszet Géza is egy paksamétára Kolozsváron: ,,Kacsó bácsi az első nap a szerkesztőségi szobában álló szekrényre mutatva fogadott: Nézzen körül benne, hátha talál benne valami használhatót. A véletlen vagy a sors keze játszott közre, hogy elsőre a legnagyobb paksamétát bontottam ki Lakatos Demeter >>csángó nyelven<< írt verseivel.”

Bár az Országos Széchényi Könyvtár  és a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára  is  számottevő kézirati anyaggal rendelkezik, aköltő iránti hanyagságunkat fejeznénk ki, ha azt gondolnánk, hogy amiről tudomásunk van, az a teljes hagyaték .

Egyelőre nem határozható meg a költő jelentősége az irodalomban, mert a Lakatos-monográfia még várat magára, sőt még abban a körben sem, ahová őt sorolni szoktuk, a népköltők sorában. Még csak reménykedni lehet  abban, hogy akad majd az ügynek támogatója valamely szervezet vagy alapítvány személyében. Majd kiderül, segített- e a jubileumi év abban,hogy az az ember , aki Moldvában elsőként, elszigetelten, önerejéből nőtte ki magát költővé, és magyarságát minden viszontagság ellenére példásan ápolt a ( utolsó éveit éppen magyar  versei miatt kényszerült házi őrizetben tölteni). Azt sem élhette meg, hogy több ezer verséből akárcsak egy vékonyka saját kötete megjelenjen, legalább a ránk hagyott költészete kapja meg a megérdemelt fogadtatást .

 

 

 

 

 

Csángú hejgetés

Det1 óra tizenkettőt üt,
Azért kapunk új esztendőt.
Új esztendő színbe2 várja,
Vénnek az életét most szánja,
Vajon órára szegezi,
S éjfélkor elviszi?
Egy új esztendű, mint egy virág,
Örül neki az egísz világ.
Egy új esztendőbe most vagyunk,
Maguknak sok jót kívánunk.
Legényeknek, leányaknak, bácsuknak3,
Nípnek4, kölyöknek urálunk5,
Senkit nem felejtünk el,
Azt tudjuk, hogy úgy is kell.
Ki szereti, hozzan bort,
Igyék, s oszt rugja a port,
Leánynak egy szíp legényt,
Legénynek leányt megint,
Betegnek egíszséget,
Mindenkinek békességet,
Új esztendő magának,
Jó szerencse házának,
Szültüljetek6 legínyek,
Örüljetek jó kedvnek,
A háznak s a gazdának
    Sok esztendőt kívánunk!
Szaporodjanak, mint a filesek7,
Kereztelésre én is ott leszek,,
Mük az ablakból nem menünk,
Meddig perecet nem kapunk,
Azirt jöttünk hejgetni,
Mi egy kis pénzt nyerni,
Dorsa8 szegínyek vagyunk,
Ennivalót nem kapunk,
Félbemaradt az utunk,
Az ablak alatt meghalunk,
Ma nem érdemes meghalni,
Van kedvünk még táncalni,
Nektek hiu9 most tele puival10,
Váltsátok a régit újval,
Font kalácsok az asztalon,
Bor kacag a korsóban,
Szép babák a tűzhelyen,
Házba magánál nagy rend,
Hejgetést nem bánunk,
    Sok esztendőt kívánunk!
Soknak kívánunk sok esztendőt,
Jamboron a hóba ledült,
Minden háznál tisztelték,
Azt hiszem, hogy megigézték
Krapasztaltan11 kicsit látok,
Házba is látok most fákat,
Nem jöttünk mük kopogtatni,
Eljöttünk csak hejgetni,
Kivánunk sok egészséget,
Házba soha betegséget,
Az Isten adjon, el ne hordjon,
Más időre det eljövünk,
Jobbnál jobban megkapjuk,
Teknőcskébe egy buba,
Ne férjen a zsákba búza,
Pincébe sok pujocska,
Egy kívánság, nem pogocsa12.
Innen menünk, megfázunk,
    Sok esztendőt kívánunk!

1. amikor
2. kebelébe (vö. roman san)
3. itt apa, családfő
4. fehérnép
5. kíván (vö. roman ura)
6. furulyáljátok
7. nyulak
8. nagyon
9. padlás
10. kukoricával
11. holtan (vü. román a crapa)
12. tréfa

 

Űsz a kertben

Mu1 luzafa 2 a kertben riu3
Sze künüitül4 teli a tu5
Virágok isz6 sziratudnak
mind az álom udzs7 elmulnak.

Megdzsérült a fán a level
Kusa8 fázik nem mig lehel
Zember9 gondokra mu eszik
Met a tiél10 nem szokat kiészik.

Buszulnak már a virágok
Elfonjatak a sillyányok 11
Kertek sziélén mosztanában
Harmat nem hadzs szemmit lábon.

Minden rothod12 minden szárod
Zember mulik el a nyárod
A zűsz13 virágokat kaszál
Tiégedet pedzsig a halál.

Mu buszulnak a virágok
Kopacand14 maradtak zágok
Mu nem kaphatom hellyemet
Everte15 harmat fejemet.
 

1. ma
2. fűzfa
3. sír, rí
4. könnyeitől
5. tó
6. is
7. úgy
8. kutya
9. ember
10. tél
11. csalánok
12. rothad
13. ősz
14. csupaszon
15. megütötte
 

Messze ot hulnap szentule

Messze ot hulnap szentule
Mefog vala apam szokcor
 Kezemtul
Miciszavala a hul a nap
 Leszentul
Mangyavala dsermek latud
 Ot nini
Mesze ot hul nap lebujik
 Moszt nini
Ot vagyand ed nad szip orszag
 Tud meg tiesz
Magjard ot az vilagodand
 Ha leik ri
Ien elmenek maszt, viny vagyak
 Nem uro
Ne feleis el en tanitlok
 Sak iuro
Det meghult, okorisz monto
 Halálnal
Mit mondtom iletembe ne
Feleisdel
Riut det monto basu nekem
Ereki
Mynha maszt i latam mind folnak
Kunujii
Monto nekem en nem tutom
 Mosztonig
Elig maszt az ü tize hogy
 Belim ig
Mem feleitem el szoho zen
 Apamot
Kishike det voltam nekem
 Mit mondot
Ot vagyond a mük országunk
 Tud meg iul.
 

Nem!

Nem abajagok 1 szenkinek,
az lenne biztos hasztalan,
rombolékaimat 2 bánják
det 3 lássák máma az asztalon.
Nem tudom, milyen piszlenynek 4
milyen a bűze 5 megsütve
elmaradtam polozsmagval 6,
fene, vagy Isten megevé.
Nem rívok, valamim szérik 7,
det 3 érzem, hogy valaki vág.
Azt tanultam öregektől:
a tűrész a menyország!
Sokszor írok boldogságrul,
de itt már csak a kezem ír,
szívemet nem lássa senki,
ma bezzeg sokszor nagyon sír.

1 panaszkodom
2 rombolékaimat (verseit nevezi így)
3 amikor
4 csirkének
5 szaga
6 tojató záptojás
7 fáj

Szép a falum

Szebb falu földön nem lehet,
amit elhattam én hon,
fűzfák alatt foly a Szeret
a virágos tájakon.
    Gyönyörűszép télen-nyáron
    falum, ahol születtem,
    nem felejtem minden áron,
    épp ha onnan elmentem.
Falumnak halhatatlan képe
mindig az eszembe áll,
úgy, mint Csángó ország népe,
vízmalom is pataknál.
    Nyáron a szép tábla búzák,
    mikor hintázza a szél,
    banyhán 1 a rikatusz lúzák 2,
    hol a madár csiripel.
Szüreteket nem felejtem
ott nálunk a faluba,
téli östéket dét 3 mentem
leányozni a fonóba.
    Máma járom az országot,
    elbúcsúztam tőle rég,
    ha feljárnám a világot,
    nem felejtem halálig.
Szebb falu földön nem lehet,
amit elhattam én hon,
hul foly Moldva és Szeret
a virágos tájakon.

1 nádasban
2 rikoltó füzesek
3 amint

Kedves üsmeretlen testvér

Moldovának tájairól érkezem
néhány versvel, hul mind kurtul életem,
hul még magyar szó még hallszik faluba,
magyar nótákat még húzzák fonúba,
hul a Szeret Moldovával meg nem áll,
hul a pásztor egísz nyáron furujál.
Megkapom a leveledet, örvendek,
sajnálom, ah rokonak, nem megyek!
Most még zavaros a világ, ís még lesz,
remílem, hogy még a fene el nem vesz.
Ezután jőnek jobb üdűk, tudja meg,
örökké a hideg után jön a meleg.
Sógorát már rég nem láttam, sajnálom,
és kiküldettít, melyik járt nálam.
Cselédrül, melyikrül beszíl, meglátom,
érdeklűdtem én ezután barátom.
Megírom én a vejinek, ha kapak,
tudja meg, hogy adósnak nem maradak.
Mindenkinek jót kívának, kedvesem,
nem nagyon tudok én írni helyesen,
mígis csángúknak is vannak kültűik,
nálunk is a régi világ változik.
Nálunk is újul az élet minden nap,
új ínekeket a kültű örök kap.
Úgy illik,én ínekelem, ami szíp,
anyanyelven, ahogy megértse a nép.

Messze, ott, hol a nap szentül le

Megfog vala apóm sokszor
kezemtül,
Mutassa vala, hol a nap
leszentül.
Mangya vala: gyermek, látod
ott nini,
Messze ott, hol nap lebújik
most nini,
Ott vagyand egy nagy, szép ország,
tudd meg te is,
Megjárd ott az világot,
ha legyék rész1.
Én elmenek mast, vén vagyak,
nem ura.
Ne felejtsd el, én tanítlak
csak jóra!
Det meghalt, akkor is mondta
halálnál:
Mit mondtam éltemben ne
felejtsd el!
Rítt, det mondta bácsu 2 nékem
örökké,
Mintha most is látom, mint folynak
könnyűi,
Mondta nekem, én nem tudtam
mostanig,
Elég, hogy az ő tüze most
belém ég.
Nem felejtem el soha sem
apómat,
Kicsike det voltam nékem
mit mondott:
Ott vagyand a mük országunk,
tudd meg jól,
Ott, hol a nap minden este
leszentül.

1 ha lehet benne részed
2 nagyapa

Ha

Ha egy emberül a világ
származik,
mért annyi rossz a világba
létezik?
Rokonak egymásval vagyunk -
nagyon szíp.
De szemit másnak vájja
minden níp.

Ősapánk nekünk az Ádám
mikor volt,
és az Éva volt a mamánk
szent könyv szólt,
úgyhogy  emberbül születtünk,
asszonybul,
tudom én, még az is lehet,
májambul.

Nem csuda, ha ez a dolog
hogy így áll,
az ember annyi majomságat
ma csinál:
sír, amikar másnak jobban
meneget,
kinek van ma mit enni,
nem szeret.

Mai napba, ha kopasz vagy,
mint a tű,
és rongyosan a testvéred
szeret ű,
Ha egy emberbül származunk
kell szégyellni?
Kell-é öcse az öccsével nem tud
egyezni?

 

Tánczos Erzsébet írása

A bejegyzés trackback címe:

https://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/tr1004726224

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.